Kézikönyvben magyarázza a cseh belügy az akadémikusoknak, hogyan álljanak ellen a kínai kémek csábításának

A kézikönyv a közelmúltban a kínai befolyásról nagyon közvetlen tapasztalatokat szerző Károly Egyetem kezdeményezésére született.

Külföldi befolyás elleni kézikönyvet dolgozott ki a cseh felsőoktatás számára Csehország belügyminisztériumának terrorizmus és hibrid fenyegetések elleni központja

– írja a cseh Denník N.

Bár a Kézikönyv befolyásolás ellen a felsőoktatási szektor számára című anyag nem nevesíti Kínát, egyértelmű, hogy a kínai hírszerzés befolyási kísérleteinek elhárítását hivatott segíteni.

A cseh titkosszolgálat legutóbbi, 2019-re vonatkozó éves jelentésében – mint arról az Azonnali is beszámolt – külön kiemelte, hogy

a kínai hírszerzés a csehországi egyetemi szférában volt különösen aktív:

a cseh-kínai együttműködés keretében több közös tudományos program is futott – diákcsere-programok, tudományos munkatársak „kölcsönzése”, közös kutatási programok –, amik lehetőséget biztosítottak a kínai hírszerzés számára a kapcsolatszerzésre.

A kézikönyv összeállítását Csehország legrégebbi és legnagyobb egyeteme, a prágai Károly Egyetem kezdeményezte,

aminek egészen közeli tapasztalata van a kínai befolyásolásról.

Csehország és Kína 2016-ban alapította meg az egyetemen a Cseh-Kínai Központot, ami kínai pénzből Kínáról szóló konferenciákat szervezett.

2019-ben azonban kiderült, hogy a központ vezetőjének, Miloš Balabán akadémikusnak, biztonságpolitikai szakértőnek

a magáncége közvetlenül a kínai nagykövetségtől kap rendszeresen pénzt.

A botrány kirobbanása után Balabán lemondott a Cseh-Kínai Központ éléről, majd az egyetem is minden kapcsolatot megszakított vele. Még ugyanebben az évben a Cseh-Kínai Központot bezárta az egyetem.

A Károly Egyetem közleménye szerint a kézikönyv célja felkészíteni az otthoni felsőoktatási intézményeket arra, hogy ha idegen hatalmak érdeklődésének tárgyává válhatnak, arra adekvát választ tudjanak adni.

A dokumentum röviden ismerteti a hibrid fenyegetések jellegét, konkrét példákat mutat, amik a cseh felsőoktatásban előfordulhatnak, és gyakorlati tanácsokat is ad a kockázatok kezelésével, más országokkal való együttműködéssel, velük való szerződések előkészítésével, de a szellemi tulajdon védelmével és a kibertámodások elleni védekezéssel kapcsolatban is.

Ezen felül tételesen sorra veszi azokat a technikákat is, amikkel a külföldi hírszerzők az egyéneket befolyásolni tudják:

• hogyan szerveznek be embereket a szakmai és személyes kapcsolatok építésével;
• hogyan érik el, hogy a megkörnyékezett személy tudattalanul, figyelmetlenségből információkat adjon át nekik; 
• hogyan élnek vissza nyilvános forrásból – leginkább a közösségi médiából, vagy más nyilvános adatbázisból (cégjegyzék, munkahelyi elérhetőségek) – származó személyes információkkal, amik egyrészt segítenek profilozni a célszemélyt, másrészt a kapcsolatfelvétel alapjai lehetnek;
• a kézikönyv kitér a különféle rendezvényeken, fizetett képzéseken és utazásokon való részvétel és az ajándékok elfogadásának kockázatára is;
• a külföldi utazásokon való befolyásolási kísérletekre;
• és végül a zsarolásra és a kényszerítésre is.

A Károly Egyetem rektora, Tomáš Zima – aki annyiban maga is érintett volt a Cseh-Kínai Központ botrányában, hogy részt vett a központ konferenciáinak szervezésében – azt várja az új dokumentumtól, hogy annak segítségével a cseh egyetemek és főiskolák ellenállóbbá válnak a külföldi befolyási kísérletekkel szemben.

NYITÓKÉP: A Károly Egyetem egyik épülete. Stanislav Dusík / Wikimedia Commons