Megérdemelték volna a továbbjutást a magyarok: kiolvastuk a német sajtót, mit írnak a meccs után

Szerző: Bukovics Martin
2021.06.24. 11:25

Volt, aki a magyar ultrákon ütközött meg, volt, aki a magyar csapat teljesítményét dicsérte, volt, aki az emberi jogi diskurzust továbbvitte és inkább Kínát cseszegetné, és volt olyan lap is, amely szolidaritást vállalt Magyarországgal. A müncheni, Magyarország számára kiesést jelentő németek elleni 2:2 utáni sajtószemle!

Megérdemelték volna a továbbjutást a magyarok: kiolvastuk a német sajtót, mit írnak a meccs után

A meccs előtti sajtószemlénk itt olvasható.

Die Zeit: Kínos happy end

A balliberális hetilap szerint ez egy olyan meccs volt, amiről még hosszú ideig mesélni fognak, ennek megfelelően helyszíni riporttal jelentkeztek a müncheni stadionból. A cikk a német-magyar meccs alatti heves esőzéseket szóbahozva rögtön azzal indít, hogy érdemes lett volna esőköpenyeket is osztogatni a szivárványos zászlók mellett. A magyaroknak egyik kellékre sem volt szükségük: noha idegenben játszottak, a szurkolóik hazai hangulatot varázsoltak a magyar válogatottnak, és a németek elleni meccs titkos győztesei is a magyarok voltak, a döntetlen és a kiesés ellenére is.

A cikkben hosszasan, némileg kiábrándult hangnemben részletezik, hogy a német csapat mit és hogyan rontott el a meccs során. A magyar olvasónak ennél sokkal érdekesebb, amikor ehelyett már inkább arról van szól, hogy a stadionban helyet foglaló magyar keménymag viselkedése „nem épp a Sissi-filmekben mutatott Magyarország-képnek felel meg”, a szerző látott ugyanis egy melegellenes molinót valahol. Nem beszélve arról, hogy a meccs előtt a hazai közönség kedvéért németül is kommentálták a szivárványdiskurzust a magyar ultrák azzal a rigmussal, hogy „Deutschland, Deutschland homosexuell!”, amiből a cikkszerző arra következtet, hogy

ha a magyarok nyertek volna, azt ezek a szurkolók lehet, hogy saját szexuális orientációjuk alátámasztásaként élték volna meg.

Mindenesetre kiemeli, hogy a magyar szurkolók a döntetlen ellenére is hosszú időn át ünnepelték és éltették a csapatukat, és volt is rá okuk: „Magyarország ebből a 2014-es, a 2016-os és a 2018-as címvédővel teletűzdelt csoportból majdnem tovább is jutott.”

Bild: És Kína ellen tiltakozni ki fog?

Továbbjutottunk, de senki sem tudja, miért – a legnagyobb német napilap, az inkább jobbra húzó, a német nép mint olyan hangját többnyire precízen követő Bild rögtön címbe rakja a Nationalelffel szembeni kritikáját. Mint a cikkben írják: hajszálon múlt, hogy ne fulladt volna óriási blamázsba az Európa-bajnokság.

„Felfoghatatlanul drámai este volt. Kiestünk, újra bent vagyunk, megint kiestünk, aztán a végén csoportmásodikak. Enyhe vigasz csak, hogy most nem estünk ki már a csoportkörben, mint a 2018-as világbajnokságon. De baromi közel voltunk hozzá.”

Maga a Bild egyébként ír arról is, hogy a német labdarúgó-szövetség még májusban, az Eb előtt is kérvényezte, hogy hadd világíthassák ki a müncheni stadiont szivárványszínekkel – ám az UEFA akkor is elutasította a kérést, akkor arra hivatkozva, hogy nincs már sok idejük gondolkodni ezen az Eb-ig.

A bulvárlap véleménycikket is szentelt a magyar pedofiltörvény elleni szivárványos tiltakozásnak, mondván ennél sokkal több emberért ki kellene állni. Mint írják, az Eb-stadionok tele vannak a kínai diktatúra cégeinek reklámjaival, hirdet a TikTok, a Hisense, a Vivo, az Antchain, vagyis az UEFA „velük finanszíroztatja az Eb-t” – miközben Hongkongban be kellett zárnia az utolsó szabad újságnak is. „Ha ma és a következő napokban felemeljük a szivárványos zászlókat és kivilágítjuk a stadionokat az LMBTQ-mozgalom színeivel, azon emberekkel is szolidaritást kell vállalnunk, akiket elnyom a kínai rezsim. A foci a szabadság játéka. Nem lehet, hogy pont a szabadságot utáló pekingi rezsim profitáljon a mi Európa-bajnokságunkból!” – zárul a Bild Shammi Haque által jegyzett írása.

Die Tageszeitung: A szeretet nyert

Patetikus hangvételű lelkendezést írt a sporttal egyébként nem különösen és nem is nagyon szívesen foglalkozó alterbalos berlini Die Tageszeitung (taz) a meccsről. A lapban noha van sportrovat, ők sokkal inkább annak társadalmi vonzatait emelik ki, valamint sokszor olyan sportágokra koncentrálnak, amelyek alig ismertek – miután a taz bevallottan nem elsődleges hírforrás, hanem a mainstream médiát kiegészítő ún. második lap szeretne lenni, így érthető is ez a szerepfelfogás.

Andreas Rüttenauer, a cikk szerzője azzal nyit, hogy a németek második egyenlítő gólját belövő Leon Goretzka által mutatott szív gyönyörűen fonja össze a meccs körüli két történetszálat: a szivárványos tiltakozást és a végül küzdelmesen kiharcolt továbbjutást:

„Mindez annyira drámai, már-már giccses volt, hogy majdnem elfelejtettük, mennyire nyomorúságos volt a német csapat eddigi teljesítménye.”

A cikk azért nagyon izgalmas, mert Orbán Viktor és a magyar ultrák még az amúgy baloldali lapból is kihozza a kultúrrasszizmusba csomagolt jóléti sovinizmust. Mint írja, a feketébe öltözött magyar ultrák a Hofbräukeller kertjében söröztek, LMBTQ-aktivisták pedig a kerítésnél mutogattak nekik szivárványos színeket, a rendőrség pedig nagy erőkkel volt jelen, hogy „mutassák, nem fog velük semmi sem történni”.

Mint a szerző írja, a magyar szurkolók (hogy a cikkből idézzek: „a vad emberek”) ezt követően elindultak a stadion felé, közben pedig olyan atmoszférát teremtettek, „amilyet a Wiener Platz, ahol amúgy jól és drágán felöltözött müncheniek aperolspritzeznek, talán még sosem látott”. (A lap egyébként helytelenül, Sprizznek írta azt, hogy Spritz, a cikkben következetlenül össze-vissza használják a német gendernyelvet és a rendes németet, de a Mainzban focizó Szalai Ádám nevét sem tudták helyesen leírni, biztos nem ismerik a Google-t.) A cikk szerint az ultrák eközben azt kiabálták, hogy „Viktor! Viktor! Viktor!”, „Deutschland – pussy!”, valamint „Deutschland, Deutschland, homosexuell!”, és be is mutattak a rendőröknek és aktivistáknak.

Így már nem is csodálkozik azon a szerző, hogy maga a meccs sem tudott normális lenni.

Junge Freiheit: Szolidaritás Magyarországgal!

A nemrég a 35. születésnapját ünneplő Junge Freiheit hetilap – ami magát konzervatívnak és jobboldalinak nevezi, de tartják AfD-közelinek és újjobboldalinak is, noha a hazai vagy akár a lengyel kormánymédiánál dimenziókkal visszafogottabb, mindemellett pedig egy Azonnalihoz hasonló igazi klasszikus értelemben vett liberális fórum atekintetben, hogy meri megkérdőjelezni az uralkodó narratívákat és vitákat indítani lényegében bármiről – főszerkesztője, Dieter Stein egyenesen kiállt Magyarország mellett véleménycikkében.

A magyarok müncheni fogadtatása szerinte méltatlan és szégyenteljes volt, a müncheni stadion szivárványos díszkivilágítása pedig hazug lett volna. Ami történt, az szerinte a magyar szurkolók demonstratív megalázása volt – a kormányuk helyett: „Rólunk, az állítólag felvilágosult, toleráns és szabadságszerető németekről és róluk, az állítólag visszamaradott, reakciós, antidemokratikus, homofób magyarokról van szó.”

Dieter Stein – aki 2018-ban az Azonnalinak azt írta, Orbán Viktornak szurkol – szerint mindössze arról volt szó, hogy egy balliberálisok dominálta kultúrkampf közepén hatalomdemonstráció zajlott, és ennek kedvéért opportunista módon olyan „polgári” politikusok is „egy baloldali agenda hasznos idiótáivá válnak”, mint Ursula von der Leyen CDU-s bizottsági elnök vagy Markus Söder CSU-s bajor miniszterelnök. Holott már maga az alaphelyzet is aszimmetrikus:

„Az egyik oldalon a 80 milliós Németország, az EU gazdasági motorja és fő finanszírozója. A másik oldalon a 9 milliós Magyarország, amely exporttermékeinek fő felvevőpiaca Németország.”

Felrója a német politikusoknak, főszerkesztőknek és vállalkozóknak, hogy senki nem szólt egy szót sem Magyarországért: „Voltak amúgy hasonló javaslatok, stadionokat a homoszexuálisok mozgalmának jelképeivel kidekorálni akkor, amikor Törökország vagy arab országok ellen játszottunk?” – teszi fel a kérdést.

Majd továbbmegy, a jövő év telén Katarban megrendezett foci világbajnokságra terelve a szót: „Hogyan akar a bátor német labdarúgó-szövetség és a Nationalelf tiltakozni, amikor jövőre azon muszlim Katarban lesz a vb, ahol tiltott a homoszexualitás, sőt, börtönnel büntetik? Fel fog-e lépni azért ez a bátor, magát olcsón, a magyarok kárára profilírozó bajor miniszterelnök, hogy a Bayern München addig ne Katarban tartsa a téli edzőtáborait, amíg ott nem hagynak fel a homoszexuálisok diszkriminációjával? Aligha.”

Ezt követően hosszasan felsorolja a szokásos német közhelyeket arról, hogy mi mindent köszönhet Németország a magyaroknak: 1956 és a Vasfüggöny 1989-es megbontása, ami aztán a berlini fal leomlásához vezetett. Cikke magyarul zárul: „Szolidaritás Magyarországgal!” A Twitteren azért hozzátette: mindezek ellenére Németországnak szurkolt.

Spiegel: A magyarok megérdemelték volna a továbbjutást

A hamburgi hetilap szerint Magyarország volt az Eb meglepetéscsapata: „A magyar válogatott előtt nagy tisztelettel kell adózni. Aki az Európa-bajnok portugálok ellen ennyi ideig bírta, aki a világbajnok franciákkal döntetlent játszott, és aki Németországot majdnem vereségbe sodorta, bizony megérdemelte volna a nyolcaddöntőt.” Pár szót ejtettek azért a szivárványvitáról is: a himnuszok alatt a stadion füvére befutó szivárványzászlós fiatalról a The Who The Kids are alright című száma jutott eszükbe, szerintük ez a jelenet a mostani Eb ikonikus képe lesz.

Münchner Merkur: Orbánnak még jól is jön mindez

A konzervatív Münchner Merkur napilap főszerkesztője, Georg Anastasiadis ugyancsak vezércikket szentelt a bajor fővárosban zajló eseményeknek. Mint írta, a helyi politikusok magánakciójaként indult szivárványos ötlet akkora hullámokat csapott, hogy most már tényleg csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának megszólalása hiányzik. Szerinte nincs miért csodálkozni azon, hogy megint Németország és Magyarország csapott ennyire hevesen össze, hiszen már a 2015-ös migrációs válság alatt is megmutatkozott, hogy mindketten a maguk igazát tartják igazságnak, és szeretnek is ezekben az általuk kitalált szerepekben parádézni:

„Itt a két világégés tüzében megtisztított németek mint az univerzális emberi jogok őrzői, ott Orbán mint a hagyományos családi értékek gonosz külföldi hatalmaktól sem megrettenő rettenthetetlen harcosa.”

Anastasiadist kifejezetten zavarja, hogy az általa csak „az autokratának” nevezett magyar miniszterelnöknek még jól is jön „a jól kiszámolt provokáció és kisebbségek elleni heccelés”, nem beszélve az emiatti nemzetközi tiltakozásról. Utóbbit azonban „némileg olcsónak” tartja, még ha alapvetően szimpatizál is vele. Mint írja, csak kívánni lehet, hogy a német szurkolók ugyanezzel a lendülettel tiltakozzanak akkor is, amikor a német válogatott Katarban lép fel, vagy amikor a Bayern München az arab országban tart edzőtábort: „Orbán meg akarja bélyegezni a homoszexuálisokat – az emír ilyesmivel nem foglalkozik, ő évekre börtönbe zárja őket. Persze ha üzletről van szó, az erkölcs sajnos nagyon hamar teherré válik.”

NYITÓKÉP: Markus Söder bajor kormányfő szivárványos maszkban. MS / FB

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali főszerkesztője

Terenzuola Vigne Basse Colli di Luni 2019.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek