Nyílik a pokol kapuja, érkezik Donald Rumsfeld

Ha azt gondoljuk, a fake news Trumppal kezdődött, nagyot tévedünk, hiszen George Bush védelmi minisztere nem csupán ezt találta ki már 2003-ban, de a Nyugat erkölcsös mivoltába vetett illúziókat is sikerrel rombolta szét.

Nyolcvannyolc évese korában, szerdán hunyt el az Egyesült Államok egykori, kétszeres védelmi minisztere, a republikánus Donald Rumsfeld. Egyszerre volt a vietnámi kivonulás után, 1975-től Gerald Ford alatt a legfiatalabb, és utána, az iraki háború és George W. Bush idején a legidősebb miniszter ezen a poszton.

Rumsfeld Chicagóban született, 1932-ben, és onnan a Princetonra, a keleti partra került, egyetemre, diploma után pedig a haditengerészetnél helyezkedett el. Később, 1962-ben indult a Kongresszusi képviselőségért. Hosszú, több mint negyven évet felölelő olitikai karrierje egyszerre a rendkívül gyors siker, óriási ambíciók és az emberi szenvedésre való politikusi érzéketlenség tökéletes példája.

Noha persze nekrológban rendkívül ízléstelennek tűnhet az elhunyt rossz oldalát felidézni,

Rumsfelddel mégis kivételt teszek, és elárulom azt is, miért. Kevés olyan alakja van ugyanis a nyugati világnak, aki annyi kárt okozott és annyi, mérhetetlen emebri szenvedésért felelős mint éppen a Pentagon egykori, kíméletlen ura.

Jó lenne arra emlékezni Donald Rumsfelddel kapcsolatban, amikor a 2001. szeptember 11-i támadás után saját maga futkosott a Pentagon égő épülete körül a hordággyal, hogy sebesült munkatársait mentse. Jó lenne csupán azt kiemelni, hogy valódi konzervatívként, még a hatvanas években a közadatigénylések szabadságát biztosító törvény egyik kezdeményezője volt. Jó lenne azt mondani, politikai tevékenységének volt értelme. De nem lehet. Az Egyesült Államok külföldi beavatkozásainak története ugyan bővelkedik emberi jogsértésekben, elég itt csupán a chilei Salvador Allende elnök megbuktatására, vagy a közép-amerikai El Salvador tragikus történelmére gondolnunk.

Azt a pontot mikor azonban Bush elnök 2003-ban, a Kongresszustól sem várva jóváhagyást Szaddam Husszein nem is igen létező tömegpusztító fegyvereire hivatkozva támadta meg Irakot, a guatnánamói fogolytábort, majd 2004-et, amikor az Abu Graibban, az iraki hadifoglyok kegyetlen kínzásáról és megalázásáról készült fotók napvilágot láttak mind egyetlen dolog köti össze: Donald Rumsfeld volt jóformán az egyetlen, aki mindezt nyíltan megvédte, és támogatta. Sőt, amikor a sajtó egy alkalommal arról kérdezte, mi a bizonyítéka Irak megtámadására, mit lehet tehát pontosan tudni a tömegpusztító fegyvereikről legendásan replikázott, amikor azt mondta:

„Vannak ismert dolgok, amiket tudunk, és vannak ismeretlen dolgok amiket tudunk.”

Az eredeti angol verzió („known knowns and known unknowns”) annyira a chicagói neokonzervatív Rumsfeldre ragadtak, hogy ő maga – amúgy eléggé önfényező – memoárjának is azt a címet adta, Known and Unknown. Mindez számtalan bűntettet eltakart. Olyan háborúkat, amelyeket az amerikai nép beleegyezését nem is keresve indítottak, és olyan, a kínzásra, megfélemlítésre épülő közel-keleti katonai uralmat, amely egy életre szertefoszlatta azok hiú reményeit, akik még ekkor is hittek abban, hogy a nyugati hatalmak erkölcsösebbek és morálisabbak más nagyhatalmaknál és rendszereknél.

Ha valaki azt hiszi, hogy ez a fake news dolog Donald Trumppal kezdődött, hát nagyon nagyot téved.

És ha van valóban pokol, ahogyan a hívő keresztény Donald Rumsfeld hitte, hát most az ajtaján kopogtat.

Nekünk meg marad a világ, amit létrehoztak.

Ha ismerős a szöveg, az azért van, mert már megkaptad a Reggeli feketében. Ha nem jár még neked a hírlevelünk, iratkozz rá fel!

Olvass még Tóth Csaba Tibortól az Azonnalin! Vitáznál vele? Írj!