Eb-döntő helyett: gólt lő-e vasárnap a nyugatos jobboldal Moldovában?

Szerző: Illés Gergő
2021.07.10. 08:10

Vasárnap éjjel Európa Londonra, mi viszont Chișinăura is figyelünk: lesz-e Moldova első női elnöke mögött alkotmányozó többség? Dönt-e megint választást a diaszpóra? És mi köze a NATO-katonáknak a színesbőrű csecsemőkhöz?

Eb-döntő helyett: gólt lő-e vasárnap a nyugatos jobboldal Moldovában?

Vasárnap este egész Európa Londonra, azon belül is a Wembley-stadionra figyel majd, ahol az olaszok és az angolok vívnak majd élet-halál harcot a labdarúgó Európa-bajnoki címért.

Kevesebben tudják, hogy ezzel egyidőben a kontinens keleti végein még ennél is nagyobb meccset játszanak:

a moldovai parlamenti választásokon derül ki ugyanis, hogy a Maia Sandu államelnök vezette nyugatos-reformista erők teljhatalomhoz jutnak-e a 3,5 milliós ország irányításában.

Gólhelyzetben, találatra várva

Az előrehozott választásokra már egy több éve tartó belpolitikai válság miatt van szükség, melynek kicsúcsosodása Sandu tavaly őszi elnökké választása volt. Míg Sandu viszonylag kényelmes előnnyel vehette át az elnöki palotát oroszpárti ellenfelétől, a szocialista Igor Dodon exelnöktől, a parlamentben a nyugatos reformisták már közel sem voltak ilyen egyszerű helyzetben. A Dodonhoz hű kormány az új elnök beiktatása előtt lemondott, a rendkívül megosztott parlamentben pedig tényleges többséggel rendelkező kormányt lehetetlen volt kinevezni.

A politikai patthelyzet az oroszbarát szocialistáknak persze kényelmes volt, hiszen hiába lett Sanduból elnök, ha stabil kormány híján egyetlen választási ígéretét – így az igazságügyi reformot, vagy a kemény korrupcióellenes fellépést – sem tudta megvalósítani.

Éppen ezért a szocialisták a parlamentben a veszélyhelyzetre hivatkozva húzták-halasztották az előrehozott választások kiírását. Végül egy, a szocialisták által vitatott döntésben az Alkotmánybíróságnak kellett kimondania: Sandu feloszlathatja a működésképtelen parlamentet, és új választásokat írhat ki. Ha már Eb-döntő, akkor futballnyelven

Sandu kiharcolt egy szabadrúgást, vasárnap este pedig az a kérdés, hogy tud-e gólt is lőni belőle.

Korlátlan hatalmat adhat, a jobboldalnak kedvez a kétpártrendszer

A mérések alapján úgy tűnik, erre komoly esélye van. Az Európa legszegényebb országának tartott Moldovában megbízhatatlanok tudnak lenni a közvélemény-kutatások, hiszen a mérések sem a szakadár területek, sem a több százezres külföldi diaszpóra preferenciáit nem tartalmazzák. Annyi egyelőre biztosnak tűnik, hogy Sandu politikai közössége, a korrupcióellenes-nyugatos-reformpárti-jobbközép PAS lesz a legnagyobb politikai erő az új parlamentben.

A CBS-Research által készített július eleji felmérés szerint a PAS a biztos pártválasztók között 51 százalékon áll, míg legközelebbi ellenfelük, a Szocialisták és a Kommunisták oroszbarát-nativista-nacionalista választási blokkja csupán 31 százalékra lenne jó.

Fellélegezhet-e Maia Sandu az elnöki palotában vasárnap? Ha többséget szerez a jobboldal, elnöki ciklusa végéig megvan a parlamenti hátországa.

Fellélegezhet-e Maia Sandu az elnöki palotában vasárnap? Ha többséget szerez a jobboldal, elnöki ciklusa végéig megvan a parlamenti hátországa.

Fotó: Maia Sandu / Facebook

A két nagy blokkon kívül a kicsik legfeljebb a parlamentbe jutásért küzdhetnek: Moldova második legnagyobb városának oroszbarát polgármestere, Renato Usatîi populista pártja a bejutási küszöbön billeg. Ugyanígy legfeljebb öt százalékra esélyes csak a jelenleg banki csalás miatt Moldovában körözött, ezért pártját Izraelből irányító oligarcha, a moldovai politika bábmesterével is bizniszelő Ilan Șor listája.

Tavalyi romániai választási sikere után nagy reményekkel vágott bele a moldovai politizálásba a Románia és Moldova egyesülésért küzdő szélsőjobbos AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség) is. De hiába mentek még a híresen oroszpárti és egyesülésellenes területekre is kampányolni a román nacionalisták, ezúttal nem tudnak labdába rúgni – egy százalék alatt mérik őket.

A kis pártok megosztottsága pedig óriási lehetőséget,

akár alkotmányozó többséget adhat Sandu kezébe

– ezzel ő lehet a posztszovjet Moldova történetének legnagyobb hatalommal rendelkező vezetője.

Jó esély van rá ugyanis, hogy csupán hárompárti lesz az új parlament: az egyik oldalon ülnek majd a jobbos-EU-pártiak, a másik oldalon pedig a Szocialisták és a Kommunisták tömbje. A sok kis, bejutásra esélytelen, vagy a küszöbön billegő pártocska miatt rengeteg elveszett szavazatot kell majd újraosztani – így, ha a jobboldal hoz 51 százalékot, az a valóságban, a parlamenti helyek elosztásánál már könnyen kétharmados többségre hízhat.

Nem minden a külpolitika

Némileg leegyszerűsítő módon a nemzetközi sajtó csak a nyugatbarát-oroszbarát törésvonal mentén igyekszik értelmezni Moldovát. Ebben kétségtelenül van igazság – a nyugati szövetségi rendszer és Oroszország közé beszorult, belső etnikai törésvonalakkal teletűzdelt, fejletlen és agrárius kisállam elkerülhetetlenül a nagyhatalmak játszóterévé válik.

Nem csoda, hogy mindkét oldal mögött felmerült a külföldi finanszírozás gyanúja – az oroszbarát baloldal a PAS-t vádolja azzal, hogy nyugatról tolják a szekerüket, míg a Szocialisták mögött a Kreml árnya sejlik fel. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a kampányt is a geopolitikai, kelet-nyugat-narratíva határozná meg.

A pártok programjait összefoglaló Dionis Cenuşa moldovai politikai elemző szerint a Sandu meghosszabbított kezeként működő PAS ismét arra fókuszál, amivel Sandu tavaly már megnyerte az elnökválasztást:

korrupcióellenes fellépésre és az igazságügyi reformra.

Maga Sandu is azzal kampányol az elnöki palotából, hogy „itt az esély, hogy megtisztítsuk a politikai osztályt”, és „megmentsük az országot a korrupciótól és a szegénységtől”. Emellett a párt nyílt európai fordulatot szeretne, és azt ígéri, hogy uniós segélyekből hajtják végre a közlekedés- és energiapolitikai és vidékfejlesztési programjukat – az EU 600 millió eurós helyreállítási csomagot lengetett be a Keleti Partnerség-tag Moldovának.

A baloldal szerint jönnek a sötétbőrű moldovaiakat nemző NATO-katonák

Ezzel szemben inkább a nacionalista riogatással operálnak a Szocialisták és Kommunisták vezéregyéniségei. A baloldali lista kampánya nagyon sokban nem tér el egy átlagos Fidesz-plakát üzenetétől: Dodonék szerint ugyanis a nyugatbarát erők aláásnák a hagyományos családi értékeket, feladnák az ország szuverenitását a nyugat számára, ezzel szemben viszont csak a baloldal képes erős államot és nagyvonalú jóléti kiadásokat biztosítani a moldovaiaknak.

A listát vezető kommunista exelnök, Vlagyimir Voronyin élő adásban fel is tette a költői kérdést:

„Tisztelt választók, ezt szeretnék, mikor az új parlamentre szavaznak? […] Azt, hogy NATO-katonák jöjjenek be az országba, és önöknek így sötét, és ne csak fehérbőrű gyerekeik szülessenek? Ezt szeretnék? És jöjjenek utánuk a román csendőrök is?”

Persze a NATO behívásának nincs sok valóságtartalma: Moldova alkotmányosan semleges ország, ezen Sandu legfeljebb akkor változtathatna, ha alkotmányozó többséget szerez. Igaz, belpolitikai oka erre sem lenne, egy 2015-ös felmérés szerint ugyanis az ország NATO-tagságát csak a moldovaiak ötöde támogatja, 41 százalék pedig elégedett a semlegességgel.

Államiság, szuverenitás, semlegesség: így szól a Szocialisták és Kommunisták kampányszlogenje. Szerintük a nyugatos erők feladnák az ország függetlenségét az EU és a NATO felé.

Államiság, szuverenitás, semlegesség: így szól a Szocialisták és Kommunisták kampányszlogenje. Szerintük a nyugatos erők feladnák az ország függetlenségét az EU és a NATO felé.

Fotó: PSRM / Facebook

Ha NATO-csapatok nem is, az oroszok nagyon is ott vannak Moldova területén. Az országtól rövid polgárháború után 1993-ban elszakadt de facto-állam, Transznyisztria területén jelenleg is állomásozik egy kisebb orosz kontingens, ők egy 20 ezer tonnányi lőszert tartalmazó fegyverraktár felett őrködnek.

Bírósági szakadárszívatás

Transznyisztriához – másik nevén a Dnyeszter Menti Moldáv Köztársasághoz – kapcsolódik a választás legellentmondásosabb pontja is. Nevezetesen, hogy

hogyan szavazhat a szakadár területeken élő, százhúszezer moldovai választópolgár,

ha egyszer az ott élők fölött de facto nincs fennhatósága a moldovai hatóságoknak. Márpedig a választási törvény egyidőben mondja ki azt, hogy Moldova csak a fennhatósága alatt álló területeken nyithat szavazóhelységeket, valamint azt, hogy minden moldovai állampolgár jogosult a szavazásra. A kettő együtt nehezen teljesül.

A múltban ezt úgy oldották meg, hogy a hatóságok speciális szavazóhelységeket nyitottak a transznyisztriaiak számára – de már a Moldova által ellenőrzött területeken. Az, hogy a szakadár területeken élők zavartalanul, és lehetőleg tömegekben szavazhassanak, főként az oroszbarát baloldalnak fontos – Transznyisztriában többségben vannak ugyanis az etnikai oroszok, a szakadár terület tehát a szocialisták egyik legfontosabb hátországa.

Oroszbarát körökben éppen ezért váltott ki nagy felzúdulást, amikor csütörtökön, csupán három nappal a választás előtt egy chișinăui fellebbviteli bíróság hirtelen 41-ről 12-re csökkentette a transznyisztriaiak által is használható szavazóhelységek számát. A bíróság azután döntött így, hogy a választási bizottság nem tiltotta meg a szavazók szervezett buszoztatását a szavazóhelységekbe – a Dnyeszter-mellékiek buszoztatása gyakori vád a nyugatbarát erők részéről.

Nem csoda, hogy Dodonék azonnal tömeges tüntetéseket jelentettek be, szerintük ugyanis a bíróság Sandu elnök bábjává vált, a döntéssel pedig a vasárnapi választás legitimitása kérdőjeleződik meg.

Dönthet a diaszpóra?

Amilyen fontos Transznyisztria a konzervatív baloldalnak, olyan fontos a diaszpóraszavazatok maximalizálása a progresszív jobboldal számára.

A szegényes honi viszonyok elől ugyanis több százezer – főként progresszív és nyugatbarát identitású – moldovai vándorolt ki Nyugat-Európába. Így egy, az országhatárokon belül még szoros választást a diaszpóra szavazatai már kényelmes nyugatbarát többséggé fordíthatnak át.

Kellenek a diaszpóraszavazatok: a progresszív-jobboldali PAS aktivistái tiltakoznak, hogy a választási bizottság csak 146 külföldi szavazóhelyiséget volt hajlandó megnyitni. 

Kellenek a diaszpóraszavazatok: a progresszív-jobboldali PAS aktivistái tiltakoznak, hogy a választási bizottság csak 146 külföldi szavazóhelyiséget volt hajlandó megnyitni. 

Fotó: PAS / Facebook

Sandunak is jobban kellett volna izgulnia tavaly novemberben, ha nem szavaz rá a 262 ezer diaszpóraszavazó több mint kilencven százaléka, velük együtt viszont már kényelmesen nyert a Szocialisták ellen.

Nem véletlen, hogy Sanduék és a PAS számára prioritás, hogy minél több képviseleten szavazhassanak az emigrált moldovaiak – 2009-ben még csak 33 helyről futott be 36 ezer külhoni szavazat, míg tavaly az elnökválasztás második fordulójában már 139 külföldi szavazóhelyiségben szavazott több, mint negyedmillió ember.

A jobboldal így idén már csaknem kétszáz szavazóhelyiség megnyitását követelte, végül a választási bizottságtól „csak” 146 szavazóhelységet sikerült kiharcolni. Ha a diaszpóra tehát idén is legalább olyan aktív lesz, mint amikor Sandut kellett elnökké választani, az tényleg könnyű parlamenti többséghez segítheti a PAS-t, az elnöki palotában pedig Maia Sandu fellélegezhet.

Ha ugyanis meglesz a jobboldal többsége a parlamentben is, akkor pont kerül a 2019 eleje óta már folyamatosan tartó moldovai politikai válság végére: a következő, 2024-es elnökválasztásig a progresszív, nyugatos jobboldal képviselői nemcsak az elnöki palotát, de a parlamentet is átvehetik. Egy szocialista-kommunista meglepedésgyőzelem esetén viszont folytatódhat Moldova geopolitikai iszapbirkózása.

BORÍTÓKÉP: Maia Sandu és Charles Michel, az Európai Tanács elnökének találkozója / Maia Sandu Facebook

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek