„Ránk nézel egy fényképről” – harmincöt éve halt meg a Magyarország Szépe verseny győztese

Szerző: Bárány Balázs
2021.07.10. 16:15

Több mint fél évszázadnyi kihagyás után 1985-ben ismét szépségversenyt tartottak Magyarországon. Az esemény azonban amiatt vált a közemlékezet részévé, mert győztese, Molnár Csilla Andrea pár hónappal később öngyilkos lett. Ami a kettő között történt, az jól illusztrálja az omladozó szocializmus képmutatását és az egyre nagyobb teret követelő piacgazdaság nyereségvágyát.

„Ránk nézel egy fényképről” – harmincöt éve halt meg a Magyarország Szépe verseny győztese

Mikor győzni tudtál”

1985. október 5-én több vidéki elődöntő után a Budapesti Kongresszusi Központban rendezték meg a „Magyarország Szépe” versenyt. Az ötlet a Lapkiadó Vállalat leányvállalatától, a Magyar Médiától eredt. Gáti László, a cég akkori ügyvezető igazgatója, a verseny pénzügyi fedezetét Ausztriából teremtette elő:

„Én azt mondtam, hogy mi ezt abban az esetben tudnánk megoldani, ha ennek biztos anyagi háttere van. És akkor jött egy nagyon kellemes kis üzleti ajánlat: cigarettát kellett Magyarországra hozni. A cigarettáért hirdetéssel kellett fizetni. Az üzletben két csavar volt: egyrészt ugye ingyen vettük a cigarettát, vagyis egy hirdetésért, másrészt dollárért adtuk el itthon.”

A szépségverseny tehát egy nagyszabású dohányreklám volt,

de a támogatásból kivette részét a Centrum Áruház, a Caola, a Fotex, a Budapest Tourist Utazási Iroda – sőt: az Izsáki Állami Gazdaság és a sasadi mezőgazdasági termelőszövetkezet is!

Azok a nézők, akik kicsengették a kétszáz forintos belépőt, személyesen gyönyörködhettek a huszonöt lány nagyestélyis és fürdőruhás felvonulásában. A szünetekben pedig Antal Imre és Keresztes „Cintula” Tibor szórakoztatta őket olyan fellépők mellett, mint az Apostol együttes, vagy Boncz Géza és Turi Lajos.

A verseny győztese egy tizenhat éves fonyódi diáklány lett.

Az is álom volt, hogy éltél”

Molnár Csilla Andrea 1969. január 20-án született Kaposvárott. A fonyódi Karikás Frigyes Gimnázium tanulója volt. Az 1985-ös versenyre való jelentkezését csak édesanyja és barátja, a diszkótulajdonos Futács Károly támogatta, míg édesapja (aki egyébként Futácsért sem rajongott, mert üzleti ellenfelek voltak) ellenezte a szereplést.

Győzelmével – ahogy ő maga is fogalmazott – véget ért a gyermekkora.

Az iskolát magántanulóként folytatta, és immár nemzetközi porondon is megmérette magát: a bécsi osztrák-magyar szépségversenyen első, a máltai „Miss Európa 1986”-on pedig harmadik helyezést ért el.

A rá irányuló médiafigyelem óriási súllyal nehezedett Csillára, amit magánéleti problémái csak tetéztek.

A nagy nyomás elől menekülve 1986. július 11-én öngyilkosságot követett el.

Játszottál és játszottak veled”

A szépségverseny megrendezése 1985-ben újabb repedés volt a „szocialista erkölcs” akkor már omladozó homlokzatán. A szexualitás eddigre már nem számított a „hanyatló Nyugat ópiumának”: a reklámokban megszokottá vált, hogy hiányos öltözetű nőkkel igyekeztek értékesíteni mindent, legyen szó porszívóról, színes tévéről vagy véres hurkáról. A női test hirdetési felületté – ha tetszik: árucikké – vált.

A korabeli sajtóban megdöbbentően lenéző stílusban írtak a főleg gimnazistákból álló versenyzőkről. Mintha nem tudták volna elképzelni, hogy ezek a lányok nemcsak szépek, de intelligensek is lehetnek:

„agyonsminkelt bakfisoknak” nevezték őket, akik a kifutón csak „tengenek-lengenek” „félpucéran”, ahelyett, hogy tanulnának.

Az iskola kérdése Csilla karrierje kapcsán is visszatérő motívum volt: a Magyar Hírlap előszeretettel firtatta osztályzatainak romló átlagát, a fonyódi gimnázium igazgatója pedig úgy nyilatkozott, hogy egy tanulmányi versenyen elért helyezésnek jobban örült volna.

Az pedig már a képmutatás netovábbja volt, hogy egy osztrák pénzből megvalósított rendezvénynek nem akarták a „Miss Hungary” nevet adni, mondván, hogy az mennyire magyartalan. Így lett belőle „Magyarország Szépe”.

A versenyzők által tapasztalt visszásságok is jól mutatják, hogy a szépségipar a szocializmus alkonyán és a piacgazdaság hajnalán mennyire a senkiföldjének számított. A verseny kapcsán kiderült már, hogy

a lányoknak nem adtak enni; egyes zsűritagok ittasak voltak, a helyezéseket pedig minden bizonnyal már előre megbeszélték.

A legvisszataszítóbb mégis az volt, hogy

a versenyzőkről meztelen fotók készültek, melyek ilyen-olyan úton nyugatra kerültek és ottani szexlapokban le is közölték őket.

A fényképeket Pauer Gyula műtermében csinálták „dokumentációs céllal”, miközben a művész aktszobrokat készített a lányokról. Az egyik fotós egyébként az a Fenyő János volt, aki a kilencvenes években később tragikus sorsú médiacézár lett.

Molnár Csilla öngyilkossága az állampárton belül is téma lett. 1986. július 21-én az Agitációs és Propaganda Osztály a következő álláspontot fogalmazta meg a tragédia árnyékában ismét megrendezett szépségversennyel kapcsolatban:

„Molnár Csilla öngyilkossága miatt (aminek okát a Lapkiadó Vállalat nem a versennyel kapcsolatos problémákkal, hanem a családon belüli rossz érzelmi kapcsolatokkal magyaráz) a magyar vállalatok támogatásuk nagy részét visszavonták és függőben van a külföldi céggel történő szerződéskötés is. Ennek ellenére a vállalat hasznosnak tartaná a szépségverseny folytatását.”

Az agitprop osztály a Lakiadó Vállalattal ellentétben a verseny leállítására tett javaslatot, ami végül meg is történt.

Újabb szépségversenyre csak 1989-ben került sor.

Csillag voltál, azt mondják”

Molnár Csilla halála megrázta a magyar társadalmat. Emlékének számos művészeti alkotás állított emléket Csorba Győző és Hunyadi István versein át az Első Emelet Szépek szépe balladája, illetve Homonyik Sándor Álmodj, királylány című daláig.

Nagy visszhangot váltott ki Dér András és Hartai László Szépleányok című dokumentumfilmje, melyben bemutatták a szépségverseny szervezésének és lebonyolításának hátterét, valamint Friderikusz Sándor 1987-es riportkönyve, melyben az eset kapcsán több mint száz interjúalanyt szólaltat meg a szerző.

2004-ben weboldal is született a molnarcsilla.hu címen azzal a céllal, hogy összegyűjtse a témával kapcsolatos összes elérhető újságcikket, könyvrészletet, videót és fényképet.

A tragédia társadalmi emlékezetének mérlegét 2014-ben vonta meg Tóth Eszter Zsófia és Murai András a Szex és szocializmus című könyv oldalain.

Molnár Csilla története egy jó példa arra, hogy

egy polgárosodáson át nem esett társadalomban a hirtelen jött népszerűség milyen tragédiákat okozhat.

Az eset nem egyedi: elég csak az elmúlt évtizedek egy-egy valóságshow-celebjének szomorú sorsára gondolnunk. Párkányi Éva pokoljárása és Novozánszki Fanni halála ugyanis mind arra figyelmeztet, hogy van még tennivaló ezen a téren.

NYITÓKÉP: Fortepan / Gábor Viktor

Bárány Balázs
Bárány Balázs az Azonnali állandó szerzője

Történész, történelemtanár.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek