A magyar raktár nem az Amazon, de a túlhajtás lassan is felőröl

2021.07.16. 07:00

Egy kiszivárgott belső anyag miatt kellett nemrég magyarázkodnia az amerikai webshopóriásnak, ahol a dolgozók átlagosan egy héttel többet vannak otthon munkahelyi baleset miatt, mint a konkurens cégeknél. Idehaza ritkábbak a súlyos balesetek, de a feszített munkatempót nálunk is érzik a raktárosok. Az Azonnalinak nyilatkozó érintett szerint a többség legfeljebb a cégek által gründolt szakszervezetekben tag, nem az önszerveződőkben.

A magyar raktár nem az Amazon, de a túlhajtás lassan is felőröl

„Nálunk, az Amazonnál ipari atlétává fogsz válni. Ahogyan egy atléta edz egy versenyre, az ipari atlétáknak úgy kell a testüket felkészíteniük arra, hogy a legjobb teljesítményt nyújthassák a munkában” – áll abban a kiadványban, amelyet egy volt Amazon-dolgozó juttatott el a tengerentúli Vice techrovatának, a Motherboardnak. Bobby Gosvenor tavaly decemberben szenvedett súlyos balesetet, amelyre jeget és fájdalomcsillapítót adtak neki, és a következő hetekben is dolgoznia kellett – miközben már tudható volt, hogy a sérülése súlyos. Azóta kiderült, hogy a hibás szállítószalag miatt porckorongsérve lett.

A „hogyan érezhetem magam jobban?” kérdést megválaszolni igyekvő céges kiadvány hat témakörben próbál a raktárban dolgozók egészségének megőrzéséhez tippeket adni, a táplálkozás témakörében például azt javasolja, egyenek rendesen, mert óránként úgy 400 kalóriát várhatóan elégetnek műszak közben, a fáradtság pedig fontos faktor a balesetek elkerülésében.

Az anyagot azóta hibának nevezte a cég, és azt írták, azonnal eltávolították azt. A sajtónak szivárogtató volt dolgozó szerint ugyanakkor nemcsak 2020 novemberében találkozott vele, de 2021 tavaszán is talált belőle nyomtatott példányokat a cég oklahomai raktárában.

A vélhetően segítő (és PR-) szándékkal elkészített anyag azért sült el visszafelé, mert épp azzal nem számol, hogy a baleseteket a túlhajtott munkatempó okozza.

A dolgozók arról számolnak be, hogy bár hivatalosan tarthatnak mosdószünetet, a feszített munkatempó miatt sokan palackokba kénytelenek vizelni, ezért különösen pikánsan hatott a szóróanyag hidratálásról szóló részében az a tanács, hogy mindig tartsanak maguk mellett egy vizesflakont és legalább két liter vizet fogyasszanak el naponta, figyeljék a vizeletük színét is.

Nem az első balhé a webshopóriás körül

Az Amazon hírneve nem most kezdett romlani, ami a dolgozókkal való bánásmódot illeti. Jeff Bezos tulajdonosról közismert, hogy a jogi eszközöktől a Twitteren történő kamuzásig elég sok mindent megtesz, hogy az alkalmazottai ne tömörüljenek szakszervezetbe, hogy így emeljék fel a szavukat mondjuk a 10 órás éjszakai műszak ellen.

Itt nem csupán arról van szó, hogy a webáruházak közti konkurenciaharc erősödésével egyre többet kell dolgozniuk az alkalmazottaknak: konkrétan az Amazonnál és kifejezetten a raktárban dolgozók vannak nagyon nehéz helyzetben. Egy friss, szakszervezetek által megrendelt felmérés szerint 100 dolgozóra 5,9 súlyos baleset jut náluk, amely 80 százalékkkal több, mint a szektor többi vállalatánál.

A több szakszervezetet összefogó szövetség által készített és az Egyesült Államok Munkavédelmi Igazgatóságának adatait elemző kutatás arra jutott, az itt dolgozók nem gyakrabban, hanem súlyosabban sérülnek meg munkahelyi balesetek során, mint a konkurenseknél dolgozók.

A cég alkalmazottainak átlagosan 46,3 napig kellett otthon maradniuk különböző sérülések miatt, ami egy héttel több az iparág átlagánál.

Az Amazon európai részlege – bár cseh- és lengyelországi raktáraik is működnek – hozzánk egy friss adószigorítás miatt éppen nem szállít, az amerikairól azonban gond nélkül rendelhetünk. Ennek népszerűsége és általában a magyarországi netes kereskedelem még felfutóban van, ez itthon közel sem akkora piac, mint az Egyesült Államokban.

Ám raktári munkások nálunk is dolgoznak szép számmal, sok helyen, így két kereskedelmi szakszervezettől, egy érintett dolgozótól és az egyik jelentős munkáltatótól igyekeztünk megtudni, milyen a magyar raktárosok helyzete.

Évtizedes targoncabaleset és negyedmilliárdos kár

„Fizikailag mindenképpen megterhelő, az eszközeink állapota pedig kifogásolható” – mondja az Azonnalinak nyilatkozó, névtelenséget kérő, egy hipermarketben a netes rendelések összeállításán dolgozó munkás. Elmondása szerint náluk nem jellemzők a súlyosabb balesetek, ugyanakkor a teljesítményelőírás elég magasra tette nekik a lécet.

„Napi húsz kilométert gyalogol az ember nyolc óra alatt. A séta az egészséges, csak közben súlyokat is kell emelni, így elfáradunk a nap végére. A vásárlók ugyanis általában azokat a termékeket rendelik meg, amiket nem szeretnének maguk hazavinni – például a 15 kilós kutyaeledelt vagy a nagy zsugor ásványvizet.”

– foglalja össze a körülményeket. Interjúalanyunk egyébként már régóta dolgozik a munkahelyén, kérdésünkre azt mondta, maradni tervez.

„Az utolsó súlyosabb raktári baleset emlékeim szerint 2009-ben történt, amikor a raktári útvonalak be nem tartása miatt egy munkavállaló lábán áthajtott a targonca. Az érintett munkavállaló lábát a sípcsont alatt amputálni kellett” – idézte fel kérdésünkre Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Mint elmondta, azoknál a cégeknél, ahol vannak tagjaik, nincs kiugróan sok baleset, igyekeznek betartani a munkavédelmi előírásokat.

„Nagyon kevés üzemi baleset jut el hozzánk, mert amikor lehet, a cégek megpróbálják házon belül tartani, de előfordul az is, hogy a dolgozó nem mer fellépni” – mondja kérdésünkre Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ, illetve új néven Egyenlő.hu) elnöke.

„Ha egy dolgozónak nincs megfelelő szakmai háttere, nem tudhatja, de volt, hogy egy kéztörésért 15 milliós, vagy annak, aki nyaktól lefelé lebénult – és megírta a sajtó – 250 millió forintos kártérítést nyertünk. Vannak ilyen esetek, de a jellemző az, hogy megpróbálják eltitkolni ezeket, illetve sok munkáltatóval kötött megállapodás keretében, ami mondjuk egy korrekt kártérítési összegről szól, aláíratnak titoktartási nyilatkozatot is”

– teszi hozzá.

Selejtezik a hibás gépeket

Havonta néhány esetben fordul elő kisebb sérülés, munkahelyi baleset a raktárokban, amelyek többsége nem jár munkaidőkieséssel – közölte az Azonnali megkeresésére a Tesco sajtóosztálya. Arra a kérdésünkre, hogy sérüléseket és baleseteket hogyan kezelik, és okozott-e már balesetet meghibásodott eszköz, a cég válaszában úgy fogalmazott:

„munkatársaink biztonsága, a biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtése elsődleges fontosságú számunkra. A munkaeszközök karbantartása folyamatos, nagyon szigorú ellenőrzéseket tartunk az eszközállományon. A meghibásodott gépet haladéktalanul üzemen kívül helyezzük, a nem kielégítő állapotú eszközöket, például raklap, rollkocsi, hidraulikus raklapemelő, folyamatosan javítjuk, selejtezzük.”

Hozzáteszi, hogy az áruk mozgatásához használt rollkocsikat javító részleg mindkét raktárukban – a herceghalmiban és a gyáliban is – működik.

„Ezek a cégek elsősorban kereskedelemmel foglalkoznak, akik most próbálnak a kiszállítás, a webáruház-üzemeltetés irányába mozdulni, ezért nem a klasszikus fapados, legolcsóbb megoldást képviselik, mint az Amazonnál, hanem a kereskedelmi folyamataikat megtartva működtetik az új funkciókat"

– mondja Karsai a kereskedelmi láncok logisztikai dolgozóiról. Kiemeli, hogy ezeknek az üzleteknek vannak munkavédelmi osztályaik, ahol 2-3 ember dolgozik, szerinte ennek köszönhető, hogy itt nem jellemzőek gyakori és komoly munkabalesetek. 

Növelnék a munkatempót

Karsai szerint – bár itthon is elég nagy megterhelésnek vannak kitéve a raktárosok – a munkatempó általában nem olyan feszített, hogy ez növelje a balesetek számát. Ez azonban nem biztos, hogy így marad a jövőben is.

„Egyes cégeknél már megjelentek a hatékonyság növelésére irányuló folyamatok. Megmozgatott rakatszámok alapján kapnak jó vagy rossz értékelést a munkavállalók. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor elképzelhető, hogy ez magával hozza majd a balesetek számának növekedését”

– fejti ki.

Bubenkó szerint a raktárosok helyzete idehaza eltér aszerint, milyen típusú helyen dolgoznak.

A kereskedelmi láncok logisztikai központjaiban, ahol alkalmazottként vannak foglalkoztatva, a tapasztalataik alapján jobbak a körülmények, mint a pandémia alatt megerősödött online áruházaknál. A szakszervezeti vezető utóbbiakból olyan jelzéseket is kapott, hogy nem megfelelően fizetik ki a munkavállalókat, rengeteg túlórát kell végezniük, amik nincsenek megfelelően elszámolva.

Szerinte ez azért történik, mert nincs megfelelő szakmai képviseletük, ezeket ugyanis vagy nem ismerik, vagy nem mernek csatlakozni hozzájuk. Kérdésünkre azt mondta, a többezer webshopban dolgozó ember nagyon kis része tagja valamelyik érdekképviseletnek, ami nélkül viszont nem tudnak tárgyalni sem a munkahelyük vezetőivel.

A nekünk nyilatkozó dolgozó arról számol be: az elvárás az, hogy időre szedjék össze a termékeket, ami stresszt okoz számukra. Ráadásul ha megállítja őket egy vásárló és kérdez tőlük, az is a „saját munkaidejükből” megy. Ha pedig – például a vásárlóknak való segítségnyújtás miatt – nem teljesítik a kvótákat, akkor szólnak, hogy össze kéne magukat szedni.

„Ettől mindenki feszült, mintha egy óra ott ketyegne az ember feje fölött” – foglalja össze.

Ösztönzőből kényszer

Az a jellemző, hogy a raktárakban a bérek többsége teljesítményhez van kötve, emellett sokszor alkalmaznak jelenléti bónuszt – a folyamatos munkavégzésért járó juttatást – is.

„Ez azt jelenti, hogy úgy dolgozom egy munkahelyen, hogy ha 3-5 napnál többet vagyok táppénzen, egyből a fizetésem 20-30 százalékát elveszítem, mert a teljesítményt nem tudom hozni, illetve folyamatos hajtásra vagyok rákényszerítve”

– emeli ki Bubenkó Csaba.

A hétvégi és éjszakai bónuszok is ezt a folyamatot erősíthetik a KDFSZ-elnök szerint, aki arra a kérdésünkre, hogyan maradhatnak ezek egészséges ösztönzők, azt feleli: ez akkor működik, ha ezek nélkül is ki tud jönni az ember a béréből, vagyis az ilyen típusú többletmunka opció marad és nem válik kényszerré.

„A koronavírus ezt felülírta, de ezek miatt volt, hogy korábban betegen is bementek egyes helyeken az emberek dolgozni, hogy majd’ összeessenek lázasan mondjuk influenzafertőzéssel” – érzékelteti.

A magyar és az amerikai raktárosbérek ezzel – és értelemszerűen a megélhetés és az árszínvonal különbségével – együtt sem tartoznak azonos súlycsoportba. Míg nálunk az átlagos alapfizetés valamivel több mint 253 ezer forint – bár van olyan állás, ahol 340 fölött kínálnak, de olyan is, amelynek bruttóját nettóba átszámolva ezer forint alatti órabér jön ki  –, addig az Amazon raktárosainak óránként 15-17 dolláros alapbérét, ha felszorozzuk egy átlagos 160 órás munkahónappal, akkor majdnem 760 ezret kapunk forintra átszámolva.

Míg nálunk 250 ezer forintnál egyes diplomás, fehérgalléros állások is rosszabbul fizetnek, és komoly emelésnek hat, hogy a kormány kétszázezres minimálbért lengetett be, addig az aránykülönbségeket mutatja, hogy a tengerentúlon az jelenthet frusztációt, hogy az amazonosokkal szemben a szakszervezetbe tömörülő raktárosok órabére a 30 dollárt is elérheti – ez átszámítva majdnem 9 ezer forint.

Hosszú távon kell nézni

Bubenkó Csaba szerint a munkavédelmi előírások be nem tartása mellett a fáradtság a másik leggyakoribb oka az üzemi baleseteknek. Ugyanakkor nem csak azokat az eseteket kell nézni, ahol valaki hirtelen szerez súlyos sérülést, hanem azt is, hogyan „használódik el” egy ember hosszú távon egy munkahelyen. Minden munkakörhöz van egy kockázatelemzés, ha az ember egészségi állapota megromlik, az üzemorvos azt mondhatja, hogy azt a munkakört már nem töltheti be:

„Ha Marikának rádobták a 13 kilós kutyaeledelt a vásárlók a csuklójára, és az eltört, akkor ha elmegy a munkahelyi egészségügyi orvoshoz, azt fogják neki mondani, hogy öt kilónál többet nem emelhet.”

Hangsúlyozza, hogy amikor a dolgozók túlhajtását vizsgáljuk, a hosszú távú egészségkárosodásra fontos elsősorban figyelni.

„Ha ilyen szinten elhasználódik, kiég az ember a munkában, annak az lesz a következménye, hogy nyugdíj előtt tönkremegy, nem tud dolgozni és akkor mi lesz vele? Ilyen perünk is van, nyertünk is olyat, hogy havi 200 ezret kap élete végéig életjáradékként, mert nem bír már komolyabb fizikai munkát végezni. De ezeket sok idő és energia végigvinni, egy munkavállaló maga nem is tudja megcsinálni”

– teszi hozzá a szakszervezeti vezető.

Vannak olyan területek, ahol a dolgozók friss áru kezelése miatt hűtött térben dolgoznak egész nap, az ő egészségük jobban használódik el, mint másoké – mondja Karsai Zotán. Szerinte Magyarországon nem annyira a munkatempó vagy a munkaterhelés használja el a szervezetet, hanem vannak olyan körülmények, mint a nagy hőség vagy éppen a hidegben történő munkavégzés, ami 12 órás műszakban azért megterhelő.

Szűrés és jóléti program

„A heti-havi munkaidőkeretben és a munkaterhelés során biztosítjuk kollégáinknak a pihenőidőt, illetve raktárainkban külön pihenőhelyeket alakítottunk ki. Hideg raktárunkban a védőital biztosítása is folyamatos, míg a melegben vizet osztunk munkavállalóinknak. A munkahelyi balesetek megelőzéséért igyekszünk az év minden napján tenni”

– írta az Azonnali megkeresésére a Tesco sajtóosztálya, és fel is sorolták, mivel tesznek a balesetek ellen:

  • munkavédelmi ellenőrzésekkel;
  • munkavédelmi projektek tesztelésével és bevezetésével, mint LED-projektor, biztonsági szike, hideg ellen védőkesztyű, illetve láthatósági póló;
  • oktatásokkal és tréningekkel, mint a munka- és tűzvédelmi oktatás, targoncavezetői képzés, tűzvédelmi szakvizsga, elsősegélynyújtó tanfolyamok, AED Automata Defibrillátor ismertetése.

A dolgozók hosszú távú megterhelése kapcsán azt írták: rendszeresen vizsgálják kollégáik fizikai állapotát, és a védőeszközökről is folyamatosan gondoskodnak. Emellett az angol áruházláncnál munkavédelmi hetet is tartanak, ahol elmondásuk szerint egy nap mindig a szűrővizsgálatok fontosságáról és egészségünk megóvásáról szól.

Kiemelik, hogy dolgozóik igénybe vehetik egészségi és jólléti támogatásukat, melynek keretében életvezetési, mentálhigiénés, jogi és pénzügyi tanácsadási szolgáltatás érhető el számukra. A tavaly áprilisban indult programot már több mint 300 dolgozó igénybe vette.

A raktárosoknak csak tizede szakszervezeti tag

Az Azonnalinak nyilatkozó dolgozó szerint eleinte kevesen voltak szakszervezeti tagok, de ez bővült, mert azt látták, hogy el tudnak intézni dolgokat, így mára már a kollégái több, mint fele tag.

Arra a kérdésünkre, hogy a magyarországi raktári munkások mekkora része tagja valamelyik szakszervezetnek, Karsai Zoltán szerint azért nehéz felelni, mert nagy a szórás:

„akad olyan vállalat, ahol az egyik raktárban a dolgozók 60 százaléka szakszervezeti tag, míg ugyanezen vállalat másik városban található raktárbázisán egyetlen szakszervezeti tagunk sincsen.”

Összességében a KASZ-elnök úgy számol, a dolgozók körülbelül tíz százalékát fedik le az érdekvédők.

Az általuk elért eredményekről az érdekképviseleti vezető azt mondja: például a folyamatosan emelt teljesítményelvárások kapcsán ellen tudtak állni, illetve elérték, hogy az áruk kiszállítása terén dolgozóknál a világítást megfelelően megoldják. A magyarországi cégeknél egyébként tapasztalatai szerint nem jellemző, hogy akadályoznák a szervezetek működését.

A Tesco-dolgozók körében például a cég elmondása szerint több szakszervezet is működik, akikkel együttműködnek, illetve a dolgozók észrevételeit a Munkavédelmi képviselőn keresztül is egyeztetik. „Azt, hogy kollégáink szeretnek nálunk dolgozni, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy legtöbbjük több, mint 3 éve dolgozik nálunk” – írja a cég az Azonnalinak küldött válaszában.

A KDFSZ vezetője szerint a kereskedelmi szektorban többségben vannak azok, akik ugyan tagok, de valamelyik úgynevezett „sárga”, azaz a cégek vezetése által felülről létrehozott szakszervezetnek, amelynek vezetésébe a céghez lojális emberek szoktak kerülni.

„Főleg a nyugati cégekre jellemző, hogy a munkáltatónak érdeke, hogy legyen munkavállalói érdekképviselet, de úgy, hogy annak vezetői az általa delegált emberek, olyan cégvezetők a szakszervezet helyi irányítói, aki elsősorban a munkáltatóhoz lojálisak” – magyarázza. Hozzátéve, hogy érthetően ezektől a szervezetektől nem várható erős konfrontáció mondjuk a munkakörülmények javítása érdekében vagy éppen konkrét balesetekkel kapcsolatosan.

CÍMLAPKÉP: Remy Gieling / Unsplash

Tarnay Kristóf Ábel
Tarnay Kristóf Ábel az Azonnali újságírója

Újságíró, jobboldali liberális gondolkodó, volt diákaktivista. Szereti a szabadságot, az alternatív rockot és a jó kraftsöröket.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek