Részletes instrukciókat kaptak az orosz olimpikonok, hogy mit válaszoljanak a politikai kérdésekre

A doppingbotrányba keveredő Orosz Olimpiai Bizottság 335 sportolójának végül sikerült kijutnia a tokiói olimpiára – igaz, csak semleges zászló alatt vesznek részt az ötkarikás játékokon. Az orosz állam részletes útmutatót készített számukra, hogyan ne válaszoljanak a sajtónak egyetlen politikai jellegű kérdésre sem.

Nyilvánosságra hozta az orosz Vedomosztyi napilap azt az útmutatót, amit Moszkva a végül a tokiói olimpián semleges zászló alatt résztvevő 335 sportolójának készített. A Moscow Times összegzése szerint a dokumentum olyan témákra tér ki, mint a Krím-félsziget nemzetközi közösség által illegálisnak ítélt orosz megszállása, az amerikai és nemzetközi, antirasszista Black Lives Matter-mozgalom értékelése, vagy éppen olimpiai szereplésük speciális körülményeinek oka, a tömeges orosz doppingbotrány értékelése.

Az útmutató azt ajánlja nekik, egyszerűbb annyit mondani a Krímre és a doppingolásra, hogy „nem nyilatokozom”, esetleg „nincs véleményem”. A krími helyzettel kapcsolatban ajánlják még az „a politika maradjon ki a sporteseményekből” reakciót, a Black Lives Matter-kérdések esetére pedig azt, hogy annyit mondjanak 

„szerintem az olimpián nincs helye a politikai véleménynyilvánításnak és politikai akcióknak”.

Ha valaki esetleg ambiciózusabb és például a sporton belüli szexuális zaklatási botrányokra vonatkozó kérdésre bővebben is szeretne válaszolni, a kézikönyv szerint mondhatja még azt is: „Tudom, hogy ez a probléma sok országban létezik, de én magam sohasem találkoztam vele személyesen”.

Noha a Vedomosztyi megjegyezte, az 1991 utáni Oroszország történetében még nem volt példa arra, hogy ilyen részletes, kötelező útmutatót adjon ki a nemzeti olimpiai bizottság,

a Szovjetunió idejében azonban ez minden olimpiai kiutazás előtt kötelező elemnek számított.

A mostani kézikönyv szerintük ezt idézi – igaz, az idők azóta sokat változtak, így a sajtónyilatkozatok mellett az instrukciók kiemelik azt is, hogy mindenki legyen nagyon óvatos a közösségi miédiumokon, mint például a Facebookon, az Instagramon, vagy a TikTokon.

Úgy fogalmaznak: „Az információ nagyon gyorsan terjed, és egyetlen gondatlan válasz, amelybe a sportolókat megfelelő felkészültséggel rendelkező, különlegesen felkészített emberek bele tudják trükközni óriási, negatív hatást gyakorolhat.”

Hozzátették, „vigyázz arra, hogy [a közösségi médiában] mit írsz, milyen fotókat töltesz fel, mit lájkolsz, és mit kommentelsz.”

Az akár szelíd fenyegetésnek is beillő instrukciók azután születtek, hogy az Orosz Olimpiai Bizottság nyilvánosságra hozta, hogy több mint háromszáz nemzeti sportolójuk – akik a doppingbotrányban nem érintettek – semleges zászló és himnusz alatt az idei világjátékokon is részt vesznek majd. A bizottság június 29-én az olimpikonok teljes névsorát is közzétette.

A lépésre azért volt szükség, mert a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) 2015-ös jelentése olyan rendszerszintű doppingproblémára hívta fel a figyelmet Oroszország olimpiai csapataival kapcsolatban a szocsi téli olimpián, hogy 2016-ban, a riói nyári olimpiától el is tiltotta az oroszokat a szervezet. 2019 után tértek csak vissza a világversenyekre és kontinensviadalokra, de továbbra is csupán semleges színekben mérkőzhetnek meg a többiekkel.

Az orosz doppingellenes ügynökség ugyan nem értett egyet a WADA döntésével, de közölték, most is tiszteletben tartják azt.

Mivel a semleges zászló azt is jelenti, hogy a régi szovjet himnusz dallamára átírt orosz himnusz sem csendülhet fel aranyérmeik után, ezért az orosz sportolókat Tokióban Pjotr Csajkovszkij 19. századi zeneszerző egyik, közelebbről meg nem nevezett zeneműve fogja köszönteni siker esetén.

NYITÓKÉP: Vlagyimir Putyin orosz elnök orosz olimpikonokkal fényképezkedik a 2018-ban megtartott, XXIII., pjongcsangi téli olimpia előtt, a Moszkva melletti Novo Ogorjovóban. / FOTÓ: Kreml Sajtószolgálat, Wikipédia