Több mint száz kínai bánya áll le, hogy a százéves Kommunista Pártot ünnepelje

Azért a teljes képhez hozzátartozik, hogy számtalan bányaszerencsétlenség is nagy leállásokat okozott, de Sanhszi és Hupej tartományokban tényleg megálltak a csillék, a szén ára pedig az egekbe szökött.

A Kínai Kommunista Párt megalapításának július 1-én esedékes, 100. évfordulója alkalmából leáll száz, az országban található szénbánya teljes termelése, közölte az amerikai Bloomberg a helyi, állami hírforrásokra hivatkozva. Mivel a bejelentés előtt bányaszerencsétlenség-sorozat is érte a szénben gazdag, északi Sanhszi tartományt, ezért jelenleg ott 128 bánya termelése áll, de az ünnepre készülődve Hupej mind a 17 hasonló létesítménye is beszüntette a munkát.

A munakszünet több mint száz szénbányát érint és egészen július 5-ig tart majd.

Noha a hivatalos ünnepségek időpontja Kínában július 1., a párt maga pár nappal később alakult meg 1921-ben, miután a két alapító, Li Ta-csao és Csen Tu-hsziu sem vett részt az első napon, és formálisan már csak akkor deklarálták a párt létrejöttét, amikor 50-60-an később, egy hajón összegyűltek.

A lépésnek a szén helyi kereskedésére máris óriási hatással volt: a szénipari, tőzsdei határidős ügyletek 40 százalékos emelkedést mutattak – igaz, ehhez hozzájárult a klímaváltozásra válaszul meghirdetett, karbonsemlegességet célzó kínai pártprogram, illetve az annak keretében bevezetett sokkal szigorúbb biztonsági ellenőrzések a bányákban. De a szén árának növekedését szintén befolyásolta az Ausztráliával szemben bevezetett kínai szénembargó, valamint a mostani szerencsétlenségek sorozata.

Mindezek miatt a kínai szénkészletek rekord alacsony mértékre apadtak le, viszont a dübörgő gazdaság szükségletei ettől még nem tűntek el, sőt, az utóbbi években stabilan emelkedtek is.

Mindezek együttesen azt eredményezték, hogy a tavalyihoz képest 40 százalékkal emelkedéshez vezetett. A csengcsoui árutőzsdén így például a fűtőszén határidős ügyletei öt nap alatt 0,6 százalékpontot emelkedett, így most helyben átszámítva mintegy 36 000 forintot kell fizetni egy tonna szénért.

A lépés amúgy nem csupán szimbolikus, és nem csak arról szól, hogy az ünnepi évfordulóra a kínai bányászok is szabadidőt kapjanak.

A nagyobb kínai pirosbetűs ünnepek miatt rendszeres, hogy a nagyon kiterjedt nehézipar és bányászat szinte összes létesítménye, és a hozzájuk kapcsolódó közlekedés is teljesen leáll. Mégpedig napokkal előbb, hogy a jeles dátumra az amúgy borzalmas városi levegőminőség javuljon valamit, és mérséklődjön a szmog is.

Ennek érdekében számos helyen most kitiltották például a szénszállító teherautókat is az utakról – nekik is várniuk kell az ünnepi időszak végéig azzal, hogy tevékenységüket folytathassák.

Nem olyan jó bányásznak lenni Kínában

Csupán három hete, június 5-én még arról szóltak a hírek, hogy a középső kínai Honan tartományban 2 ember is meghalt egy szénbányában történt szerencsétlenségben, miután sújtólégrobbanás történt egy aknában. A bányászok segítségére küldött mentőalakulatok végül két bányászt már nem tudtak a felszínre hozni. Később viszont kiderült, hogy

a honani tartományi hatóságok a szerencsétlenségért felelős, erőművekbe termelő cég engedélyét hiába vonták vissza egy rövid ideig, a működésüket ismét engedélyezték,

holott nem győződtek meg róla, hogy a biztonsági előírásokat betartják a bányában.

Ezt megelőzően még májusban volt több bányaszerencsétlenség Kínában, amely után Peking úgy döntött: a szektor résztvevőit szigorú, minden részletre kiterjedő általános biztonsági felülvizsgálat alá vonja, ami jelenleg is tart.

Sajnos azonban a hasonló katasztrófák egyáltalán nem ritkák az országban a szinte nem is létező védelmi intézkedések miatt, bár hivatalos statisztikák szerint a helyzet az utóbbi években sokat javult: míg 2009-ben 2600 balesetben elhunyt szénbányászról számoltak be, ez a szám 2019-re 316-ra csökkent.

NYITÓKÉP: Kínai szénbányász Hszing-tai városában, Hupej tartományban / FOTÓ: ZHart, Wikipédia