Az amerikai hangcucc-gyártóknál is megjelent a polkorrekt nyelvi szigor

Mester és rabszolga? Hím- és nőnemű? Ezeket a kifejezéseket immár a hangeszközökre sem ildomos használni az Egyesült Államokban. Új, semleges megnevezéseket kell találni.

Az amerikai hangrögzítő eszközök gyártóit képviselő Professional Audio Manufacturers Alliance (PAMA), azaz a Profi Hangrögzítő-gyártók Szövetsége július 6-án közleményt adott ki arról,

a jövőben átgondolják és átalakítják az olyan termékeik nevét, amelyek a rabszolgaság elnyomására, vagy a szexuális diszkriminációra utalnak, esetleg sértők lehetnek egy nem privilegizált embercsoport számára.

A szervezet olyan gyártókat tömörít, mint a Sennheiser, az Adamson, a Biap, a Blue és az Audio-Technica, vagy a Shure. A most megjelent tájékoztatójuk összefoglalta, miben változtatnának:

+ Elsődleges/másodlagosnak (primary-secondary) neveznék el a mester/szolga (master/slave) hangarchitektúrát. Az eredeti angol nyelvben mester-rabszolga rendszerek jelenleg olyan technikai berendezéseket jelölnek, ahol egy központi csatornarendszeren egy eszköz (mester) gyakorolja a felügyeletet, így az adatátvitelben fölérendelt és alárendelt vezérlők rendszere működik (a kifejezés az informatikából származik). Ezzel a Black Lives Matter-mozgalom piacosítása keretében a szövetségnek most az a baja, hogy az eddigi az amerikai rabszolgaságra utaló kifejezés, ami a rendszerszerű rasszizmust erősíti.

+ A férfi/nő (male/female) csatlakozók is mennének, mindenhol dugónak és foglalatnak (plug/socket) kell őket hívni: itt már jól ismertebb elnevezésről van szó: a jackdugó hegyes részét hívták értelemszerűen férfinak, és az abba csatlakozó részt pedig nőnek, például sztereó, vagy surround hangrendszereknél. Itt a szövetség kifogása az volt, hogy csak két társadalmi nemet (gendert) és heteronormatív világképet tükröznek az elnevezések.

+ A bolond, eszetlen, nyomorék (crazy, insane, cripple) szavak bármiféle használatának mellőzése is szerepel az új, javasolt irányelvek között, de alternatívákat még nem kínáltak ezekre.

+ Feketelista/fehérlista például IP-címek esetén, vagy bárhogyan máshogy használva (whitelist/blacklist), helyette az allowlist, denylist (engedélyezett-lista, tiltólista) kifejezéseket ajánlják.

+ Az eddig az angolban dummy (butuska, vagy gyerekcumi) névvel illetett helykitöltő elemeket mostantól angolban is csak így lehetne hívni: placeholder.

A PAMA azután jutott erre, hogy kiértékelt egy sor kérdőívet, amelyet a tagtársaságok részére küldött ki a témával kapcsolatban.

Megoldási javaslataik pedig egy folyamatosan bővülő, belső, élő dokumentumban jelentek meg.

A PAMA kezdeményezésének egyik fő támogatója, Karrie Keyes, a zeneiparban a nők jogait képviselő SoundGirls ügyvezető igazgatója volt, aki most üdvözölte is a lépést. Keyes, aki az igencsak baloldali meggyőződésű Pearl Jam rockbanda frontemberének Eddie Veddernek a hangmixere is, a döntéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Ez óriási lépés, és még fontosabbá teszi, hogy valódi, kézzel fogható változások induljanak el iparágunkban.”

A kezdeményezés fontos előzménye volt, hogy egy igen komoly támogatást gyűjtő kampány indult abból a célból, hogy a hangtechnika professzionális online fórumának számító weboldal, a Gearslutz.com (szabad fordításban körülbelül: a cuccok ribancai) megváltoztassa a nevét. Ez sikerrel is járt, és a szakmai fórumot ma már Gearspace.com-nak (ismét szabad fordításban: a cuccok helye) hívják, így ez már nem dehonesztáló a szakmabeli nők részére.

Korábban itt írtunk arról is, Németországban is egyre nagyobb teret nyer a társadalmi nemek hathatósabb megjelenítése a megkövetelt nyelvhasználatban. Ezeket a hímnemet háttérbe szorító reformokat főleg olyan nagyvállalatok kedvelik, mint az Audi, ami már a belső levelezésében is megkövetel ilyesmit, nyelvészek szerint ez azonban a nyelv megerőszakolása is egyben.

NYITÓKÉP: Andreas Glöckner, Pixabay