A lockdown fejlődésre ösztönözheti a koronavírus variánsait egy tanulmány szerint

Szerző: Renczes Ágoston
2021.07.10. 20:05

A vírus mutációi egymással is versenyeznek, és minél kevesebb ember között teszik ezt meg, annál kiélezettebb lesz köztük a verseny, ez pedig egyre fertőzőbb variánsokat eredményezhet a kutatók szerint.

A lockdown fejlődésre ösztönözheti a koronavírus variánsait egy tanulmány szerint

A lezárások a vírus terjedést megakadályozni nem tudják, de elősegíthetik a fertőzőképesebb vírusvariánsok megjelenését

– ez a következtetése egy dán és svéd kutatók által jegyzett tanulmánynak, amit a News-Medical.Net orvosi szaklap foglal össze. A tanulmány maga a medRxiv nevű oldalon jelent meg, ami még szakmailag nem értékelt (tehát még nem „peer review”) előzetes tudományos jelentéseket tesz közzé.

Az olyan gyorsan terjedő járványt, mint a covidpandémia, nem lehet olyan egyszerű számmal jellemezni, mint a reprodukciós szám, vagyis az a szám, ami azt mutatja, hogy egy ember átlagosan hány másiknak adja át a fertőzést – vélik a kutatók, akik szerint

a vírusos kórokozók egyik legfontosabb és legösszetettebb tulajdonsága a mutációs képességük.

A vírusok mutációs képességét pedig nagymértékben befolyásolhatják az olyan szociokulturális tényezők, mint a kormányok által előírt korlátozások és az emberek önkorlátozó viselkedésének változásai.

A tanulmány szerint a lezárások a vírus terjedést megakadályozni nem tudják, de elősegíthetik a fertőzőképesebb vírusvariánsok megjelenését.

A mutációk ugyanis egymással is versenyeznek, de mivel a korlátozások miatt kevesebb ember között tudnak terjedni, egyre kiélezettebb lesz köztük a verseny, ami evolúcióra ösztönzi őket,

ez pedig egyre könnyebben fertőző és egyre jobban terjedő variánsokat eredményez.

Ezzel egyúttal a variánsok egyre homogénebbek lesznek. A kutatók egy matematikai modellel szimulálták egy koronavíruséhoz hasonló terjedési és mutálódási tulajdonságokkal bíró vírus terjedését, és arra jutottak, hogy minél homogénebbek a vírus variánsai, annál nagyobbak az esélyeik a túlélésre.

Ez a megfigyelés a tanulmány szerint jól illeszkedik azokhoz a korábbi megállapításokhoz, miszerint a fertőzöttek közül kevés ember válik fokozottan fertőzővé, de ők nagyon sok további embernek adják át a fertőzést. A tanulmány kiemeli azt is, hogy

a heterogén betegségek sokkal gyengébbek a járvány kezdeti szakaszában, ezáltal hajlamosabbak a sztochasztikus (véletlenszerű) kihalásra.

A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a részleges lezárások során szerzett terjedési adatok a feltörekvő variánsok fertőzőképességének túlbecsüléséhez vezethetnek (hiszen ezek a lezárások során kialakult homogénebb variánsok alapján készültek) – a fertőzőképesség pontos becslése márpedig elengedhetetlen a nyájimmunitás eléréséhez szükséges oltási küszöbérték meghatározásához.

Egy másik, brazil kutatók által jegyzett márciusi tanulmány – mint arról az Azonnali beszámolt – nem talált összefüggést az otthonmaradás és a járvány visszaszorulása között

NYITÓKÉP: Mike Rastiello / Flickr

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek