Márki-Zay Péter az Azonnalinak: Egy bűnözőktől megszabadított Fideszre akár egy új alkotmány megalkotásában is számítani lehet

2021.07.19. 07:02

Márki-Zay Péter sok dologban nem ért egyet azzal a hatpárti ellenzékkel, aminek a vezetésére miniszterelnök-jelöltként vállalkozik: nem tetszik neki a többkulcsos adó, a közmunkás minimálbér és a gyónási titok feloldásának ötlete sem. Szerinte egyedül a Momentum gondolja komolyan az elszámoltatást, az ellenzéki pártok pedig rá sem hederítenek, hiába könyörög nekik. De akkor mit keres egyáltalán az összefogásban? Képviselne-e miniszterelnökként olyan programot, amivel nem ért egyet, és távozna-e a közéletből, ha az ellenzékkel együtt ő is bukna 2022-ben? Nagyinterjú.

Márki-Zay Péter az Azonnalinak: Egy bűnözőktől megszabadított Fideszre akár egy új alkotmány megalkotásában is számítani lehet

Az embernek van egy olyan érzése, hogy ön tulajdonképpen – Pálinkás Józseffel együtt – kirakatkonzervetívja a hatpárti ellenzéknek, akit lehet mutogatni a jobboldali konzervatív szavazórétegnek, de valódi szava nincs az ellenzéken belül. Mennyire tartja helytállónak ezt az állítást?

Valószínűleg helytálló.

Kevés konzervatív van ezekben a pártokban. A Jobbik igyekszik még a jobboldali választókat képviselni, azonban sok baloldali programpontja van, amik néha inkább populista vállalásoknak tűnnek, amikre persze szükség van.

Nem zavarja, hogy az ellenzék kirakatkonzervatívnak használja önt?

Ezt a megfogalmazást nem tartom szerencsésnek. Ez olyan, mint amikor Deutsch Tamásra azt mondták, hogy kirakatzsidó, Szájer József pedig kirakatmeleg lehetne, ha nem zárták volna ki egyből a pártból. Ha az ellenzéket egy egységes konglomerátumként kezeljük, tűnhet úgy, hogy kirakatkonzervatív vagyok.

De szerintem az ellenzék egy nagyon is sokszínű társaság, ahol mindenki a saját értékeit képviseli. Egy díszzsidó egy antiszemita pártban valójában annak a bizonygatása, hogy ők nem is antiszemiták, miközben persze azok. Én viszont nem fogadtam meg semmit, ami az értékeimmel ellentétes lenne azért, hogy a kormányváltást támogassam.

Mekkora szava van az ellenzéken belül?

Semmi szavam nincsen. Javaslataim vannak, de ezeket a pártok ritkán szokták megfogadni.

Ha esetleg mégis, akkor sem az én szavamat fogadják meg, hanem a nép szavát. Az például, hogy mind a 106 körzetben legyen előválasztás, egy olyan kezdeményezés volt, amit a Mindenki Magyarországa Mozgalmon belül Kész Zoltán karolt fel. Aztán persze egyre többen mögéálltak – én is propagáltam, rendszeresen egyeztettünk is a pártokkal erről. A pártok végül kénytelenek voltak megfelelni annak az igénynek, ami a választópolgárok felől jött, és kicsit felvizezett kompromisszumokkal, de elfogadták a 106 előválasztást.

A másik ilyen kérdés az elszámoltatás: a pártokkal való egyeztetés során sajnos rájöttem, hogy ők nem hívei az elszámoltatásnak. Viszont az ellenzéki szavazók nyomására remélem, kénytelenek lesznek belátni: elszámoltatás nélkül nincs rendszerváltás.

Ezt gondolja a Momentumról is?

A Momentum kivétel: ők az egyetlenek, akik komolyan elszámoltatást akarnak. Azok a pártok ellenben, akik Zuglóban Tóth Csabát támogatják, nyilvánvalóan nem elszámoltatáspártiak.

Egy másik példa: mivel az Alaptörvény – mint azt Vörös Imre és mások levezették – közjogilag érvénytelen, ezért Polt Pétert vagy a Médiatanácsot, amelynek csak fideszes tagjai vannak, azonnal le kell váltani. Ez az elszámoltatás egyik alapvető kérdése. Most már Dobrev Klára is egyetért ezzel. Remélem, hogy nemsokára az összes ellenzéki párt be fogja látni, hogy ez szükséges.

A közgazdászként és villamosmérnökként végzett, hétgyermekes Márki-Zay Péter 2018 februárjában lett Hódmezővásárhely polgármestere, azóta az ellenzéki politika egyik jelentős szereplője. Magát csalódott jobboldali konzervatívként definiálja, 2018 őszén megalapította a Mindenki Magyarországa Mozgalmat azzal a céllal, hogy Magyarország újra demokratikus jogállam legyen. Az ellenzéki összefogás közös miniszterelnök-jelölti posztjára elsőként ő jelentkezett be 2020 júliusában.

A közgazdászként és villamosmérnökként végzett, hétgyermekes Márki-Zay Péter 2018 februárjában lett Hódmezővásárhely polgármestere, azóta az ellenzéki politika egyik jelentős szereplője. Magát csalódott jobboldali konzervatívként definiálja, 2018 őszén megalapította a Mindenki Magyarországa Mozgalmat azzal a céllal, hogy Magyarország újra demokratikus jogállam legyen. Az ellenzéki összefogás közös miniszterelnök-jelölti posztjára elsőként ő jelentkezett be 2020 júliusában.

Fotó: Renczes Ágoston, Petróczi Rafael / Azonnali

A zuglói szocialista Tóth Csabát el kell majd számoltatni?

Mindenkit el kell számoltatni.

Köztük Tóth Csabát is.

Szerintem őt is. Azért nehéz kimondani, hogy ő bűnöző, mert annak ellenére, hogy Karácsony Gergely maga állított elég színes dolgokat róla, nincsenek nyilvánvaló bizonyítékok, amik őt például Sápi Attilához kötik. Tehát nem tudom egyértelműen kijelenteni, hogy őt el kell számoltatni, de amennyiben bármilyen bűncselekményhez hozzá lehet kötni, vizsgálatokat kell folyatni, amiknek következménye kell legyen.

A Fidesz rendszerében még az ellenzéki bűnözőkről sem fogunk biztosat tudni, mert a Fidesz nem indítja el a vizsgálatokat.

Tessék megnézni a kispesti Lackner Csaba videóját! Elég cifra dolgokat tudhattunk meg ott a kispesti önkormányzatról, de azóta sem tudjuk, hogy a Fidesz mit tett ez ügyben. Úgy tudom, semmit. Tehát a korrupcióellenes küzdelemnek alapfeltétele a rendszerváltás.

Nemrég állt be a zuglói körzetben a Hadházy Ákos mögé a Kétfarkú Kutyapárt, akik az Azonnalinak elmondták, hogy a Tóth Csabához köthető ügyek felgöngyölítésével és megírásával akarnak majd segíteni Hadházynak a kampányban. Ön részt fog venni ebben a munkában?

Valószínűleg nem. Nagyon szívesen segítenék, de annyi más dolgom van, hogy nagyon örülök, ha ezt a munkát Hadházy Ákos vagy akár a Kétfarkú Kutya Párt elvégzi.

Akkor az előválasztási kampányolás fontosabb, mint az elszámoltatás?

Nem a kampányolás fontosabb, hanem mindenkinek megvan a maga dolga. Nem gondolom, hogy nekem kéne Zugló problémáit megoldani.

Akkor ön csak beszél az elszámoltatásról, de nem tesz érte?

Én csak beszélek az elszámoltatásról, a többit a szakemberekre bízom.

Tóth Csabát nem én fogom elszámoltatni. De nagy híve vagyok annak, hogy mindenkit elszámoltassunk: ha bűnözőkről van szó, számomra nincs különbség fideszes meg ellenzéki között.

Említette, hogy semmi olyanba nem ment bele, ami ellentétes lenne az értékrendjével. A közös ellenzéki programkezdemény viszont tartalmaz erősen baloldali elemeket, mint a többkulcsos adó vagy a bérlakásprogram. Nem okoz önnek álmatlan éjszakákat, hogy miniszterelnök-jelöltként ennek a képviseletére is vállalkozik?

De, okoz. Több okból is. A közös program kisebb részét elméleti, nagyobb részét gyakorlati okból helytelenítem.

Mi az, amit elméleti okból helytelenít?

A közmunkások bérének felemelését a minimálbér szintjére: ez egy nagyon felelőtlen, jól hangzó, populista ígéret. Polgármesterként pontosan tudom, hogy a közmunka segély helyett van, és nem tényleges munkaviszonyt jelent. A közmunka megszűnne, ha egy közmunkásnak minimálbért adnánk – aminek a közmunkások sem örülnének.

Úgy tudom, még a közmunkások szakszervezetének vezetője sem tartja jó ötletnek ezt az ellenzéki javaslatot. Másrészről rengeteg vállalkozót lehetetlenítene el egy ilyen javaslat, hiszen a minimálbérért dolgozók nem dolgoznának ennyi pénzért, ha közmunkáért is lehetne minimálbért kapni.

Mit helytelenít gyakorlati okokból?

Például a többkulcsos adót. Ezzel elméletben teljesen egyet tudok érteni. Miért fizessen százalékosan ugyanannyi adót az, akinek tízmilliós fizetése van, mint aki minimálbért sem keres? Viszont onnantól kezdve, hogy az ellenzék többkulcsos adót emleget, a Fidesz-gépezet adóemeléssel fogja vádolni az ellenzéket – már most is ezt teszi. Nincs a világon olyan párt, aki adóemelésről beszél, amikor meg akar nyerni egy választást. 

Én könyörögtem az összes pártnak, hogy ez ne kerüljön be a programba, és nagyon mérges vagyok, hogy végül mégis bekerült, és ezzel kockáztatják a rendszerváltást. Ez egy hülyeség.

Fotó: Renczes Ágoston, Petróczi Rafael / Azonnali

Önt vagy az MMM-et bevonták a pártok a közös program kidolgozásába?

Formálisan nem: nem vagyunk benne a hatpárti ellenzék programalkotó bizottságban. Informálisan viszont nagyon is bevontak minket. Tavaly éppen az MMM székhelyén alakult meg az ELEGY nevű együttműködés, aminek munkájában részt vesznek az egyes pártok, valamint számos tekintélyes, független szakértő is. Komoly javaslatok és tanulmányok íródnak ott, amiket remélem, a pártok használni fognak.

Akkor eddig még nem használták.

Ezt nem tudjuk. Ezek a javaslatok nem az MMM, hanem az ELEGY égisze alatt készülnek. Mi ezzel a pártfüggetlen szakmai munkával igyekszünk segíteni azt a felkészülést a kormányzásra, amit a Fidesz egyébként nagyon profin megcsinált 2010 előtt. Az ellenzék még nem lépett annyira előre ebben a kérdésben, de reméljük, hogy ezt a következő egy évben pótolni fogják. A pártok mindenesetre megkapták a javaslatokat, és ettől teljesen függetlenül kidolgozzák a saját programjukat. Lehet, hogy hagyatkoztak az ELEGY javaslataira is, de ez nem jelenti azt, hogy el is fogadták őket.

Említette, hogy nagyon sok problémája van a közös ellenzéki programmal. Ha ön lenne a miniszterelnök, képviselne egy olyan programot, amivel nem ért egyet?

Azt fogom képviselni, amivel egyetértek. A végsőkig fogok ragaszkodni a saját álláspontomhoz azokkal az ígéretekkel kapcsolatban, amik nemcsak a közös kormányzást, de a győzelmet is ellehetetlenítik.

Ilyen például a határkerítés: azt nem szabad elbontani. A Fidesz-migránsokat viszont, mint Nikola Gruevszki, ki kell utasítani az országból. Az elszámoltatás, valamint az Alaptörvény közjogi semmisségének kérdésében is a saját álláspontomat fogom képviselni. Amennyiben elszámoltatás lenne, valószínűleg több Fidesz-képviselő is előzetesbe kerülne – akár előrehozott választásokat is ki kéne írni ezekben a választókörzetekben. Legalább három ilyen körzetről biztosan tudunk, amit Fidesz-bűnözők vezetnek.

Kik ezek a képviselők?

Mengyi Roland, Boldog István és Simonka úr. De szerintem nem csak hárman vannak: egy új, független ügyészség esetében sok képviselői hely megürülne a parlamentben.

A bűnözőktől megszabadított Fideszben egy forradalom robbanna ki. Onnantól kezdve akár még rájuk is lehetne számítani abban, hogy közösen egy új alkotmányt alkossunk.

Gyanítja, hogy Lázár János is egy olyan bűnöző, mint Simonka György vagy Mengyi Roland?

Ezt nem én mondtam ki, hanem Simonka úr.

Fotó: Renczes Ágoston, Petróczi Rafael / Azonnali

A pedofiltörvény kapcsán felmerül a kérdés, hogy milyen érzés önnek katolikusként olyan rákosista tempót mutató képviselőkkel egy szövetségben lenni, mint Szabó Tímea vagy Vadai Ágnes, akik felülírnák bizonyos esetekben a gyónási titok intézményét.

Nagyon rossz érzés.

Teljesen egyértelmű, hogy olyat épeszű ember nem mondhat, hogy bárki feloldja a gyónási titkot, hiszen az nemcsak a hitünk, hanem az alapvető emberi tisztesség alapja is, amit még egy független, nem vallásos embernek is tudnia kell.

Ezen túlmenően gyakorlati probléma is van a javaslattal: azok az ellenzéki képviselők, akik most nekimentek a katolikus egyháznak, többszázezer ellenzéki szavazót fognak elriasztani, és a Fidesz karjaiba lökni. Ha tényleg meg akarja nyerni valaki a választást, akkor az nem fog – Orbán hatalmát erősítve – nekimenni a katolikusoknak, és nem támadja le a határontúli magyarokat.

Ez a lépés tehát vagy ostobaság, vagy árulás a részükről, és természetesen hevesen tiltakozom ellene.

De ön mégis együtt van ezekkel az emberekkel. Ez alapján nem mondható, hogy – Schiffer Andrást idézve – mostanra már ön is hozzádékásodott a DK-hoz?

Szerintem Schiffer András hozzáfideszesedett a Fideszhez, azaz nem mondanám, hogy pont Schiffer András lenne az igazi ellenzéki.

A Fidesz leváltásában és a magyar jogállam helyreállításában rendkívül radikális vagyok, és ha ehhez 10 centiméterrel közelebb vagyok úgy, hogy összefogok a DK-val, akkor összefogok a DK-val. Kampányolni fogok a DK mellett attól függetlenül is, hogy hihetetlen más világnézetet képviselünk, mert engem csak az érdekel, hogy ők mit tesznek hozzá a rendszerváltáshoz.

Akkor, amikor Dobrev Klára is kimondja, hogy közjogilag érvénytelen az Alaptörvény, és a fideszes Médiatanácsot föl kell menteni, támogatni fogom Dobrevet. Akkor, amikor DK-s országgyűlési képviselőkkel beszélgetve kijön, hogy Gyurcsány Ferenc nevének mindenképpen szerepelnie kell a közös ellenzéki lista első öt helyén, akkor pedig a végletekig fogok harcolni, hogy ez ne következzen be, hiszen egy ilyen listára bizonyosan 5-10 százalékkal kevesebben fognak szavazni, és marad Orbán hatalmon.

Van olyan elvi kitétel, ami esetén hiába jutna be a parlamentbe, akkor sem vállalná, hogy beüljön a törvényhozásba?

Ma az ellenzéki politikusok mindegyike bűnözőkkel ül egy padban a parlamentben, és nem ellenzékiekre gondolok elsősorban, de

afelől sincs kétségem, hogy az ellenzékiek között is vannak bűnözők.

Tegyük fel, hogy ön lesz a miniszterelnök 2022-től. Melyik országba utazna el először?

Sokan támadtak azért, mert Hódmezővásárhely megválasztott képviselőjeként a Lázár János által erősen kritizált Botka Lászlót látogattam meg elsőként. Minket nemcsak Lázár János kitüntetett figyelme köt össze, hanem a Szeged–Hódmezővásárhely tram-train innovatív elővárosi vasút is.

A kérdés arra vonatkozott, hogy melyik külföldi országba utazna először miniszterelnökként, ami mindig egy szimbolikus értékválasztás.

Őszintén szólva nem gondolkodtam még ezen. Mint katolikus ember azt mondanám, hogy a Vatikánba, vagy Európa-pártiként mondjuk Brüsszelbe, vagy az euroatlanti szövetségi rendszer támogatójaként Washingtonba – ezek mind szimbolikus üzenetek lennének. Ugyanakkor lehetne ilyen értelemben szimbolikus külföldi utazásként választani Csíkszeredát, de akár Székelyudvarhelyt is, kiállva a magyarság egységéért.

Aki miniszerelnöki tisztségre jelentkezik, nem kéne tudnia erre a kérdésre csípőből egy bekészített választ elsütnie?

De, biztosan, szóval ez akkor azt jelenti, hogy erre nem készültem még fel rendesen. De innentől kezdve biztosan lesz válaszom erre is.

Fotó: Renczes Ágoston, Petróczi Rafael / Azonnali

Melyik uniós vezetőt fogadná miniszterelnökként elsőként?

Ezen sem szoktam gondolkodni. Magyarországnak sok barátja van, és reméljük, hogy még több lesz. Azt tartom inkább fontosabbnak, hogy a nemzeti érdekek kerüljenek előtérbe. Az orosz néppel például semmi bajom nincsen, Putyin rendszerét meg Oroszországnak magának kell rendeznie.

Én csak egy dolgot akarok az orosz-magyar kapcsolatokban, ugyanúgy, ahogy a magyar-kínai kapcsolatotokban is, hogy ezek egyenrangú kapcsolatok legyenek, és nem egy korrumpált kisállami diktátor, valamint egy birodalmi érdekeket érvényesítő hatalmas ország kapcsolata, ahol mindig mi húzzuk a rövidebbet. Tehát nem kell nekünk kínai állami vasutat építeni a magyar adófizetők pénzén, kínai érdekből.

Lehet, ezen sem gondolkodott még: van olyan európai kormányfő, akit közelebb érez magához?

Tényleg nem gondolkodtam ezen, de millió szimpatikus európai kormányfő van. Az EU-t is tudnám kritizálni, ha nagyon szeretném…

Akkor kritizálja!

Szögezzük le, hogy nemzeti érdekünk kiállni az EU mellett, de ez nem azt jelenti, hogy mindenben egyet is kell értenünk: az EU-t is kell javítani, a demokratikus deficitet meg kell szüntetni. Például a demokrácia és a jogállamiság megcsúfolása volt számomra az, hogy miután megválasztották az uniós polgárok Manfred Webert, 27 tagállami képviselő megállapodott egy másik személyről az Európai Bizottság élére.

De szintén a jogállamiság megcsúfolása volt az, amikor Magyarországon tisztességes verseny, tender nélkül odaítélték Paks2-t az oroszoknak, ami ellen az EU csak addig tiltakozott, amíg Lázár János Orbán utasítására ki nem ment Brüsszelbe, és oda nem ígérte a legzsírosabb falatokat ebből a projektből például a Siemensnek.

Az EU-nak ebben is fejlődnie kell. Szükségünk van egy európai FBI-ra: ez a korrupció visszaszorításának legfontosabb eszköze, és épp ezért az EU nem lehet egy értékközösség enélkül. Jó megoldás az Európai Ügyészség is, de annak a hatáskörét lényegesen ki kell terjeszteni, hogy effektíve fel tudjon lépni a nemzetüket eláruló korrupt európai diktátorokkal szemben.

Milyen V4-stratégiát folytatna?

Én rendkívül irigyelem a lengyeleket, mert ők nyilvánvalóan egy illiberális rendszerben élnek, amit mindenki jogosan kritizál, de az ő államfőjük nem egy korrupt diktátor, akinek a sajátja és a családja gazdagodása fontosabb a nemzet boldogulásánál.

A kérdés a V4-ekre vonatkozott, nem Lengyelországra.

Lengyelország tagja ennek az együttműködésnek.

A V4-együttműködés nagyon szimpatikus dolog, amit folytatandónak tartok. Még akkor is, amikor a V4 szembemegy az EU-val.

Akkor ebben a kérdésben sem egyezik az álláspontja a közös ellenzéki programmal, ami erőteljesen a V4-et gyengítően úgy fogalmaz, hogy „a közép-európai stratégiának nem önálló hatalmi pólusképzésre kell fókuszálnia az Európai Unió ellenében”.

Ehhez képest Karácsony Gergely folyamatosan a V4 fővárosainak polgármestereivel tárgyal, ami nem mutatja azt, hogy az ellenzék gyengítené a V4-et. Az ellenzék gyengítené az illiberalizmust és a korrupciót, de nem a visegrádi együttműködést.

De akkor szögezzük le: ön miniszterelnökként biztosan erősítené a V4-eket.

Igen, erősíteném. Egy nagyobb csoporton belül egy regionális együttműködésnek millió haszna van a résztvevők számára. A kelet-európai országoknak mindenképpen lobbizniuk kell azért, hogy ezt a régiót kiemelt gazdasági övezetként kezelje az EU. Ez egy természetes lobbiérdek.

Fotó: Renczes Ágoston, Petróczi Rafael / Azonnali

Kivel kell keményebben tárgyalni: az orosz elnökkel vagy a német kancellárral?

Elsőre azt mondanám, hogy az orosz elnökkel kell keményebben. De egy a biztos: Orbán mindkettőjüket készségesen kiszolgálja, így e tekintetben hasonló a kettő.

De ön személy szerint hol húzná meg a határokat? Kivel tárgyalna keményebben miniszterelnökként?

A nemzeti érdekeket kell e tekintetben szem előtt tartani. Ki kell például utasítani az orosz kémbankot, a Nemzetközi Beruházási Bankot, Budapest nem lehet orosz kémtanya, és ezekben a kérdésekben egy tisztességes kormányfőnek konfrontálódnia is kell. A demokratikus Németország vagy az USA esetében nem látok ilyen veszélyt felmerülni. Ezek az országok elfogadják, hogy van nemzeti érdek Magyarországon, és ezért hajlandók kölcsönös előnyök mentén tárgyalni.

Egy Facebook-posztjában azt írta, „Amerika velünk van”. Miért fontos, hogy velünk legyen?

Azért, mert az USA olyan demokratikus értékeket képvisel, amelyek az egész világ számára fontosak és követendőek, mint a jogállamiság és a szabadság védelme. Szemben azokkal a diktatúrákkal, ahol az ujgurok, a keresztények szabadságát és jogait meg lábbal tiporják. Az pedig gyomorforgató, hogy Orbán Viktor megvétózza az EU-s közös fellépést a hongkongi elnyomással szemben.

Németországgal szemben nem kéne keményebben fellépni? Sokan mondják, hogy a német gazdasági elit tartja fenn az Orbán-rezsimet.

A magyar-német együttműködés alapja az, hogy Magyarország olcsó munkaerőt biztosít a német összeszerelő üzemeknek. Az nem lehet mondani, hogy mindez csak német érdekeket szolgál, de szerintem

nem ez a jövője Magyarországnak, hanem a magas hozzáadott termelés, a tudásintenzív, innovatív iparágak fejlesztése, akár a magyar szellemi export vonatkozásában is.

Matolcsy Györgyben anno az az alapvetően jóindulatú koncepció élt, hogy a német befektetők behívásával majd csökken Magyarországon a munkanélküliség, tehát nem árulták el a nemzeti érdekeket: a németek a munkahelyekkel adnak valamit nekünk, és persze az olcsó munkaerővel kapnak is. Ez egy kétoldalú, kölcsönös érdekeken alapuló, egyenlő felekként megkötött együttműködés.

A németek nem tettek még tisztességtelen ajánlatot Orbán Viktornak. Viszont amikor a baltás gyilkost kiengedik, és közben dollármilliók érkeznek egy titkos magyar bankszámlára, az már abszolút árulás. A kínai vasút kapcsán ugyanez elmondható: hazaárulás 740 milliárdot a magyar adófizetők pénzén erre a projektre költeni.

Ön dolgozott Kanadában és az USA-ban is: a tapasztalatai alapján az amerikai rendszert kéne átültetni Magyarországra is?

A jó hírem az, hogy már itt van Amerika Hódmezővásárhelyen, hiszen itt nagyon sok mindent átültettünk az ottani rendszerből.

Ezt abban lehet tetten érni például, hogy a polgárok öntevékeny módon adakoznak, vagy hogy itt sem a képviselőink, sem a támogatóink nem azt nézik, hogy mit tudnak kivenni a közösből és hogyan fognak meggazdagodni. Hanem azt, hogy mit tudnak hozzátenni a közöshöz: önkénteskednek, szemetet szednek, fákat ültetnek, parkot gondoznak, adományokat tesznek.

Most néhány vállalkozó adományként egy tízmilliós beruházást finanszíroz meg Hódmezővásárhelynek – Amerikában ez természetes lenne. Szintén Amerikában bevett dolog az, hogy mindig szigorúan elválasztjuk az adományokat, a kampánypénzeket a magánforrásoktól. Én csak adományokból kampányolok, az utolsó fillérig a bevételekkel és a kiadásokkal is elszámolva. Magyarországon nincs még egy ilyen politikus.

Amor ön és Kész Zoltán Washingtonban jártak, mire fel voltak ott, és ki hívta meg önöket?

Egy ottani magyar közösség, vagy legalábbis néhány magyar ember hívott meg bennünket. Véleményem szerint nem lehetett véletlen, hogy ugyanazon napon hívtak minket is, mint Orbán Viktort.

Mi lehetett a cél?

Szerintem az üzenet az volt, hogy amikor Orbán Viktort fogadják a Fehér Házban, akkor ellenzéki magyar politikusokat is fogadnak a külügyminisztériumban.

Tehát Orbán Viktornak üzentek ezzel?

Szerintem igen. Ahogy én láttam, akkor három hatalmi pólus volt Amerikában, a Republikánus Párt, a Demokrata Párt és Donald Trump. Egyértelműen különbözött a Republikánus Párt és Trump véleménye például Orbán Viktor és Putyin kérdésében: míg Trump Putyin-párti és Orbán-barát volt, a Republikánus Párt látványosan nem.

Donald Trump ma még hatalmi pólusnak tekinthető?

Valószínűleg nem. Ennek sok oka van, akár a média fellépése...

Az, hogy kitiltották Twitterről meg Facebookról?

Ez egy óriási csapás volt Donald Trumpnak. A médiát tekinthetjük nyugodtan egy negyedik hatalmi pólusnak. Onnantól kezdve, hogy ennyire határozottan felléptek Trump ellen, sokkal kevésbé tudja már befolyásolni az amerikai közéletet.

A nyugati típusú, jobbközép konzervativizmus, amit térségünkben Donald Tusk lengyel pártelnök képvisel, vagy az egykori MDF és ön is, egyelőre nem tűnik túl sikeresnek. Van ennek bármiféle esélye, tömegbázisa ma Magyarországon?

Igen, van, továbbra is fönntartom ezt. Nyilván ezeket a szavazókat jelentős részben most a Fidesz tudja mozgósítani: vagy jobb híján vagy meggyőződésből szavaznak rá, de biztos vagyok abban, hogyha a bűnözőket sikerül letartóztatni és kivonni a politikából, akkor óriási szavazóbázis lesz ezen a konzervatív jobboldali értékrenden.

Fotó: Renczes Ágoston, Petróczi Rafael / Azonnali

Ha kikap az előválasztáson, legalább angoltanárként segíteni fog Karácsony Gergelynek?

Szerintem Karácsony Gergelynek meglesz a szükséges angol nyelvtudása. Amerikai küldöttségi fogadáson láttam én már fideszes minisztert is tolmáccsal beszélni.

Nem gondolnám, hogy Karácsony Gergely visszalépés lenne a Fidesz-kormányhoz képest nyelvtudás tekintetében.

De akkor nem fog segíteni neki.

Nem szorul az én segítségemre.

Hogyha nem nyer az előválasztáson, nem gondolkodik azon, hogy egy különálló konzervatív blokkot hozzon létre, ami akár 2022-ben az ellenzéktől függetlenül is elindulhatna?

Ez árulás lenne. Ha az ellenzék elárulná az országot, akkor természetesen bármi szóba jöhetne, de mindaddig, amíg ők egyedüli eséllyel rendelkeznek Orbán Viktor kormányának leváltására, a megosztottság csak a Fidesznek jó.

Tegyük fel, hogy nyer az ellenzék, nincs már ott az a veszély, hogy akadályozzák a külön indulással a kormányváltást...

Akkor igen.

Akkor ön csinálna egy harmadik utas, ellenzéktől független pártot?

A harmadik út kifejezést nem, hanem az első utat érzem magaménak:

ez a jobboldali értékek útja. Ez a polgári demokrácia, a jogállam, az Európai Unió és a NATO útja.

A második út lehetne a szocialista baloldali út.

Ha 2022-ben nem nyer az ellenzék, ön is abba a leszerepelt politikai elitbe tartozó politikusnak fogja sorolni magát, ami 12 év próbálkozás után is csak elbukni volt képes, és meg kell tisztulnia tőle az ellenzéki oldalnak?

Nem. Úgy tekintek magamra, mint akinek ezt a politikai elitet el kell takarítani.

Egyébként ezzel kapcsolatban a jó hírem az, hogy ennek semmi köze a választáshoz, ez folyamatosan történik.

Hogyan?

Folyamatos a Fidesz és az ellenzék megtisztulása is. Még egy ilyen korrupt rendszerben is lebuknak fideszes politikusok is, éppen most kaptak el egy fidelitasos kábítószer-termesztőt Hódmezővásárhelyen, de port kavart Szájer, Borkai, Simonka és Mengyi Roland esete is. Az ellenzékből is kerültek ki emberek: nemcsak Szanyi Tiborra gondolok, Mesterházy Attilát sem választották újra a szocialisták.

Őt kellett volna?

Nem, azt gondolom, hogy sokkal tisztább lesz így a szocialista párt Kunhalmi Ágnessel és Tóth Bertalannal, mint Mesterházyval lett volna – ez is a megtisztulás része volt. Remélem, hogy az előválasztás után Tóth Csabának sem lesz szerepe a magyar politikában, és Czeglédy Csabát sem fogják megválasztani. Az előválasztás esélyt ad az ellenzék a megtisztulásra.

Fennáll még az a lehetőség is, hogy nyer az ellenzék, ön viszont nem lesz miniszterelnök. Ebben az esetben vállalna-e kormányzati szerepet?

Igen, és nagyon szívesen maradnék Hódmezővásárhely polgármestere is, ha úgy adódik. Az én projektem a magyar politikai élet, a közélet megtisztítása, és ezt folytatni fogom mindaddig, amíg ebben valami hasznosat tudok tenni.

Milyen minisztériumban tudná elképzelni magát?

Erről idejekorán lenne még beszélgetni, de persze rengeteg kérdés van, amivel szívesen foglalkoznék. Ilyen például a roma felzárkóztatás kérdése. Az oktatás egy másik ilyen terület: ott fontos lenne például a digitális oktatásra való áttérés, az interaktív tananyagok bevezetése, a szabad tankönyvválasztás, a készségek kutatása, a demokrácia, a jog és a politika oktatása, a gazdasági felkészítés, valamint a jövő generációjának felkészítése egy globális versenyre, ami az Orbán-kormány alatt látványosan elmarad, és nem csak a nyelvtudás terén.

Fotó: Renczes Ágoston, Petróczi Rafael / Azonnali

Ön szerint mit jelent ma Magyarországon a polgár szó, mit jelent ma polgárnak lenni?

Nagyon jó definíciót adott erre a Heti Válasz újságírója, Stumpf András:

ezt a fogalmat a teljesítményelvűségen keresztül kell értelmeznünk, tehát amikor az emberek előrejutását nem a kapcsolatok, a származás, a bőrszín, a vallás, a vagyon határozza meg, hanem a teljesítményük – ez a polgári.

A mai Jobbik képviseli ezeket a polgári értékrendű embereket?

Nyilvánvalóan nem, hiszen van egy igény tőlük függetlenül egy konzervatív értékrendre. A mai Jobbik egyébként nagyon komoly lépéseket tett ebbe az irányba, de sokan nem nyelték még le nekik a rasszista kijelentéseket, vagy például az uniós zászlóégetést. Ennek ellenére egy megtisztuló és egy jó irányba haladó Jobbikról beszélhetünk. Azonban, ha az említett értékeket hitelesen képviselné, akkor nem támogatná Zuglóban Tóth Csabát, és valószínűleg nem a DK-val kötöttek volna stratégiai megállapodást.

Az önt támogató szervezetek (Jobbik, Momentum) viszonylag gyengék Hódmezővásárhelyen, a Momentumnak a közelmúltig nem is volt helyi szervezete, és amit létrehoztak, az sem túl aktív. Mi az erősebb helyben, mi számít többet: a Márki-Zay Péter-brand, vagy a pártlogók száma a neve mellett?

Talán azért nem a logók. Kétségtelen, hogy a pártok ellenében nem tudtam volna győzni Hódmezővásárhelyen, de a pártok sem tudtak volna nélkülem, úgyhogy a mi kapcsolatunknak a kölcsönös előnyök és a kölcsönös, tisztes együttműködés az alapja. Nyilván jobboldaliként a Jobbikkal sokkal többet működtem együtt, de a többi párt is nagyon fontos szövetséges ettől függetlenül.

Hány darab miatyánkot kell elmondani egy kétéves kisgyereknek adott pofonért?

Ez egy rendkívül félreérthető mondat volt, nem kétéves gyerekeket pofoztam. Ettől függetlenül, a gyermeknevelés olyan kérdés, amiről – mint látszik – készséggel hajlandó voltam beszélni. Nem gondolom, hogy ha valaki a fenekére üt egy gyereknek, akkor börtönbe kellene csukni.

Hogyan fogadná azt, hogyha az Újszövetség Gyülekezet önért is imádkozni kezdene, ami az Orbán Viktorért imádkozós videójával vívott ki nagy figyelmet a közbeszédben?

Nem ismerem őket, de volt olyan katolikus rend, ahol kollektíven imádkoztak az én sikeremért.

Ez végtelenül jól esett nekem, nagyon fontosnak tartottam.

KÉPEK: Renczes Ágoston, Petróczi Rafael / Azonnali

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől
Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek