A gazdaságért felelős biztos biztos benne, hogy a Bizottság sok helyreállítási tervnek fog zöldlámpát adni

Paolo Gentiloni elmondása szerint a következő hónapban sok uniós tagállam helyreállítási programjáról fognak dönteni. Magyarország is közöttük lesz.

Kedden tartják meg az idei Brüsszeli Gazdasági Fórumot: ez az fórum, amit az Európai Bizottság minden évben megrendez annak érdekében, hogy magas rangú európai és nemzetközi politikusok, szakpolitikusok, az akadémiai, a civil élet és a gazdaság szereplői megbeszélhessék, hogy az európai gazdaság milyen kihívásokkal fog szembesülni a jövőben, és egyáltalán annak milyen irányt kéne szabni.

– mondta a Politico brüsszeli hírlevelének a gazdaságért felelős biztos, Paolo Gentiloni.

Mi az a helyreállítási terv, és mitől függ, hogy elfogadják-e?

A helyreállításnak az egyik legfontosabb részét az Európai Bizottság által 2020 májusában bemutatott helyreállítási terv képezi, ami grandiózus összeget, összesen (2018-as árfolyamon) 672,5 milliárd eurót osztana szét a tagállamok között annak érdekében, hogy abból újra fel tudják lendíteni a gazdaságot. Ennek majdnem 46,5 százalékát, 312,5 milliárd eurót a tagállamok vissza nem térítendő támogatásként kapnának meg, 53,5 százalékot, 360 milliárd eurót pedig – az az Európai Központi Banktól, az EKB-tól – lehet lehívni kedvezményes hitel formájában. Hogy mi a jó abban, ha közösen adósodnak el az uniós tagállamok, itt válaszoltuk meg.

A tagállamok az elmúlt hónapokban kidolgozták, hogy a közösből nekik jutó összeget milyen programokra, fejlesztésekre, innovációkra fordítanák, (hivatalosan) társadalmi vita keretében, és benyújtották az így elkészült helyreállítási tervet az Európai Bizottságnak, aminek azt a benyújtástól számított két hónapon belül el kell bírálnia.

Szempont a bírálás során például az, hogy teljesül-e az a kritérium, hogy a tagállamoknak szánt támogatások felét három kiemelt szektorra kell fordítani: ilyen a kutatás és fejlesztés, a digitalizáció, illetve az éghajlatvédelem. Utóbbira a tagállamoknak a kapott támogatás 37 százalékát kell fordítaniuk, míg 20 százalékát a digitalizációra.

Mint azt Paolo Gentiloni a Politicónak elmondta, már egy tucatnyi helyreállítási tervre mondta rá a Bizottság az áment (ilyen Luxemburg, Dánia, Görögország, Spanyolország, Portugália, Ausztria, Szlovákia, Litvánia, Németország, Olaszország, Belgium és Franciaország), de „nagyon hamar több is követheti”. Mint azt a korábbi olasz miniszterelnök megjegyezte:

Gentiloni szerint ez már csak azért is lenne indokolt, mert járvány miatt a helyzet továbbra is törékeny, és ugyan az uniós vakcinakampány javában zajlik, de a Delta-variáns felemelkedése miatt nagyon ébernek kell lenni, és „fokozni a tempót”.

Többeknek nem tetszik a magyar helyreállítási terv

Magyarország egyébként a közös alapból 8,1 milliárd euró támogatásra, illetve további 7 millió euró kedvezményes hitelre jogosult, azonban a magyar kormány még május 12-én benyújtott terve szerint a felvehető támogatásból csak 7,1 milliárd eurót, közel 2500 milliárd forintot költene el, míg a kedvezményes hitelt nem kérnénk. Ezt a magyar kormány azzal indokolta, hogy nem akarják Magyarországot eladósítani. A Portfolio számításai szerint így

A Népszava információi szerint a magyar tervet – mivel az nem volt elég jó – májusban már egyszer elkaszálta a Bizottság. Ennek ellenére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a június végi kormányinfón azt mondta, hogy a kormány egyáltalán nem számít arra, hogy a Bizottság végső soron visszadobja a magyar tervet, és szerinte ezzel kapcsolatban jól haladnak a tárgyalások.

A magyar tervvel szemben egyébként többeknek is van kifogása: Karácsony Gergely, a Párbeszéd, az MSZP és az LMP közös miniszterelnök-jelöltje az Azonnalinak adott interjújában például azt mondta, szerinte az EU összes tagállama csak beszél a jogállami kritériumok érvényesítéséről, de cselekedni nem cselekednek. Karácsony úgy véli, hogy

A progresszív-liberális, európai parlamenti Renew Europe frakcióvezetője, a román Dacian Cioloș az Európai Bizottság német elnökét, Ursula von der Leyent pedig levélben kérte arra, hogy ne fogadja el Magyarország helyreállítási tervét – egészen addig, amíg nem teljesül három feltétel: a magyar kormány

+ mutassa meg az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a kifizetések kedvezményezetteinek a listáját;

+ foglalja törvénybe, hogy az OLAF által megállapított „súlyos pénzügyi szabálytalanságokat vétő vagy összeférhetetlennek számító” természetes és jogi személyek (mint Orbán Viktor veje, Tiborcz István) nem kaphatnak a helyreállítási alapból;

+ törölje el vagy módosítsa azon hazai törvényeket, amelyekről a Bizottság korábban megállapította, hogy azok nehezítik az oknyomozó újságírók és a civilek munkáját a nyilvános információkhoz való hozzáférésben.

Magyarország helyreállítási tervéről egyébként – a kéthónapos határidőre való tekintettel – legkésőbb július 12-ig kell végleges döntést hoznia az Európai Bizottságnak.

NYITÓKÉP: Paolo Gentiloni / Facebook