Vágó Gábor az Azonnalinak: Szívesen utalok olyan civil szervezeteknek mások nevében, akiket én is támogatnék

Az LMP immár Brüsszelben dolgozó volt képviselője az adományozók névtelenségét megszüntető új kormányrendelet után felajánlotta, rajta keresztül lehet utalni nekik továbbra is. Miért döntött így? És megkereshetik CÖF-ös utalásokkal is? Elmondta nekünk.

Hosszú Facebook-bejegyzésben reagált Vágó Gábor volt LMP-s képviselő, aki most már az Európai Zöldpárt brüsszeli alkalmazottja, a július 1. óta hatályos kormányrendeletre (a civil szervezetekről szóló 2011-es kormányrendelet 4. alcím, 12/A paragrafusa), amely a közhasznú, tehát 1 százalékot is gyűjteni tudó szervezetek esetében az adományozók névtelenségét visszamenőleg is megszünteti, és az eredeti adományozók nevét a közhasznúsági jelentésben kötelezi feltüntetni. Vágó szerint ez a kormányzati elképzelés szöges ellentétben áll azzal a gyakorlattal, hogy a kormány számos, nagy volumenű szerződését titkosítja, a ügynökakták nyilvánosságát sem biztosítja, a névtelen kisadományok terén azonban átláthatóságot követel. Ezért felajánlotta, rajta keresztül bárki utalhat a civileknek úgy, hogy névtelenségét továbbra is megőrzi, ezt pedig elég lesz neki „sörben/csokiban/világbékében” megtéríteni.

Ötperces interjúban magyarázta el az Azonnalinak, miért döntött így.

Ha jól értem, akkor kifizeted bárki mikroadományát az idők végezetéig?

Ennek azért van valamekkora korlátja. Konkrétan az én bevételi korlátom. Nem is végtelenségig ajánlottam fel ezt, és nem mindenkinek. Olyan civil szervezetnek viszont szívesen utalok – ha úgy tetszik, frontolok –, amit én amúgy is támogatnék.

Akkor a Civil Összefogás Fórumnak szóló támogatásokkal ne keressenek?

Ne. Nem valószínű, hogy a CÖF finanszírozásában részt vennék.

Miért tartottad fontosnak, hogy ezt magadra vállald?

Én érzem azt, hogy ez a fojtogató levegő, amit a kalandvágyból otthon maradtak beszívnak, hogyan nyomja a civil kurázsit egyre mélyebbre.

És hogy hogyan hallgatnak el sorra emberek, akik előtte hangosan és bátran szólaltak föl, ma viszont inkább nem kockáztatnak meg egy NAV-ellenőrzést, vagy azt, hogy akár rá, vagy a rokonaira rászóljanak. Ebben a nyomasztó légkörben próbálok egy ablakot nyitni, talán egy kis huzat bejön majd rajta.

A kérdéses rendelet szövege viszont az átláthatósággal érvel a civil szervezetek tekintetében. Ez nem fontos?

Én Sólyom László volt köztársasági elnök alaptételében hiszek: átlátható állam, átláthatatlan polgár.

Az államnak kötelessége nyilvánosságra hoznia azt, hogyan és miből működik, míg egy polgárnak ezt nemhogy nem kell megtennie, hanem nem is ildomos. Jogom van megőrizni a névtelenségemet, jogom van az arcomhoz, adataimhoz is. A tömeges megfigyelések korszakában persze ezt a jogot megélni kissé nehéz, persze de ezzel a rendelettel

valójában csak arról van szó, hogy megint baszogatni akarják a civileket.

Mivel az Európai Bíróság az előző civiltörvény megsemmisítésére kötelezte a magyar államot, ezért a kormány most új ötletekkel próbálkozik ellenük.

Te most ugye külfölfön élsz, nem félsz attól, hogy így külföldi ügynök által támogatottakká válnak majd a civilek, akiknek ily módon utalsz?

Nem. Mivel magyar állampolgár vagyok, és európai közalkalmazott, elég nehéz volna ezt rám húzni, de ha mégis megteszik, bátran vállalom. Voltam én már nemzetbiztonsági kockázat is otthon, szóval ezekkel a NER által rám aggatott jelzőkre én inkább büszke vagyok.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence, Azonnali