Egy civil szervezet fontolgatja, hogy az ellenzéki pártok által szabott szabályokat ignorálva induljon az előválasztáson

Szerző: Petróczi Rafael
2021.07.09. 19:14

A Civil Bázis nevű szervezet elnöke szerint sok ellenzéki választó marad képviselet nélkül amiatt, hogy a civil jelölteknek előzetesen meg kell nevezniük, hogy mely párt frakciójába ülnének be. A saját jelöltekkel is rendelkező Civil Bázis ezért elgondolkozik, hogy a hatpárti szabályokat áthágva induljon az előválasztáson.

Egy civil szervezet fontolgatja, hogy az ellenzéki pártok által szabott szabályokat ignorálva induljon az előválasztáson

„Igazi, demokratikus előválasztást!” – indul a Civil Bázis Egyesület nevű civil szervezet sajtóközleménye, melyben arra kérik mind a hatpárti ellenzéki szövetséget, mind a Magyar György ügyvéd által több civil szervezetet összefogó, a pártoknak az előválasztás megszervezésében és lebonyolításában segédkező Civil Választási Bizottságot (CVB), hogy vizsgálják felül „a néhány hete meghirdetett részvételi szabályokat” az előválasztáson.

Maga a közlemény azt mindenesetre nem tartalmazta, hogy konkrétan mi a problémája a civileknek az előválasztási szabályokkal: mint azt az Azonnalinak nyilatkozva az egyesület elnöke, az egyébként díszlet- és jelmeztervezőként dolgozó Horgas Péter elmondta, a civilek szerint sok ellenzéki érzelmű szavazó marad hang és képviselet nélkül az előválasztáson a hat párt azon döntése miatt, hogy a független, civil jelölteknek előre meg kell mondaniuk, hogy melyik párt frakciójába ülnének be megválasztásuk esetén.

Márpedig vannak, akik pont ezért nem fognak potenciálisan részt venni az előválasztáson, holott annak az lenne a célja, hogy a lehető legszélesebb társadalmi egység kiválassza, hogy a 106 egyéni választókerületben ki a leghitelesebb, legelfogadottabb jelölt a Fidesszel szemben.

Mint azt Horgas kifejtette: „Az ellenzék egy jelentős erőforrásról is lemond, ha nem nyitja a legszélesebbre az ajtót az előválasztáson, és ennek nem az a módja, hogy egyoldalúan feltételeket szabunk.”

De álljunk csak meg egy pillanatra: mi ez a szervezet egyáltalán?

A Civil Bázis maga – mint Horgas Péter elmondta – 2020 év végén alakult, eredetileg azzal a céllal, hogy mintegy ernyőszervezetként a maga égisze alatt egyesítse a politizáló civil szervezeteket, valamint a kisebb ellenzéki pártokat.

A projekt azonban félrecsúszott, Horgas elmondása szerint két okból is: egyrészt azon szervezetek egy jó részének, akiket a csatlakozási lehetőséggel megkerestek, fontosabb volt a saját brandjük, szervezetük, és nem kértek ebből a civil összefogásból, másrészt maga a Civil Bázis sem tudta elég világosan elmondani, hogy a szervezetet egy olyan szövetségnek szánták, amiben a résztvevőknek nem kell feladniuk saját magukat.

Így a Civil Bizottság jóval kisebb lett, mint azt az alapítók akarták volna – ennek dacára

júliusban hivatalosan is egyesületté alakultak, már csak azért is, hogy az eddig bejelentett öt darab jelöltjüket jelölőszervezetként el tudják indítani az előválasztáson.

Horgas már eleve közelebb van a tűzhöz

Az Azonnali felvetésére, hogy a hatpárti szövetség mellett a Magyar György-féle Civil Választási Bizottságot miért kell kérni az előválasztási szabályok felülvizsgálatára, amikor a CVB maga nincsen döntéshozó helyzetben, Horgas úgy válaszolt, hogy a kérésük az együttműködésre szólít fel.

Elmondása szerint a CVB-ben a 2019-es önkormányzati választáson – ahol úgyszint segédkeztek az előválasztás lebonyolításában – sok hasznos tapasztalat gyűlt össze, ami a hat párt számára is segíthet annak kitalálásában, hogy hogyan szeretnénk a kormányváltást követően békében együtt élni. És a Civil Bázis szerint az előválasztási szabályok újragondolása terén is segíthetne a CVB a pártoknak, ezért a kérés feléjük is.

A Civil Bázis azt egyébként nem írta a közleményében, hogy erre alapból is meg lenne a lehetőségük, tekintve, hogy

elnökük, Horgas Péter alapítója és tagja a CVB egyik tagszervezetének, a Főnix Mozgalomnak, ami már korábban is kritikusan nyilvánult meg a pártok előválasztási alkudozásai kapcsán (hogy ki, hol, kinek a javára lépjen vissza), mondván: ez a választók passzivitásához járul hozzá.

Az Azonnali kérdésére, hogy Horgas Péter miért egy különálló szervezet útján próbálja eltöröltetni a frakciómegnevezési kötelezettséget, miért nem az eleve a belsőbb körben lévő Főnix Mozgalmat használja erre, az érintett úgy reagált: azért, mert a Civil Bázis – lévén, hogy az egy ernyőszervezet – szélesebb társadalmi réteget képvisel, mint a Főnix Mozgalom.

Pálinkásék dealje az ellenzékkel csak félmegoldás

Maga a probléma egyébként nem újkeletű: a Pálinkás József-féle Új Világ Néppárt (ÚVNP) is azért elégedetlenkedett már márciusban, mert jelöltjeiknek előre meg kellene mondaniuk, hogy a hat közül melyik párt frakciójába ülnének be, holott az ÚVNP saját frakcióra hajtana a 2022-es választáson kialakuló törvényhozásban.

Ezt a problémát végül május végére úgy sikerült feloldani, hogy a hatpárti szövetség ha felemásan is, de bevette Pálinkásékat az összefogásba: az ÚVNP-s jelölteknek továbbra is meg kell nevezniük előre a leendő frakciójukat, de csak feltételesen, és ha összejön az előválasztáson, majd a parlamenti választáson is a frakcióalakításhoz szükséges öt nyertes jelölt, akkor alakíthatnak saját ÚVNP-frakciót.

Az Azonnali kérdésére, hogy a Civil Bázis egy ilyen vagy hasonló megoldással nem lenne-e elégedett, Horgas egyértelmű nemmel válaszolt, az ugyanis szerinte

egy olyan félutas megoldás, ami elodázza a valódi probléma, a választók minél szélesebb rétegének előválasztásba történő bevonásának megoldását.

Mi a fontosabb: a hat párt érdekei, vagy az országé?

Adódik hát a kérdés: ha a már öt körzeti jelöltet megnevező Civil Bázis el akarja törölni a frakciómegnevezési kritériumot az előválasztáson, és olyan kompromisszumba sem hajlandó belemenni, mint az ÚVNP, akkor mit fognak tenni, ha nem érnek célt?

Horgas Péter erre sejtelmesen úgy válaszolt, el fognak gondolkozni a lehetőségeiken, például azon is, hogy megpróbáljanak a szabályokat figyelmen kívül hagyva indulni az előválasztáson.

Mint azt az Azonnali puhatolózására, hogy ez a gondolkodás valóban fordulhat-e olyan irányba, hogy azt az ellenzéki pártok a saját érdekeiket sértőnek érezhessék, Horgas azzal felelt, hogy

„a hat párt érdekei mellé kell tenni az ország érdekét is, és meg kell kérdezni magunktól, hogy mi a fontosabb: a hat párt néhányszáz képviselője, vagy az, hogy legyen tartós, hathatós erejű kormányváltás”.

Felvetésünkre, hogy a Civil Bázis párttá fog-e alakulni – hiszen az előválasztáson ugyan nem, de az országgyűlési választáson csak pártok indulhatnak –, a szervezet elnöke mindössze annyit mondott: „Ha eljutunk odáig, lesz olyan eszköz, amivel el tudunk indulni a választáson.”

Az előválasztás július 26-tól kezdődik, amikortól a jelöltek formálisan is bejelentkezhetnek az előválasztásra. A választókerületi előválasztásokat, valamint a miniszterelnök-jelölti előválasztás első fordulóját szeptember 18-26. között tartják meg, míg a miniszterelnök-jelölti előválasztás második fordulóját – az első fordulóban a három legtöbb szavazatot szerzett miniszterelnök-jelölttel – október 4-10. között rendezi meg az ellenzék. De hogyan lehet megtartani 106+1 előválasztást? Utánajártunk!

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek