Kell-e harmadik oltás a koronavírus ellen?

Augusztus 1-től Magyarországon mindenki kaphat harmadik oltást, amennyiben a kezelőorvosa vagy az oltott úgy érzi, hogy arra szüksége van. De valóban kell harmadik oltás? Kiknek van rá szüksége? Van-e benne kockázat? Szakértőkkel jártunk utána!

Hetek óta több magyar járványügyi szakértő kéri, hogy azoknak az oltottaknak, akiknek a második koronavírus elleni oltás után sincs elegendő ellenanyag a szervezetében, kaphassanak egy harmadik oltást.

A témát itthon leginkább a kínai Sinopharm vakcinái miatt övezi nagy érdeklődést, hiszen az elmúlt napokban két kutatás – bár egyik sem reprezentatív – is azt mutatta, hogy a 60 év felettiek egy részénél nem alakul ki ellenanyag a szervezetben, ha az elölt vírus alapú kínai oltóanyagot kapták.

A fővárosi önkormányzat antitesttesztelése szerint a kínai Sinopharmmal oltottak 23,9 százaléka, az orosz Szputnyikkal oltottak 5,47 százaléka, míg a Pfizerrel oltottak 0,75 százalékánál nincs elegendő antitest a vérükben. A Semmelweis Egyetem vizsgálatai szerint az arányuk ennél alacsonyabb: az ő tesztjük szerint a kínai szerrel oltott 60 év felettiek 82 százaléka védett.

A Semmelweiss kutatása szerint tehát a beoltottak 18 százalékánál nem alakul ki elegendő védettség, míg Pfizer-BioNTech esetében ez a szám 7 százalék, az AstraZeneca, a Moderna és a Szputnyik esetében pedig 0 százalék volt. Azt nem árt megjegyezni, hogy a mintavétel egyáltalán nem volt arányos és reprezentatív: Moderna esetében csak öt 60 év felettit vizsgáltak, AstraZenecából csak tizenkettőt, míg Sinopharm esetén 775 60 év feletti oltott ellenanyagszintjét vizsgálták meg, így nem minden esetben tudunk végső következtetéseket levonni az adott vakcinák hatékonyságáról. 

Még a számok hivatalos közlése előtt először Kásler Miklós, emberierőforrás-miniszter vetette fel, majd Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy a járványügyért felelős operatív törzs vizsgálja, hogy a kormány engedélyezze-e a harmadik oltást, amit végül július 16-án, péntek reggeli szokásos rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök be is jelentett.

Orbán a rádióinterjúban azt ígérte, hogy augusztus 1-től

• mindenki kaphat harmadik oltást, ha a második oltás után eltelt minimum 4 hónap;
• mindenki az első kettő adagtól eltérő oltóanyagot kapna – a háziorvos vagy az oltóorvos döntené el, pontosan mit.

 De vajon tényleg van-e értelme a harmadik oltásnak?

Máshol már tesztelik a harmadik oltást

A világ több pontján is vizsgálják, hogy kell-e harmadik, „booster”-oltás az először Indiában felfedezett delta variáns miatt, ugyanis a világ számos országában újabb erőt kapott a járvány a jobban fertőzőképesebb, ám angol tudósok szerint kevésbé halálos variáns miatt.

Izraelben vasárnap jelentették be, hogy az amerikai-német fejlesztésű Pfizer-BioNTech mRNS-vakcinájából a gyengébb immunrendszerrel rendelkezők kaphatnak harmadik oltást, azt pedig vizsgálják, hogy mindenki számára elérhetővé váljanak a harmadik oltások, hogy így vegyék elejét a delta variáns okozta harmadik hullámának.

A Pfizer még korábban közölte, hogy belső kutatások során arra jutottak, hogy egy harmadik oltás akár ötszörös vagy tízszeres mértékben növelheti az emberi szervezetben lévő ellenanyag mennyiségét, ha a második oltás után hónapokkal később adták be a harmadikat, bár elmondásuk szerint a különböző variánsok ellen is megfelelő szinten véd az oltóanyaguk. 

Emiatt a Pfizer augusztusban arra fogja kérni az Amerikai Étel- és Gyógyszerügynökséget (Food and Drug Administration, FDA), hogy adjanak zöld utat a harmadik dózisnak. Közben

az amerikai járványkezelés de facto vezetője, dr. Antohny Fauci szerint jelen pillanatban felesleges a harmadik oltás, mivel az újonnan regisztrált amerikai fertőzöttek 90 százaléka nemhogy kettő, de még egy oltást sem kapott.

Az amerikai hatóságok emiatt több adatot kérnek a Pfizertől, hogy igazolják állításukat, miért szükséges a harmadik oltás, ha egyébként a jelenlegi fertőzések túlnyomó többségéért felelős delta variáns ellen is hatékonynak bizonyult a szerük.

Valóban kéne harmadik oltás?

Rusvai Miklós virológus az Azonnalinak elmondta: azoknak mindenképpen kellene harmadik oltás, akik vagy rizikócsoportba tartoznak, vagy pedig december végén, január elején kapták az oltásukat.

A virológus szerint első körben az idősotthonok lakóit, illetve az egészségügyi dolgozókat kellene ismét beoltani – utóbbi kapcsán Rusvai arra is felhívta a figyelmünket, hogy a magyar egészségügyben sok olyan orvos dolgozik, akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt, azonban még mindig praktizálnak.

Emellett Rusvai szerint még a krónikus betegségben szenvedőket, illetve azokat kellene beoltani, akik egyéb társbetegségben szenvednek – példaként az allergiát, a légzőszervi betegségeket és a magas vérnyomást említette.

Ugyanakkor Rusvai szerint minden eddigi beoltottnak hasznos lenne kapnia egy harmadik oltást, hogy a következő cseppfertőzésszezont gond nélkül átvészelje, mivel „egyedül az bizonyítja, hogy már nincs védettség, ha valaki megbetegszik vagy meghal a fertőzés következtében” – ezt ha lehet, Rusvai inkább elkerülné.

„Én inkább beadnám a harmadikat, mert abban nincs kockázat, míg ha valaki megbetegszik, akár meg is halhat”

– mondja a virológus.

Letoha Tamás kutatóorvos szerint a legfontosabb kérdés nem az, hogy kell-e, hanem hogy hasznos-e egy harmadik vakcina, ami szerinte mindenképpen hasznos, ha valakinél valamilyen oknál fogna az előző oltások nem alakítottak ki kellő immunitást.

Az, hogy kiket kéne beoltani, a kutatóorvos szerint már nem ilyen egyértelmű. Letoha is úgy látja, hogy elsősorban a rizikócsoportba tartozókat kellene oltani, ugyanakkor a kutatóorvos szerint ezeket a rizikócsoportokat nemcsak korcsoportonként, hanem egészségi állapot szerint is ki kellene jelölni, hiszen a koronavírus szövődményei leginkább a kifejezetten elhízottakat (akiknek a testtömegindexe nagyobb 35-nél), illetve a cukorbetegeket sújtották – így az ő esetükben tartaná hasznosnak, ha kapnának emlékeztető oltást.

Letoha arra is felhívta a figyelmünket: bár a halál és a megbetegedés ellen a legjobb ellenszer a vakcina, azonban nem minden beoltottnál alakíthat ki kellő védelmet, hiszen

ahhoz, hogy egy vakcina hatásos legyen, fontos, hogy az ember immunrendszere is megfelelően működjön. 

Ha pedig az immunrendszer különböző okok (kor vagy egészségi állapot) miatt elégtelenül működik, akkor hiába juttatnak be több oltóanyagot a szervezetbe, az immunrendszer nem fogja kialakítani a kellő védelmet.

Meddig véd egy vakcina?

A legtöbb vakcinagyártó hat hónapra ígér védelmet, hiszen addig még kimutatható az ellenanyag a szervezetben. Rusvai Miklós szerint viszont valószínű, hogy ennél jóval több ideig nyújtanak védelmet a különböző vakcinák.

Ugyanakkor többször is megismételte: ártani nem árt egy újabb adag vakcina, azonban fontos, hogy – az mRNS-vakcinákat kivéve (Pfizer-BioNTech és Moderna) – ne ugyanazzal a vakcinával történjen a harmadik oltás, hiszen például az adenovírus alapú (ilyen az AstraZeneca, a Johnson & Johnson és a Szputnyik), illetve az inaktivált vírust használó vakcinák (Sinopharm) esetében

a hatékonyság csökkenhet, ha ugyanazt az oltóanyagot juttatják be a szervezetbe.

Szerinte abban nincs akkora kockázat, ha a különböző vakcinákat keverik, hiszen Izraelben, illetve Nagy-Britanniában is megtették ezt – utóbbi ország esetén akkor, ha az első adag AstraZeneca-vakcina után olyan komplikáció lépett fel egy oltottnál, ami miatt a második adagot már inkább Pfizerből adták.

„A harmadikként beadott oltásnak a kockázata ugyanakkora, mint az elsőé, azaz plusz kockázatot egyáltalán nem jelent” – jelentette ki a virológus.

Hasonlóan látja Letoha is: szerinte nincs nagyobb kockázat abban, ha a vakcinákat keverik, és annak nem is látná értelmét, hogyha egy olyan vakcinából adnának be egy harmadik adagot, ami az egyénnél először sem alakított ki immunitást. Ugyanakkor szerinte ez nemcsak a vakcináktól, hanem az adott egyén egészségi állapotától is nagyban függ.

Letoha szerint is jóval hosszabb védelmet nyújtanak a vakcinák, mint a sajtóban keringő hat hónap. Szerinte

nem szabad megfeledkezni a sejtes immunitásról,

illetve arról, hogy pontosan miként is immunizál egy vakcina – ugyanis a védettség nemcsak az ellenanyag-vizsgálattal mutatható ki, és a védettség nem szűkíthető le az ellenanyag mennyiségére, hiszen a sejtek elraktározzák az információt.

Utóbbi kapcsán a kutatóorvos kifejtette azt is, hogy

probléma, hogy nincs egy standardizált, centralizált eljárás, hanem a magánlaborok eltérő módszereket alkalmaznak a védettség megállapításánál.

A kutatóorvos szerint ez azért is gond, mert a közös eljárás hiánya miatt nem lehet átfogó és megfelelő képet kapni magáról a járványról, illetve a vírus elleni védettségről sem.

Mikor kéne beadni a harmadik oltásokat?

Hogy mikor kellene beoltani az embereket ismét, Rusvai azt felelte, hogy lehetőleg még október előtt. A virológus ugyanis úgy számol:

az októberben kezdődő és egészen áprilisig tartó légzőszervi betegségek szezonjában várható az újabb hullám,

és az elsődleges cél, hogy csökkentsük a halálesetek számát, elkerüljük a kórházak túlterhelését.

Letoha szerint erre nem adható egy univerzálisan mindenkire igaz válasz, hiszen minden ember eltérő adottságokkal rendelkezik.

Szerinte erről a kezelőorvosoknak kellene dönteniük, akik ismerik a betegeik immunrendszerét és egészségi állapotukat,

és ők tudják leginkább eldönteni, hogy az adott embernek van-e szüksége harmadik oltásra, és ha igen, akkor azt mikor kapja meg, illetve milyen vakcinát használjanak ismétlőoltásként.  Mint mondta: „Az orvosi hivatásnak adjuk vissza azt a bizalmat és megbecsülést, amit az elmúlt másfél évben a témában megnyilatkozó celebeknek és az ad hoc teszteket végző magánlaboroknak köszönhetően elveszített”.

NYITÓKÉP: Governor Tom Wolfe / Flickr