Néztük, hogy mit akarnak ott fent a bozótban – civilek és az állam együtt rakták rendbe Szádvárat

Szerző: Renczes Ágoston
2021.06.22. 15:30

Hogyan kerültek az ország minden tájáról lelkes vármentő amatőrök egy elfeledett észak-magyarországi várromba? Milyen hatással volt a munkájuk a helyiek életére? Hogyan jutottak el addig, hogy Szádvár bekerült a Nemzeti Várprogramba, és hogyan lett belőle rangos díjjal elismert értékmegőrzés? A Szádvárért Baráti Kör tagjaival beszélgettünk.

Néztük, hogy mit akarnak ott fent a bozótban – civilek és az állam együtt rakták rendbe Szádvárat

Tizenöt éve, amikor 2006-ban néhány lelkes várbarát elkezdett vele foglalkozni, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a szlovák határ mellett fekvő Szádvár egy szinte teljesen elfeledett, bozóttal benőtt várrom volt.

Lelkes amatőrök – akik az Index „Várak-Várromok” fórumán ismerkedtek meg, és személyesen nem is találkoztak korábban –, 2006 őszén pár napra leköltöztek a Szádvár alatti faluba, Szögligetre, hogy hozzáfogjanak a várrom megtisztításához és konzerválásához.

A 2007-ben Szádvárért Baráti Kör néven civil szervezetté alakult társaság munkája a kisebb falszakaszok apránkénti konzerválásától 15 év alatt odáig jutott, hogy Szádvár

nemcsak bekerült a Nemzeti Várprogramba, hanem a felújítása elnyerte a legnagyobb nemzetközi műemlékvédelmi civil szervezet, az ICOMOS magyar bizottságának díját is,

ráadásul az eldugott falu turizmusát is fellendítette.

Évtizedekig nem volt látogatható

A várrom közvetlenül a magyar-szlovák határ mellett van, a tövében egy határőrlaktanya volt, így évtizedeken keresztül nem lehetett látogatni – meséli az Azonnalinak Fejes Erik önkéntes vármentő, a Szádvárért Baráti Kör tagja, aki egyébként katonai ügyész.

Dobos János gépészmérnök, az egyesület felügyelőbizottságának elnöke pedig arra mutat rá, hogy bár az Országos Kéktúra mindig is ott halad el a vár mellett, és a helyiek is azért fel-fel jártak oda, a várrom teljesen kikopott a szélesebb köztudatból, még a várak iránt érdeklődők körében is jobbára ismeretlen volt.

A céljuk az volt, hogy felhívják az állam, illetve a döntéshozók figyelmét a műemléki rom megmentésének szükségességére, a turistáknak pedig egy „remek kirándulóhelyet” biztosítsanak – mondja Fejes Erik.

„Lenyűgöző, hogy a vár egyik bástyájából Miskolcra lehet látni, a másikból meg Kassára”

– fogalmaz az önkéntes vármentő. Dobos Jánost is lenyűgözte „a vár mérete és léptéke”; a munkájukkal az állam mellett minden olyan szervezet és civil figyelmét fel akarják hívni, aki tehet és tenni szeretne a várért.

Nagypofájú pestiek

Sem Dobos János, sem Fejes Erik nem helybéliek. A kezdeményezés nem is Szögligetről indult, az indexes fórumon összekovácsolódott társaságnak az ország minden részéből – például Dunaújvárosból, Pécsről, Jászberényből, Mátraderecskéről, Pécelről – vannak tagjai. Ők kezdték el rendbe tenni a vár környékét, majd a helybéliek közül is egyre többen csatlakoztak hozzájuk.

A baráti kör tevékenysége eleinte arra korlátozódott, hogy fokozatosan kiszabadították a romot a benőtt a növényzetből. „Szabályos őserdő volt” – fogalmaz Erik. A helyiek eleinte nem is értették, hogy mi a céljuk ezeknek az idegeneknek.

SZABÁLYOS ŐSERDŐ. A SZÁDVÁRI ALSÓVÁR 2012-BEN

Néztük, hogy mit akarnak ott fent a bozótban – emlékszik vissza Mihalik Ágostonné Ani, a szögligeti önkormányzat munkatársa, aki 2006-ban elszállásolta az első alkalommal Szögligetre érkező várbarátokat.

Vannak olyan helyiek, akik soha nem jártak még a fenn várban, és nem is értik, hogy miért lenne érdemes felmenni, amikor ott csak kövek vannak – mondja Ani, aki pár év után maga is a Szádvárért Baráti Kör tagja lett, több helybélihez hasonlóan, akiket magával ragadott az idegen vármentők lelkesedése és az egyre látványosabb eredmények.

Fejes Erik is úgy emlékszik, hogy a helyiek eleinte ferde szemmel nézték, hogy megjelentek a „nagypofájú pestiek” – miközben az elmondása szerint alig volt köztük pesti –, és elkezdték az „ő várukat” felújítani. De aztán gyorsan belátták – mondja Erik –, hogy a felújítás értük is van, és jó együttműködés és barátság alakult ki a helyiekkel, sokan – ahogy Mihalikné Ani is – azóta tagjai is az egyesületnek.

Amatőr lelkesedésből díjazott értékmegőrzés

Amikor belekezdtek a projektbe, szétnéztek, hogy vannak-e hasonló példák itthon és külföldön, és végül több szlovákiai várba is kaptak meghívást,

Szlovákiában ugyanis sokkal gyakoribb, hogy önkéntesek újítanak fel várromokat

– mondja Fejes Erik. Temetvény, Nagysáros, Zsolnalitva, Zajugróc – sorolja az önkéntes vármentő a szlovákiai várakat, amiket meglátogattak. Dobos János pedig a szlovákiai Torna várának megmentéséért szerveződött és a gombaszögi pálos monostor romjainak konzerválásán dolgozó egyesületeket emelte ki. Tapasztalatszerzés közben a Szádvárért Baráti Kör tagjai szlovák és felvidéki magyar vármentőkkel is a barátságot kötöttek és azóta is tartják velük a kapcsolatot.

Dobos János szerint a történetük első fontos fordulópontja az volt, amikor már nemcsak a gazt irtották a várfalak körül, hanem 2009-től pályázatokon nyertek forrásokat is falszakaszok állagmegóvására.

ÖNKÉNTESEK SEGÉDKEZNEK AZ ÁSATÁSON 2011-BEN

A munkát maguk végezték saját szerszámokkal. „Jogászként raktam a falat – emlékszik vissza erre Fejes Erik –, volt ott egy kőműves, aki megmutatta, hogy kell falazni.”

Ezzel párhuzamosan megkezdődött a régészeti feltárás is; Dobos János elmondása szerint a miskolci Hermann Ottó Múzeum felügyeletével azóta is minden évben egyhetes ásatási programot szerveznek, amin 40-50 önkéntes vesz részt. Ők általában kubikosmunkát végeznek, hordják a földet, a munkát 2-3 régész felügyeli. Ahogy János foalmaz:

„Az egyhetes nyári programunk kinőtte magát egy közösségi régészeti projektté.”

Az újabb szintlépés pedig az volt, amikor a várrom bekerült a 19 vár megújítására forrást biztosító Nemzeti Várprogramba. Ennek keretében 2018-ban indult meg a feltárás, majd a kivitelezés. Ez nem terjedt ki a vár egész területére, van még feltárni- és felújítanivaló bőven. A fejlesztés első ütemét 2021. május 23-án adták át.

A szádvári kísérlet

Szádvár esetében nem akarják teljesen rekonstruálni a várat, ahogy az divat mostanában, mint a füzéri vagy a regéci vár esetében – mondja Fejes Erik –,

ezt a várat a bakancsos turistáknak szánják, ahogy azt az egyesület is szerette volna.

A rekonstrukció addig terjed, hogy láthatóvá tegyék a falakat és megóvják őket a további romlástól – magyarázza az önkéntes vármentő, kiemelve, hogy bár nem lettek volna kötelesek, a döntéshozók kikérték a Szádvárért Baráti Kör véleményét is, amit figyelembe is vettek a tervezésnél. Bár az egyesület tagja szerették volna, ha a vár néhány építményére tető kerül, a döntéshozók végül csak a meglévő falak konzerválása mellett döntöttek.

A DÉLI FAL 2013-BAN. EZT MÉG PÁLYÁZATI FORRÁSOKBÓL KONZERVÁLTÁK AZ ÖNKÉNTESEK

Az egyesület tagjai egyébként úgy tudják, hogy Szádvár bevétele a Nemzeti Várprogramba és ilyen logika mentén való felújítása egy kísérlet volt a döntéshozók részéről:

meg akarták nézni, hogy van-e turisztikai érdeklődés egy kevesebb pénzből megvalósított, minimalista módon felújított várrom iránt.

A felújítás módja és az eredmény a szakmát mindenesetre meggyőzte; 2021-ben Szádvár ICOMOS-díjat kapott, mert az indoklás szerint a felújítás „a vár biztonságos, tanulságos és élményszerű látogatását teszi lehetővé”, emellett „megőrzi a rom és természet érzékeny egyensúlyát, összhangban a rom történeti és turisztikai jelentőségével”.

Fejes Erik szerint visszaigazolja az ilyen felújítások létjogosultságát, hogy a május 23-i átadás óta eltelt szűk egy hónap alatt megtöbbszöröződött a várba látogatók száma. „Annyi turista jön, hogy most már parkoló építésén gondolkodunk” – mondja az önkéntes vármentő, felidézve, hogy míg

2006-ban napi egy-két turista jött el megnézni a várromot, ma már napi 100-150 ember is megfordul Szádváron.

Az egyesület tagjai úgy látják, hogy a vár felújítása Szögligetnek is jót tett. „Amikor 2006-ban oda mentünk, ez egy jövő nélküli falu volt. Pármillió forintért jó állapotú házat lehetett venni, mára viszont megsokszorozódtak az ingatlanárak a faluban. A vár húzza fel a környéket” – fogalmaz Erik.

A FEJLESZTÉS LEHETŐVÉ TESZI A „VÁR BIZTONSÁGOS, TANULSÁGOS ÉS ÉLMÉNYSZERŰ LÁTOGATÁSÁT”

Mihalikné viszont úgy látja, hogy bár valóban többen látogatják a várat, de ez csak átmenő forgalom, a falunak viszont az lenne jó, ha a turisták meg is szállnának és náluk ennének-innának.

Korábban jóval többen foglalkoztak szállásadással a faluban – mondja az asszony –, de amióta le kell jelenteni minden foglalást, egyre kevesebben vannak. Ani szerint ennek az az oka, hogy a környéken nincs kiépítve rendes internethálózat, és az eldugott helyeken, ahol a korábban népszerű kulcsos házak voltak, a térerő is rossz.

A példás összefogás és a látványos siker nem érdekli a kormánykritikus médiát

Dobos János és Fejes Erik is kiemelték, hogy az egyesületben nagyon sokféle hátterű és világnézetű ember dolgozik együtt. Dobos János gépészmérnök, Fejes Erik jogász, de az egyesület tagjai között az informatikustól a targoncáson, az építészen és a régészen át a hivatali dolgozóig mindenféle hivatású ember megtalálható.

Ami egy kicsit bántja az egyesület tagjait, hogy míg Szádvár felújításáról a közmédia és a kormányközeli sajtó is részletesen beszámolt, addig a történetük nem érte el a kormánykritikus sajtó ingerküszöbét.

„Tény és való, hogy egy csomó kormányzati pénz folyt be, de meggyőződésünk, hogy jó helyre ment”

– mondja Fejes Erik, aki szerint Szádvár esetében egy politikai és ideológiai törésvonalakon átívelő, alulról jövő kezdeményezés sikertörténetéről van szó. Ahogy az önkéntes vármentő fogalmaz: „Lehet így is csinálni, békében egymás mellett.”

NYITÓKÉP ÉS KÉPEK: A Szádvárért Baráti Kör felvételei

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek