Az oltott amerikai diákoknak nem kell maszk szeptembertől, Magyarországon ez még nem dőlt el

A magyar iskoláknak kockázatelemzést kellett végezniük, mielőtt kötelezővé teszik a diákoknak, hogy maszkot hordjanak. Arról azonban sem az illetékes minisztériumtól, sem a kormányinfón nem kaptunk választ, ez az elemzés elkészült-e, ahogyan azt sem tudni még egyértelműen, kell-e ősztől az iskolában maszkot húzniuk a diákoknak.

Azok a diákok, akik megkapták mindkét oltásukat, nem kell, hogy maszkot viseljenek

– írja az USA Betegségmegelőzési és Járványügyi Központjának (CDC) friss, az iskolák szeptemberi újraindításáról szóló útmutatása, amely szerint akkor is prioritás az ősszel jelenléti módon folytatni a tanítást, ha nem tudnak minden óvintézkedést betartani.

Az anyag bár javasolja, hogy a diákok tartsák a távolságot, de Erin Sauber-Schatz, a központ közösségi intézkedésekért felelős munkacsoportjának vezetője szerint ha ez nem megy, az sem lehet akadálya a diákok tantermekbe való visszatérésének. A még – például életkorból adódóan, mivel a tengerentúlon is csak 12 év fölött oltanak – be nem oltott diákoknak javasolják továbbra is, hogy viseljenek maszkot, és rendszeresen vegyenek részt teszten.

Az igazgatóknak van joguk szigorúbb szabályokat hozni

Idehaza egy kevésbé ismert, egyébként általánosan a diákok koronavírus-oltása ellen petíciózó szervezet, a Felelős Szülők és Emberek Közössége (FÉSZEK) kérdezte a közoktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumát a témában.

Megkeresésükre még idén januárban azt írták, hogy a gyerekek, különösen az alsó tagozatosok körében nehezen biztosítható az egész napos helyes maszkviselés, a helytelen maszkhasználat – a maszkok külső felületének kézzel érintése, a maszkok padon, asztalon történő tárolása – viszont akár fokozhatja is a megfertőződés kockázatát. Ezért sem az iskolák járvány alatti biztonságára hozott Intézkedési Terv, sem jogszabály nem teszi kötelezővé a maszkok használatát az iskolákban. Ha nem tudnak távolságot tartani, akkor felső tagozatban és középiskolában javasolják a maszk viselését az olyan közösségi terekben, mint az aula, könyvtár, folyosó – tehát az osztálytermekben nem. 

Azonban azt az Emmi válaszában hozzáteszi, hogy veszélyhelyzeti kormányrendelet preambuluma leírja: az iskolaigazgatók hozhatnak ennél szigorúbb szabályokat intézményeikben. A szervezet azt kifogásolja, hogy ezt sok intézményvezető meg is tette, és közelezővé tették az arc eltakarását a tanulóknak – szerintük ezzel „egész napos egészségkárosításnak kitéve őket”.

Elmaradt elemzések?

Az Emmi a FÉSZEK-nek azt írta: a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kezdeményezte, hogy vizsgálják felül az intézmények gyakorlatát, ám ezt ennél konkrétabban nem részletezték. Még annyit tettek hozzá, hogy Aáry-Tamás oktatási ombudsman maszkokkal kapcsolatos megkeresésére ugyanezt a reakciót adta az NNK.

Erről a felülvizsgálatról a csoportnak Dr. Csiki Zoltán egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár sem tudott többet mondani július 7-i posztjuk szerint. 

Azt azonban az államtitkár hozzátette: az iskoláknak kockázatelemzést kell végezniük, mielőtt előírják a felsősöknek, hogy viseljenek maszkot – a szervezet szerint ez egyetlen intézményben sem történt meg.

Nem tudni, kötelező lesz-e a maszk

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek a múlt héten arról beszélt: idén szeptembertől jelenléti oktatásra készülnek, és mivel a tanárok átoltottsága kilencven százalék feletti, nem kell egész tantestületek megfertőződésétől tartani. Maruzsa azt is kiemelte, hogy a 16-18 éveseknek a fele van beoltva, 12 és 15 év között pedig elindult a regisztráció a közelmúltban. Mint fogalmazott, bár fel vannak arra készülve, hogy lehetnek egyedi esetek, reményeik szerint jóval kevesebb intézkedésre és korlátozásra lesz szükség, mint az előző tanév alatt.

Megkérdeztük ezért az Emmi sajtóosztályát, hogy szeptembertől hogyan alakul a maszkviselési kötelezettség, illetve milyen információjuk van az elkészült vagy el nem készült kockázatelemzésekről, de kérdésünkre nem kaptunk választ. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón az elvileg kötelező kockázatelemzések elkészültéről az Azonnali kérdésére azt felelte: nem tud róla, de érdekes kezdeményezésnek tartja.

„Ha van ilyen tudományos kezdeményezés, akkor hajrá!”

– fogalmazott. Megkérdeztük azt is, hogy mit takarhatnak pontosan a Maruzsa által mondottak.

Gulyás Gergely erre kitérően azt válaszolta, hogy a legfontosabb változás, hogy rendesen tudnak majd működni az iskolák szeptembertől, de ha a járvány negyedik hulláma indokolttá teszi, akkor bizonyos korlátozásokat – mint a maszkhasználat – be fognak vezetni.

Arra a kérdésünkre, hogy abban az esetben, ha bevezetik, az iskolai maszkhasználat milyen terekre terjedhet ki, a miniszter úgy reagált: „A többszörös hipotézisek meghaladják a képességeimet.”

CÍMLAPKÉP: marco fileccia / Unsplash