Korábban Biden elnök arról írt közleményében, a kubai nép szabadságvágya mellett állnak, és támogatják erőfeszítéseiket.
„Aki tengeren indulna el Kubából vagy Haitiből az Egyesült Államokba, ne tegye, mert senkit nem fogadunk be” - erre figyelmeztetett kedden délután Alejandro Mayorkas, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági minisztere a partiőrség székházában tartott sajtótájékoztatóján.
„Azoknak, akik ezt mégis megtennék az életüket kockáztatva csak annyit mondok: nem éri meg.”
Noha nagyobb menekülthullám még egyik országból sem indult, a Biden-kormányzat már bejelentette, miközben senkit, aki tengeren indul el, nem fogadnak be, sőt visszafordítanak a partiőrség emberei, megvizsgálják majd, miféle menekültügyi programot indíthatnak azok számára, akik a bevándorlást még Kuba területén kérelmezik.
Mayorkas sajtótájékoztatójára azt követően került sor, hogy Joe Biden elnök rövid nyilatkozatot adott ki a július 11-én Kubában a hely leninista rezsim ellen kitörő tömegtüntetések és azok erőszakos elfojtása ügyében. Ebben
az elnök hangsúlyozta, az amerikai kormány a „kubai nép mellett áll”, és „hangos szabadságkiáltásának” nevezte a tüntetéseket.
Az eddig is a teljes társadalmi szétesés és káosz szélén táncoló, az amerikaiak gazdasági érdekszférájába sorolható Haitin azután vált még rosszabbá a helyzet, hogy július 7-én hajnalban egy kolumbiai zsoldosokból álló, de az amerikai Floridából fizetett fegyveres osztag otthonában kivégezte az állam sokak által kegyetlennek tartott, de Amerika-párti elnökét, Jovenel Moïsét. Az ügy néhány részletén kívül a politikai gyilkosság pontos motivációiról semmit nem lehet tudni.
A Fidel Castro halála után Kubát ténylegesen vezető Miguel Diaz-Canel eközben a többezres kubai tüntetések után, amelyek közvetlen reakcióként törtek ki a covidválság nyomán a szigetországban kitörő akut élelmiszerhiányra, és az évtizedek óta működő kettős pénzrendszer járvány alatti kivezetése által okozott gazdasági válságra, erőszakosan fojtotta el az elégedetlenséget:
előbb lekapcsolta az országban a lakossági internet-hozzáférést, majd tömeges letartóztatásokba kezdett.
A független hírügynökségek adatai szerint eddig mintegy 140 tüntetőt és tudósítókat is letartóztatott a kubai rezsim, köztük az amerikai ABC News tudósítóját is. Eközben a rendszer mellett kiálló szolidaritási tüntetésekre is sor került már. Az Egyesült Államokban több helyen is tüntettek a kubaiak érdekében, a demonstrációkon a kubai-amerikai közösség tagjai és politikusok amerikai katonai beavatkozást szorgalmaztak a 62 éve egy marxista forradalom után kialakult kubai rendszer megdöntésére.
A CNN azonban magyar idő szerint július 13-án, az esti órákban már arról írt elemzést, hogy a többnapos tünetés-sorozat után a kubai rezsim mostanra visszaszerezte az ellenőrzést az ország és az utcák felett.
Míg sokan az aktív beavatkozást követelik az USA-ban, addig mások arra hívják fel a figyelmet, Washington hat évtizedes Kuba elleni embargója és a 2020-ban ott induló, súlyos gazdasági és pénzügyi válság együttesen a humanitárius katasztrófa szélére sodorták az országot, ezért a szerintük túl kegyetlen és Donald Trump által megerősített, a termékek széles körére vonatkozó kereskedelmi embargó vészhelyzeti feloldását követelik. Erre amúgy elvileg már ENSZ-határozat is kötelezné az Egyesült Államokat.
NYITÓKÉP: Tüntetőket visz el a kubai rohamrendőrség /FOTÓ: Daylin Dulzaides, Twitter
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.