„A halál takarója ereszkedett a szigetre” – tíz éve csapott le Anders Breivik

Szerző: Bárány Balázs
2021.07.22. 10:29

2011. július 22-én pokolgép robbant Oslo belvárosában. Amíg a rendőrség a merénylet körülményeit vizsgálta, addig annak végrehajtója már messze járt. Másfél órával később egy szigeten bukkant fel, ahol táborozó fiatalokra kezdett el lövöldözni. Norvégia történetében ez volt a legsúlyosabb békeidőben elkövetett támadás, ami az egész világot megrázta.

„A halál takarója ereszkedett a szigetre” – tíz éve csapott le Anders Breivik

A 19 éves Eirin Kjær egyike volt annak a közel hatszáz fiatalkorúnak, akik a Norvég Munkáspárt ifjúsági tagozatához (AUF) tartoztak. Ez a szervezet 1950 óta nyári táborokat szervezett a Tyrifjorden tavon található Utøya szigetén, ahová (hacsak az embernek nincs saját hajója) az MS Thorbjørn Nevű komppal lehet eljutni.

Az ifjúsági tábor 2011-ben július 20-án kezdődött. A fiatalok többsége sátrakban vagy a sziget faházaiban szállásolta el magát. Másnap a munkáspárti Jonas Gahr Støre külügyminiszter tartott nekik előadást, amit a ragyogó napsütés miatt mindenki pólóban és fürdőruhában hallgatott végig.

Július 22-én már mostohább időjárásra ébredtek a táborozók: a levegő lehűlt, esni kezdett az eső, melynek következtében sokan bőrig áztak. A tó vizéről felszálló köd baljóslatúan burkolta be a szigetet.

Délután fél négytől aztán érkezni kezdtek a hírek arról, hogy a fővárosban robbantásos merénylet történt. Eirin szerint az eset mindenkit rémülettel töltött el: nem gondolták volna, hogy ilyesmi a békés Norvégiában is előfordulhat.

Este hat óra tájban aztán Utøya szigetén is elszabadult a pokol.

Robbantás Oslóban

Fél négy előtt öt perccel egy 950 kilogramm súlyú, autóba rejtett bomba robbant fel Jens Stoltenberg miniszterelnök irodájától nem messze. A detonáció nyolc ember életét oltotta ki, továbbá tízen szenvedtek súlyos sérüléseket.

A támadást egy 32 éves férfi, Anders Behring Breivik hajtotta végre. Elmondása szerint már nyolc éve tervezte a dolgot, a bombát pedig saját maga készítette. Ennek érdekében 2009-ben még

egy „geofarmot” is vásárolt, melynek révén zöldség- és gyümölcstermesztésre hivatkozva különféle vegyszerekhez is hozzáférhetett.

A merénylet során rendőri egyenruhát viselt, így könnyedén elhagyhatta a lezárt helyszínt. Amíg a rendfenntartó erők a tettest keresték, ő már autójában ült és a 38 kilométerre lévő Utøya felé tartott.

Mészárlás Utøya szigetén

Breivik egy hamisított, Martin Nilsen névre kiállított rendőri igazolványt felmutatva szállt fel az MS Thorbjørn fedélzetére. Amikor a komp kikötött Utøyán, felkereste a tábor vezetőjét, Monica Bøseit.

Anders Breivik hamis rendőri igazolványa

Anders Breivik hamis rendőri igazolványa

Fotó: Wolfmann / Wikimedia Commons

Azt mondta neki, hogy az oslói robbantás miatt jött a szigetre és szeretné, ha összehívnák a táborozókat. Bøsei azonban gyanút fogott és értesítette a tábor biztonsági főnökét. Breivik mindkettejüket lelőtte, majd a táborlakókra rontott, akik menekülni kezdtek előle.

Félautomata puskájával hatvankilenc fiatal életét oltotta ki, miközben iPodján a Requiem egy álomért című film zenéjét hallgatta.

Eirin Kjært a karján és a hasán sebesítette meg, amit a lány csodával határos módon végül túlélt.

A többi fiatal közben menedéket keresett, megpróbált telefonálni, vagy átjutni a túlpartra. Mivel a komp csak hatvan embert bírt el, ezért néhányan megkísérelték átúszni a tavat. Szerencsére a partmenti házakból többen felfigyeltek a lövöldözésre, és saját csónakjaikkal a segítségükre siettek.

A norvég terrorelhárítási egység, azaz a Delta emberei 18 óra után értek a helyszínre.

Ezalatt Breivik már felvette velük a kapcsolatot, fél hét után öt perccel pedig megadta magát nekik.

Breivik elfogását követően a ködös szigeten csak az életben maradtak sírását lehetett hallani. Eskil Pedersen, az AUF akkori vezetője szerint olyan volt az egész, mintha „a halál takarója ereszkedett volna a szigetre.”

Őrült vagy sem?

Peter Svaar, a norvég külügyi szolgálat egykori riportere meglepődött, amikor úgy értesült, hogy az oslói robbantásért és az utøyai lövöldözésért is egykori osztálytársa felelős. Több hasonló ismerős, barát és családtag is hasonlóképp nyilatkozott: egyikük sem tudta elképzelni, hogy Berivik ilyesmire képes lenne.

Pedig a bizonyíték már egy ideje ott volt a világhálón, 2083 Európai Függetlenségi Nyilatkozat címmel. Ebben a több mint 1500 oldalas kiáltványban Breivik leírta, hogy

miként kell felvenni az Európára rátörő iszlámmal és szálláscsinálóival, a kulturális marxistákkal a harcot.

Beszámolóiból az is kiderült, hogy a merénylet elkövetéséhez a Call of Duty videójáték-sorozat alapján készült fel.

A középosztálybeli fiatalember elmondása szerint oslói élményei alapján érezte úgy, hogy a multikulturalizmus a norvég nemzet sírásója, ezért tettét önvédelemként fogta fel. A laza migrációs politikáért ugyanis a Norvég Munkáspártot és az annak utánpótlását kiképző AUF-ot tartotta. Kirendelt ügyvédje, Geir Lippestad szerint Breivik maga is szörnyűnek tartja tettét, de „szükséges rossz”-ként fogta fel.

Ismerősei úgy tudják, hogy 2006-ban, több sikertelen vállalkozás és a nőkkel való kapcsolatteremtés kudarca után a huszonhét éves Breivik visszaköltözött édesanyjához, aki gyermekkorában bántalmazta őt.

A bíróság több pszichiátriai vizsgálatot is kért róla, melyek közül az első megállapította, hogy mentális problémái vannak. A második vizsgálatot végző dr. Randi Forenqvist azonban ezzel ellentétes eredményre jutott.

Szerinte ugyanis az, hogy valaki egy extrém ideológiát képvisel, még nem a rossz mentális állapot jele.

A bíróság végül a maximálisan kiszabható 21 éves börtönbüntetésre ítélte Breiviket, amelyet (letelte után) ötévente meg lehet hosszabbítani – Norvégiában ugyanis ez az egy módja van annak, hogy valakit életfogytig elzárva tartsanak.

A Gjørv-jelentés

A terrortámadás körülményeiről, valamint a kormányzat és a rendfenntartó szervek munkájának értékelése céljából a norvég parlament vizsgálóbizottságot állított fel Alexandra Bech Gjørv vezetésével. A munka eredménye 2012 augusztusában került Stoltenberg miniszterelnök asztalára.

A 482 oldalas jelentésből kiderült, hogy

a rendőrség megakadályozhatta volna a merényletet, a Delta alakulatai a helyszníre is gyorsabban odaérhettek volna.

Lássunk néhányat a rendvédelmi szervek által elkövetett hibák közül:

  • Először egy ártatlan, 17 éves csecsen származású férfit tartóztattak le, aki a robbantás során meg is sérült.
  • Breivik állítása szerint többször hívta a rendőrséget, de azokkal csak kétszer tudott beszélni.
  • Nem állt a Delta rendelkezésére helikopter, amivel Utøyára mehettek volna ahelyett, hogy autóba ülnek a késő délutáni forgalomban.
  • A szigetre jutáshoz használt csónakba a kelleténél jóval többen szálltak be, így az majdnem elsüllyedt, és csak lassan tudott haladni a tavon.

Az elkövetett hibák miatt Stoltenberg bocsánatot kért és vállalta a felelősséget, de nem mondott le. 2013-ban a választást elvesztette, 2014 óta pedig ő a NATO főtitkára.

Éhségsztrájk, Playstation, névváltás

Breivik már a per során is jelezte, hogy nem tartja legitimnek a bíróságot, mivel azt egy olyan pártokból álló törvényhozás nevezte ki, ami támogatja a migrációt, éppen ezért bűnösnek sem érzi magát.

Büntetése megkezdése után tovább gúnyolta a demokratikus intézmények emberségességét azzal, hogy különféle panaszokat nyújtott be a börtönben tapasztalható bánásmód miatt.

Szóvá tette például, hogy az őrök megbilincselik, az egyedüllét miatt lelki egészsége károsodik, és egy Playstation 3-at is követelt magának.

A körülmények miatt 2015-ben még éhségsztrájkkal is fenyegetőzött.

A bíróság azonban minden esetben megállapította, hogy a büntetés-végrehajtási szervek helyesen jártak el Breivik fogvatartása során. 2017-ben Breivik azzal került be a hírekbe, hogy minden előzmény nélkül a nevét Fjotolf Hansenre változtatta. Erre a tettére azóta sem adott magyarázatot.

Norvégia és a migráció

Mivel Breivik tettének motivációija elsősorban a migráció volt. De mi ezzel a helyzet Norvégiában?

Az ottani statisztikai hivatal, az SSB adatai alapján 2018-ban 916 625 bevándorló élt az 5 300 000 feletti lakossággal rendelkezdő országban. Ennek 81%-a volt első generációs, míg 18%-a már ott született. Előbbiek közül a legtöbben Lengyelországból és Észtországból jöttek (98 212, ill. 38 371 fő), míg a harmadik helyen Svédország (35 813) áll. Európán kívülről a legtöbben Szomáliából (28 754) és Pakisztánból (20 000) érkeztek.

Norvégia muszlim lakossága az elmúlt évtizedekben rohamosan nőtt. 1980 előtt nagyjából ötezren lehettek az országban, ám 1980 és 1990 között ez a szám megtízszereződött: 5311-ről 50 898-ra emelkedett. 2010-re már ennek közel duplájánál jártak (99 534), 2019-ben pedig 182 000-ről beszélhetünk. Ők az összlakosság 3,4%-át teszik ki. Eredetüket tekintve főként Szomália, Irak, Irán, Afganisztán és Szíria területéről származnak.

A bevándorláspolitikával kapcsolatban a norvég lakosság többsége megengedő, illetve elégedett.

Az SSB 2016-os adatai szerint 52%-uk azt mondta, hogy az ország migrációs törvényei rendben vannak, 15%-uk pedig tovább enyhített volna rajtuk. 29% vélte úgy, hogy Norvégiának szigorúbb bevándorlási szabályokat kellene hoznia.

A konzervatív Haladás Párt álláspontja már 1987 óta az, hogy a laza migrációs politika szétszakadással fenyegeti az országot. Ugyan a haladáspártiak elítélték Breivik akcióit, nézeteinek egyes elemeivel több tagjuk (mint például a 2019-ben elhunyt író, Jan Simonsen) is szimpatizált. Breivik egyébként 1999 és 2006 között a Haladás Párt tagja is volt.

A 2013-ban hatalomra került haladáspárti Erna Solberg miniszterelnök Sylvi Listhaugot tette meg bevándorlásügyi miniszternek, aki szigorúbb migrációs törvényeket léptetett életbe. Listhaug 2018-ban azt a kijelentést tette a közösségi médiában Breivik esete kapcsán, hogy a Munkáspárt előrébb helyezte egy terrorista jogait a nemzet biztonságánál. Ez a meglehetősen konszenzuális norvég politikában nagy vihart kavart, melyet a kormány tagjai is kritizáltak, kegyeletsértésként értékelve azt, hogy a miniszterasszony épp azt a politikai csoportot kritizálja, aki ellen a támadást elkövették.

Rajongók

Az oslói és utøyai támadásokat követően nemzeti gyász vette kezdetét Norvégiában. Emellett azonban megjelentek a migrációkritikus hangok is, ráadásul a Haladás Párt és tőle jobbra lévő szervezetek tagsága is hirtelen megugrott.

A radikális szélsőjobboldalon Breiviket többen hősként ünnepelték.

2012-ben két ízben is tartóztattak le olyan személyt, akiről úgy tűnt, hogy hasonló terrorcselekményre készül. A Csehországban elfogott Vojtěch Mlýnek nevű 29 éves fiatalember Ostravában halmozott fel fegyvereket, és azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a közösségi médiában Anders Behring Breivik néven volt jelen. A lengyelországi Brunon Kwiecieńről pedig a derült ki, hogy ő küldte Norvégiába az oslói robbantáshoz használt bomba alapanyagait.

2019-ben az új-zélandi Christchurchben terrortámadás történt két mecsetben, mely során 51-en meghaltak. Az elkövető, Brenton Tarrant maga is példaképként hivatkozott Breivikre.

Mit kezdjünk vele?

A 2011-es norvégiai mészárlás okaira az eltelt tíz évben sokan sokféleképpen próbáltak magyarázatot találni. 2018-ban két film is készült a tragédiáról: Erik Poppe Utoya, július 22. című alkotásában a táborozók reakciójára és lélekjelenlétére koncentrál, míg Paul Greengrass Netflix-produkciója, a July 22 a túlélők felépülését is igyekszik bemutatni.

Annak ellenére, hogy Breivik tettei kifejezetten hasonlítanak a hatvanas-hetvenes évek terrorakcióihoz, kifejezetten huszonegyedik századi jelenségnek számítanak.

Ez az eset is a demokrácia sebezhetőségére hívja fel a figyelmet. Ezt sokan gyengeségként fogják fel, és arra hivatkoznak, hogy a börtönben kondizó, tévéző, számítógépező Breivik valójában milyen jól is járt a maga tettével. Az ilyen anomáliákat sokat eltúlozzák és a rendpártiságban látják kiutat ahelyett, hogy – a demokráciában elfogadott módon – ezekről kulturált vitát folytassanak.

Az is nyilvánvaló, hogy Európának kell valamit kezdeni a migrációval, az erre adandó válasz azonban szinte országonként változik, a biztos receptként kezelt multikulturalizmusba vetett hit megingott, több helyen össze is omlott.

Az oktatásügynek, a szociális rendszernek és a rendvédelmi szerveknek pedig el kellene gondolkozni azon, hogy valamit tegyenek a Breivik-féle magányos incelekkel, akik az interneten keresztül fegyverhez juthatnak, a közösségi médiában pedig szélsőséges nézeteiket terjeszthetik.

NYITÓKÉP: Virágok Utøya szigetén pár nappal a támadás után. Paal Sørensen / Wikimedia Commons

Bárány Balázs
Bárány Balázs az Azonnali állandó szerzője

Történész, történelemtanár.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek