EP-képviselők arra kérik von der Leyent, hogy ne fogadja el Magyarország helyreállítási tervét

A Dacian Cioloș által írt levelet a liberális Renew Europe frakció képviselői írták alá, köztük Cseh Katalin is. Az EP-képviselők feltételeket szabatnának a Bizottsággal a magyar helyreállítási terv jóváhagyásához.

Kétoldalas levélben kéri a Renew Europe frakcióvezetője, a román Dacian Cioloș az Európai Bizottság német elnökét, Ursula von der Leyent, hogy ne fogadja el Magyarország helyreállítási tervét – értesült a Politico brüsszeli hírlevelét író Florian Eder, aki magát a képviselők által írt levelet is közölte.

Az Európai Bizottság még 2020 májusában mutatta be az ún. helyreállítási tervet, aminek célja, hogy a tagállamok a koronavírus-válság után ismét növekedési pályára állítsák gazdaságaikat. E cél elérése érdekében a Bizottság 750 milliárd eurót osztana szét a tagállamok között, amelynek egy részét közös hitelfelvétellel teremtenék elő.

A különböző helyreállítási terveket a tagállamoknak az Európai Bizottság előtt kell prezentálniuk, és ha azt a Bizottság megfelelőnek tartja, akkor az adott tagállam állam- vagy kormányfője általában von der Leyennel közösen jelenti be a terv elfogadását.

A terveket a Bizottságnak július 12-ig kell elfogadniuk. Magyarország a terv szerint 8,1 milliárd euró (körülbelül 2843 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatásra lenne jogosult, illetve további 7,1 milliárd euró (2492 milliárd forint) kedvezményes hitelre. 

Szerintük erre azért is van szükség, hogy „ne rossz zsebekbe” kerüljenek a támogatások, és mint Cioloș levelében megjegyzi: az Európai Bizottság javaslatára a tagállami szakminiszterekből álló Európai Unió Tanácsa kétszer is országspecifikus ajánlásokat fogalmazott meg Magyarország számára, amiben arra kérték a magyar kormányt, hogy erősítsék meg a korrupcióellenes keretet, mivel szerintük a nyilvános információkhoz való hozzáférést korlátozzák, illetve hiányzik a magas szintű korrupció üldözésére irányuló határozott és rendszerszintű fellépés.

A momentumos Cseh Katalin – a Renew Europe frakcióvezető-helyettese – szignójával is ellátott levél szerint von der Leyenéknek addig nem szabadna elfogadni a tervet, amíg az alábbi feltételek nem teljesülnek:

+ Amíg a magyar kormány nem mutatja meg az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a kifizetések kedvezményezetteinek a listáját;

+ amíg a magyar kormány törvénybe nem foglalja, hogy az OLAF által megállapított „súlyos pénzügyi szabálytalanságokat vétő vagy összeférhetetlennek számító” természetes és jogi személyek nem kaphatnak a helyreállítási alapból – a levél név szerint ugyan nem nevezi meg Tiborcz Istvánt, de Orbán Viktor vejeként hivatkozik rá, hogy például az ő érdekeltségei ne kaphassanak a pénzből;

+ és amíg a magyar kormány nem törli el vagy módosítja azon hazai törvényeket, amelyekről a Bizottság korábban megállapította, hogy azok nehezítik az oknyomozó újságírók és a civilek munkáját a nyilvános információkhoz való hozzáférésben.

Mint a levél szerzője, Cioloș fogalmaz: „Mi nem azt mondjuk, hogy Magyarország ne kapja meg a méltányos részesédését az EU helyreállítási alapból, de úgy gondoljuk, hogy ebből az alapból minden magyarnak részesülnie kellene, nem csak a kevés, politikai kapcsolatokkal rendelkezőknek.”

A levelet aláíró EP-képviselők szerint azért is lenne fontos, hogy a fentebbi három feltétel teljesüljön, hogy von der Leyen majd úgy foghasson kezet Orbán Viktorral a magyar helyreállítási terv elfogadása után,

– zárta levelét a Renew Europe frakcióvezetője.

Az Európai Bizottság még 2020 májusában mutatta be a koronavírus utáni helyreállításra szánt tervét, aminek keretében 750 milliárd eurót osztana szét tagállamok között – egy részét vissza nem térítendő támogatásként, míg a jelentősebb részét közös hitelfelvétellel oldanák meg. A tagállamoknak szánt támogatások felét három kiemelt szektorra kellene fordítani: ilyen a kutatás és fejlesztés, a digitalizáció, illetve az éghajlatvédelem. Utóbbira a terv szerint a tagállamoknak a kapott támogatás 30 százalékát kell fordítaniuk.

Magyarország a 750 milliárd eurós alapból 8,1 milliárd euró támogatásra, illetve további 7 millió euró kedvezményes hitelre jogosult, azonban a magyar kormány még május 12-én benyújtott terve szerint a felvehető támogatásból csak 7,1 milliárd eurót, közel 2500 milliárd forintot költene el, míg a kedvezményes hitelt nem kérnénk. A Portfolio számításai szerint így összesen 3384 milliárd foritnyi EU-s forrásnak mondunk nemet, igaz a hitel később is lehívható. A Népszava információi szerint a magyar tervet májusban már egyszer elkaszálta a Bizottság, mivel szerintük az nem volt elég jó.

NYITÓKÉP: DAINA LE LARDIC / © European Union 2021, EP