Miért zavarja a Néppártot, hogy független szerv vizsgálná az etikai vétségeket az EU-ban?

Szerző: Illés Gergő
2021.07.20. 07:10

Az EP egyik szakbizottsága rábólintott: Etikai Testület vizsgálhatja az uniós politikusok és bürokraták összeférhetetlenségi ügyeit a jövőben. A néppárti képviselők viszont nem lelkesednek az ötletért: szerintük az új szerv több helyen épp a demokratikus kontrollt ásná alá. Hol az igazság? Utánajártunk.

Miért zavarja a Néppártot, hogy független szerv vizsgálná az etikai vétségeket az EU-ban?

Szimbolikus győzelmet arattak július 14-én szerdán az európai Zöldek az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságában: megszavazták a német zöld Daniel Freund által előadott jelentést, amely egy független uniós Etikai Testület létrehozását irányozza elő.

Az új szerv célja, hogy javítsa az uniós intézmények és bürokraták munkájának átláthatóságát.

Freund szerint ugyanis hiába van az EU-nak már jelenleg is az egyik legszigorúbb lobbiszabályozása, a jelenlegi etikai eljárási rendszer túl sok botrányt nem tudott megakadályozni – írja a politikus az Azonnalinak küldött válaszaiban.

A jelentést végül 18 igenlő, 8 ellenző és egy tartózkodó szavazat mellett fogadták el – de a helyzet még érdekesebb, ha a név szerinti szavazás eredményeire pillantunk. A Zöldeken kívül igennel szavaztak ugyanis az Alkotmányügyi Bizottságban ülő liberálisok (Renew Europe), szociáldemokraták (S&D), szélsőbaloldaliak (GUE-NGL), egy független olasz ötcsillagos képviselő, sőt, még két, a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia csoportosuláshoz tartozó politikus is.

Ehhez képest az ellenzők táborában csupán egy lengyel kormánypárti EP-képviselő, valamint az Európai Néppárt politikusai ülnek.

Most, hogy a szakbizottságon átment a jelentés, az már az Európai Parlament plenáris ülése elé kerül, ahol várhatóan szeptemberben szavazhatnak is róla. Ha a plenárison megszavazzák, azzal ugyanakkor még nem állhat fel az új testület: egyelőre még csak egy semmilyen jogi kötőerővel nem bíró állásfoglalást fogadhatnak el, ezzel háta mögött az EP viszont már kilincselhet az Európai Bizottságnál azért, hogy egy intézményközi megállapodásként tényleg legyen az Etikai Testületből valami.

Még ha a döntés távol is van, az már látszik, hogy az uniós összeférhetetlenségi szabályok szigorítására széles koalíció állt össze az EP-ben.

De mégis mi ez az uniós etikai ellenőrző testület, amely a német zöldek javaslatára egyszer majd létrejöhet? És mi baja van vele a Néppártnak? Utánajártunk.

A kompromisszum szülötte

A dolog megértéséhez vissza kell mennünk egészen a 2019-es EP-választási kampányig. A kampányban több EP-frakció is úgynevezett Spitzenkandidatokat, vagyis csúcsjelölteket indított, az uniós intézmények közötti informális politikai deal szerint pedig a választáson a legtöbb mandátumot szerző tömörülés jelölte volna az Európai Bizottság új elnökét.

Daniel Freund, a német Zöldek EP-képviselője viszi az Etikai Szervezet ügyét az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságában.

Daniel Freund, a német Zöldek EP-képviselője viszi az Etikai Szervezet ügyét az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságában.

Fotó: Philippe Buissin (Európai Parlament) / 2020

A jelöltek kevés dologban értettek egyet, abban viszont igen, hogy létre kell hozni egy uniós intézményekre kiterjedő, független etikai testületet, amely garantálja, hogy az uniós bürokráciába belecsöppenő politikusok ne végezzenek a hivatalukkal összeférhetetlen munkát, vagy ne lobbisták befolyása alatt álljanak.

A Spitzenkandidat-rendszerből végül nem lett semmi, miután a tagállami állam-és kormányfők felrúgták a dealt,

és az EP-választáson még csak nem is induló volt német honvédelmi minisztert, Ursula von der Leyent jelölték a Bizottság élére. Miután ezzel a lépéssel a tagállamok lényegében az EP-t szúrták hátba, a kompromisszumjelölt von der Leyennek rengeteget kellett ígérgetnie a parlamenti képviselőknek, hogy mégis elfogadják bizottsági elnökként.

A mosolyhadjárat részeként a német kereszténydemokrata – tehát néppárti – von der Leyen politikai programjában is elköteleződött az uniós etikai szerv létrehozása mellett.

Régi probléma

A politikusi összeférhetetlenségi ügyeket és a képviselői elszámoltathatóság hiányát már régóta kritizálják az európai intézményeken belül. Ugyanis az ilyen kérdéseket jelenleg belül intézik az európai szervek –

ez azt jelenti, hogyha például az Európai Parlament egyik képviselőjét etikai vétségen fogja, saját maga kezdeményezhet ellene eljárást, és szankcionálhatja is.

Civil szervezetek, például a Transparency International viszont hiányolja, hogy ezekből a vizsgálatokból szankciók is szülessenek. Az európai intézmények, ha vizsgálják is saját politikusaikat különféle etikai vétségek miatt, elmarasztaló ítéleteket vagy szankciókat ritkán hoznak. Botrányokból pedig akad bőven:

  • Vannak összeférhetetlenek. Pár éve például egy szocdem és egy kereszténydemokrata német képviselőről derült ki, hogy úgy dolgoznak az EU streamingszolgáltatókra vonatkozó „Netflix-törvényén”, hogy közben ott ülnek a kölni székhelyű köztévé Westdeutsche Rundfunk igazgatótanácsában.
  • De nem is kell ilyen messzire mennünk: a 2019-es biztosjelölti meghallgatásokkor az első magyar jelölt Trócsányi László már a startvonalig sem jutott el, miután az EP jogi szakbizottsága Trócsányi ügyvédi irodája, és az általa kapott állami megrendelések miatt mondott ki összeférhetetlenséget.
  • Vannak profi „forgóajtózók”. A lobbi-szakzsargonban így hívják azokat a tisztségviselőket, akik az üzleti szféra és a brüsszeli intézmények között mozognak oda-vissza. A műfaj mestere a Politico által Mr. Forgóajtónak is nevezett korábbi német biztos Günther Oettinger, ő 2019-es távozása óta halmozza a tanácsadói állásokat. Többek között Orbán Viktor őt nevezte ki másfél éve a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács társelnökévé is.
  • Ugyanitt említhetnénk a forgóajtó másik oldaláról érkezett francia belső piaci biztost, Thierry Bretont is. Breton korábban Jacques Chirac pénzügyminisztere volt, hogy aztán onnan rögtön az üzleti szférába ugorjon. Vezetett számítástechnikai, élelmiszeripari és telekommunikációs multit is, mielőtt biztosjelölt lett volna belőle.
  • Vannak parlamenti munka mellett melózók. A Transparency International közvetlenül az EP-választás után készítette el uniós „integritásfigyelőjét”, melyből az derült ki, hogy sok EP-képviselő mandátuma melletti mellékállásokból az amúgy is busás éves jövedelme többszörösét teszi zsebre. Ebben a brexitig leginkább éppen a brexitpárti képviselők jeleskedtek, azóta viszont a németek, franciák és az olaszok magasan vezetik a parlamenti munka mellett másodállást, állásokat vállaló képviselők listáját.
  • Vannak költségvetési csalók. Például a szintén biztosnak jelölt, de végül csúnyán elhasaló volt EP-képviselő, a francia Sylvie Goulard. Goulard legkínosabb ügye ugyanis az volt, hogy még EP-képviselőként az Európai Parlament által fizetett parlamenti asszisztenseit otthon, saját francia anyapártjának kampányaihoz foglalkoztatta. Ez még az EP-nek is annyira kínos volt, hogy nyomban vissza is fizettetett vele 45 ezer eurót – ami persze Goulardnak annyira már nem fájt, miután képviselői állása mellett természetesen neki is volt tanácsadói másodállása, méghozzá havi bruttó 10 ezer euróért.
Az akkor még EU-biztos Günther Oettinger 2018-ban Orbán Viktorral tárgyalt a kohéziós politikáról. Két évvel később, röviddel Oettinger leköszönése után Orbán kinevezte a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács társelnökévé. 

Az akkor még EU-biztos Günther Oettinger 2018-ban Orbán Viktorral tárgyalt a kohéziós politikáról. Két évvel később, röviddel Oettinger leköszönése után Orbán kinevezte a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács társelnökévé. 

Fotó: Árvai Károly / Kormány.hu

Nincs szankció, csak ejnyebejnye

Az EU imidzsére nézve egyre károsabb jelenséggel tehát kezdeni kellett valamit, ezért javasolta az Alkotmányügyi Bizottság az uniós Etikai Testület létrehozását. Ha ebben a formában a plenáris is rábólint az új átláthatósági szervre, akkor az Etikai Testület a biztosokra, képviselőkre és az intézményi bürokratákra is hatályos etikai szabályokat indítványozhat, és szankciókat javasolhat.

Önmagában a szerv ugyanakkor nem szankcionálhat senkit sem: csupán ajánlásokat tehet majd az érintett intézmény vezetőjének (például a bizottsági elnöknek), aki kimondja az utolsó szót az eljárásban.

A német zöld jelentéstevő, Daniel Freund stábjától azt a választ kaptuk, hogy az eredeti jelentéstervezetben még szankciós jogok is lettek volna az etikai testületnél, de ezt a szocdemek és a liberálisok megnyerése érdekében inkább kivették. Freundék szerint ugyanakkor ez annyira nem nagy probléma, mert miután az ajánlások és a döntések is nyilvánosak lesznek, az utolsó szót kimondó elnököknek politikailag költséges lenne szembemenniük az ajánlással – nyilatkozta a német képviselő stábja az Azonnalinak.

A javasolt szerv természetesen együttműködik majd az EU csalás elleni hivatalával, az OLAF-fal, valamint az újonnan létrejött Európai Ügyészséggel is. De ami még fontosabb, a testület akár harmadik forrásból kapott információk alapján is indítványozhat eljárásokat:

így az újságírók, civil szervezetek, valamint a belsős információkat kiszivárogtató „whistleblowerek” szerepe is megnő.

Az új testületnek kilenc tagja lehet, hármat a Bizottság, hármat a Parlament jelöl, a fennmaradó három tag pedig az Európai Bíróság volt bírái, az Európai Számvevőszék volt tagjai és korábbi európai ombudsmanok közül kerülne majd ki. Erre azért van szükség, hogy véletlenül se állhasson fel annak a veszélye, hogy egy etikai vétséget jelenlegi politikusok, bürokraták vizsgálják ki, és emiatt szülessen enyhébb ítélet.

Ez mind szépen hangzik, nem véletlen, hogy Daniel Freund örült a szakbizottsági győzelemnek: szerinte „a független felügyelet hitelesen kikényszeríthetővé teszi a szabályokat, bezárja a forgóajtókat az intézmények és a lobbiszervezetek között, és segíthet az állampolgári bizalom visszaszerzésében is”. 

A Néppárt a demokratikus kontrollt félti, a Zöldek szerint más van az ellenkezés mögött

Mégsem volt azonban mindenki elégedett a kész jelentéssel, hiszen a néppárti delegáció ellene szavazott – noha kisebbségben maradt. Hogy az okokról érdeklődtünk, megkérdeztük az Alkotmányügyi Bizottság néppárti (RMDSZ-es) alelnökét, Vincze Lorántot.

Vincze az Azonnalinak írt válaszaiban kifejtette, bár a jelentés a módosítókkal „számos elemében javult az eredeti tervezethez képest”, a végleges szövegben több olyan megfogalmazás is van, „amelyet a Néppárt alapvetően ellenez”. A néppártiak egyik problémáját az jelentette, hogy az elfogadott szöveg szerint az Európai Bizottság biztosjelöltjeinek előzetes átvilágításába az EP jogi szakbizottsága mellett immár az etikai testület is beleszólhatna. Vincze szerint a parlamenti kontroll kiszervezése

„szembemegy a Parlament demokratikus ellenőrzési jogával”, amiért „az EP nagyon sokat küzdött korábban”.

Az RMDSZ-es politikus hozzátette: egy olyan Etikai Testületet tudna a Néppárt is támogatni, amely „nem átveszi a parlament szerepköreit, hanem tanácsokkal támogatja azokat”.

Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő a demokratikus kontroll elvesztésétől tart.

Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő a demokratikus kontroll elvesztésétől tart.

Fotó: Christian Creutz (Európai Parlament) / 2020

Freundék stábja szerint viszont a néppárti érvelés „erős félreértelmezése” a javaslatnak, hiszen szó sincs a parlamenti kontroll elvételéről, csupán arról, hogy a biztosjelöltek vagyonnyilatkozatait immár nemcsak a szakbizottság, hanem az etikai szerv is átnézné – a látottak alapján pedig nem kötelező érvényű ajánlást tenne.

A néppártiak másik aggálya, hogy az etikai testület jogosult lenne külső engedély nélkül, saját hatáskörben etikai vizsgálatokat indítani. A jelentésért felelős német néppárti EP-képviselő, Rainer Wieland

csak olyan etikai testületet támogatna, amely az érintett intézménytől kapott felhatalmazás alapján kezdhet csak vizsgálódni.

Daniel Freund stábja szerint ez a valódi oka a néppárti nemnek: legnagyobb európai pártcsaládként az intézményekben jelenleg a Néppártnak van a legnagyobb befolyása, ezt a befolyást pedig a néppártiak arra tudnák használni, hogy egyes, rájuk nézve kellemetlen ügyekben ne adjanak felhatalmazást a testületnek a vizsgálódásra.

Ez viszont a Zöldek számára lenne dealbreaker:

 „Egy testület csak akkor lehet független, ha nem kell engedélyre várnia ahhoz, hogy végezze a dolgát”

– fejtegették az Azonnalinak a német zöld jelentéstevő stábjából. Freund szerint az Európai Unió plenáris ülése elé szeptemberben kerülhet az Etikai Testület ötlete, ekkor dőlhet el, hogy létrejöhet-e a legújabb uniós szerv. Hozzátette: fontos, hogy ne csak egy szűk többséggel menjen át a javaslat a plenárison, hanem széles támogatás legyen mögötte:

 „csak így tudjuk meggyőzni az Európai Bizottságot arról, hogy ez egy komoly projekt”.

BORÍTÓKÉP: Mathieu Cugnot (Európai Parlament) / 2018

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek