Már nem Le Pennek, hanem a jobbközépnek van esélye 2022-ben legyőznie Macront

A vasárnapi francia regionális választások legnagyobb vesztesei a részvételi adatok voltak: a választók kevesebb, mint 40 százaléka ment csak el. A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés rosszabbul szerepelt, mint hat éve, a legnagyobb nyertes a jobbközép ellenzék, de a baloldal is még életben van. Le Pen mellett a Macron-párt a vasárnap legnagyobb vesztese. Hol lesz a legszorosabb a második forduló? Tud a Le Pen-párt valahol mégis régióelnököt szerezni? És mi következik a vasárnapi választásból a 2022-es elnökválasztásra nézve?

Franciaországban vasárnap regionális választásokat tartottak. A jövő tavasszal esedékes államfőválasztás előtti legnagyobb politikai verseny volt ez. Összességében két eredmény állapítható meg:

+ a francia társadalom az egész politikai elitből kiábrándult, a választóknak összesen 32 százaléka vett részt a választásokon az előzetes felmérések szerint;

+ a kiábrándultságból a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés nem tudott profitálni:

A Nemzeti Tömörülésnek idén is – hasonlóan 2015-höz – két régióban volt különösen nagy esélye legalább az első fordulóban az első helyre befutni: a Lille-központú, korábban a baloldal egyik fellegvárának számító Felső-Franciaországban és a szélsőjobboldal számára mindig is könnyű terepnek számító déli Provence-ban.

A Le Pen-párt rosszabbul szerepelt

2015-ben a két helyen két Le Pen indult: a lille-i régióban Marine Le Pen, Provence-ban pedig unokahuga, Marion Maréchal Le Pen az első fordulóban több, mint 40 százalékot szerzett. Mindkét helyen aztán a jobbközép megverte őket a második fordulóban.

A mostani választásokon ezen két régióban azonban a Le Pen-párt jelöltjei (Sebastian Chenu északon és Thierry Mariani délen) sokkal rosszabbul szerepeltek.

– ezzel egyértelműen a második helyre szorult a jelenlegi konzeratív régióelnök, Xavier Bertrand mögött, aki 43 százalékkal várhatja a második fordulót. Bertrand-nak jó esélye van arra, hogy jövőre a jobbközép Republikánusok államfőjelöltje legyen.

Itt Marion Maréchal hat évvel ezelőtti 41 százaléka helyett a párt mostani jelöltje, az olasz származású Thierry Mariani 36 százalékot szerzett – bár ez is öt százalékponttal több, mint amit Renaud Muselier, a jobbközép és a Macron-tábor közös jelöltje (és a délfrancia régió jelenlegi elnöke) kapott. Azaz ez az egyetlen régió, ahol a Le Pen-párt még bizakodással várhatja a második fordulót. Ott lesz a kérdés, hogy ki tud jobban mobilizálni.

mert a nacionalista Előre Franciaország 2,7 százalékot, ill. a publicista Éric Zemmour helyi híveinek, Le Peneket amúgy baloldalisággal vádoló listája („Gyerünk – A Lista, Amely Megszabadít a Rendszertől“) 1,7 százalékot szerzett. Azaz majdnem ötszázaléknyi többletvokssal Mariani még számolhat.

Ezzel szemben a jobbközép Renaud Muselier-nek nincs már sok tartaléka. Az állva maradt – bár csak 15 százalékot szerzett – balközép Jean-Laurent Felizia is tud még szerezni a kiesettek közül: a szakadár zöldek (5 százalék) és a trockisták-maoisták (3 százalék) vélhetően őrá voksolnak majd, feltéve, hogy Felizia nem lép vissza a lepenista jelölt ellenében a jobbközép javára. Ebben az esetben eldölne a verseny már most.

Azon Nagy Kelet régióban – ez a strasbourgi régió –, ahol a Nemzeti Tömörülés szintén elég erős, Le Penék visszaestek. Itt a jobbközép Jean Rottner 31 százalékot szerzett, a lepenista Laurent Jacobelli pedig csak 21 százalékot.

Az Orléans-központú Centrum-Loire-völgy régióból a szerb-portugál származású Aleksandar Nikolićnak nézett még ki úgy vasárnap este, hogy esetleg befuthat az első helyre. De végül itt a lepenista jelölt csak második lett 22 százalékkal, az első helyet végül a régió jelenlegi szocialista elnöke, François Bonneau szerezte meg 24 százalékkal. Ebben a régióban a lepenista jelölt tartalék nélkül vághat neki a második fordulónak, a kiesett jelöltek balosok, igaz, még nem tudni, hogy az állva maradt (azaz legalább 10 százalékot szerzett) balközép és jobbközép jelöltek visszalépnek-e Bonneau javára.

A Nemzeti Tömörülés jelöltjei ugyan minden régióban ott lesznek a második fordulóban is, de esélyük Provence kivételével sehol sincs, a párt rosszabbul szerepelt, mint hat éve. Jean Odoul, a Le Pen-párt régióelnök-jelöltje Bourgogne-Franche-Comté-ban ki is fakadt a választások estéjén:

A jobbközép feltámadt, a baloldal még mindig él, a Macron-párt megsemmisült

A legtöbb sikert az ellenzéki jobbközép Republikánusok tudták elérni, de a baloldal is meg tudta őrizni nagyrészt a pozícióit: azon öt régióban, ahol eddig is ők adták a régióelnököt, a baloldal az első helyre futott be: azaz a nyugati Bretagne-ban, a délnyugati Új Aquitaine-ban és Occitanie-ban, a keleti Bourgogne-Franche-Comtéban és a Centrum-Loire-völgyében.

A legjobban azon Lyon központú, délnyugati Auvergne-Rhône-Alpes régióban szerepeltek – de itt is csak 15 százalékot szereztek, miközben a republikánus jelenlegi régióelnök, Laurent Wauquiez meg 42 százalékot –, ahol a fővárosban, Lyonban zöld a polgármester.

A Zöldek jól szerepeltek – azaz bejutottak a második fordulóba – a Párizs környéki, több mint 12 milliós régióban is, de itt sincs esélyük a jobbközép Valérie Pécresse-szel szemben, aki 34 százalékot szerzett. A Párizs környéki régióban a második helyezett amúgy a lepenista ifjú reménység, Jordan Bardella lett, de csak 14 százalékot szerzett – csak két tizedszázalékponttal többet, mint a zöld Julien Bayou. Bayou egyetlen sikere, hogy megverte a balközép Audrey Pulvart, aki 11 százalékkal azonban tovább jutott maga is a második fordulóba.

Korzikában is regionális választások voltak (ott ezt területi választásnak hívják). Itt az autonómista Gilles Simeoni futott be első helyre a bonapartista Laurent Marcangelivel szemben. A második fordulóba rajtuk kívül még a korzikai nacionalista Jean-Christophe Angelini jutott tovább.

Emellett a választások megint megmutatták:

az államfő pártját teljesen elsöpörték a választók. A Macron-párt rossz szereplésének egyik mintapéldánya a lille-i Felső-Franciaország régió, ahol a párt még a második fordulóba való jutáshoz szükséges 10 százalékot se hozta össze, holott a régióelnök-jelöltje, Laurent Pietraszewski nyugdíjügyi államtitkár volt. A listáján pedig Eric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter is szerepelt. Összesen 15 kormánytag indult régióelnök-jelöltként vagy régiós listán, mindegyikük rosszul szerepelt, azaz ez egy igazi pofon volt Macron kormánya számára.

Országos összesítésben a jobbközép ellenzéki Republikánusok nyertek (29 százalékkal), őket a szocialisták és a lepenisták követik 18-18 százalékkal. A Zöldek erősödni tudnak: 12 százalékot szereztek.

Nem lesz republikánus front Le Penékkel szemben?

A második fordulót egy hét múlva tartják, oda azok jutnak tovább, akik az első fordulóban legalább 10 százalékot szereztek.

(attól függően, hogy melyikük áll előrébb). A nacionalista-kommunista Jean-Luc Mélenchon, a Lázadó Franciaország elnöke már vasárnap este minden baloldalit felszólított: arra a jelöltre szavazzon, akinek a legtöbb esélye van a lepenistákkal szemben. Várható, hogy a balközép is hajlandó lesz besorolni a jobbközép mögé, ahol így lehet legyőzni Le Penéket.

Provence-ban azonban a balközép Felizia bejelentette: nem lép vissza a jobbközép javára Le Penékkel szemben. A szocialisták, zöldek és kommunisták közös jelöltje, a lepenista jelölthöz hasonlóan olasz származású, zöld Jean-Laurent Felizia persze jobb eredményre számított, mint 15 százalék. De a Marseille-központú régióban volt egy szakadár zöldjelölt is, a szintén olasz származású Jean-Marc Governatori, aki elvitt 5 százalékot a közös baloldali jelölttől, valamint a trockista-maoista Munkásharc (LO) jelöltje is kapott 3 százalékot. Felizia azonban állva marad; azt mondta, hogy a jobbközép jelölt az ellenfele, a lepenista meg az ellensége. Olivier Faure-nak, a Szocialista Párt főtitkárának azonban nem tetszik Felizia döntése, mert

Szintén ellenzi Felizia döntését saját pártja, a Zöldek is, amely még meg is fenyegette a politikust: ha állva marad, akkor kizárják az ökopártból. A Zöldek szerint ugyanis jelöltjüknek úgysincs már esélye a második fordulóban, azaz most az a tét, hogy meg kell akadályozni a 36 százalékot szerzett (és majdnem öt százaléknyi tartalékkal rendelkező) lepenista Mariani győzelmét.

Szintén állva marad a baloldal Felső-Franciaországban (a zöldek és balközép jelöltje, Karima Delli 17 százalékot szerzett, ezzel harmadik lett), de ott a jobbközép Xavier Bertrand több, mint 20 százalékponttal vezet eleve a lepenista jelölttel szemben, azaz ott nem kérdéses, ki fog nyerni, a baloldal nem zavar sok vizet.

Ellentétben a hat évvel ezelőtti helyzettel, egy valami mégis már most biztos: a Nemzeti Tömörülésnek kevesebb esélye van, mint hat éve ahhoz, hogy akár csak egyetlen helyen is régióelnökséget szerezzen. Ez persze hat éve se jött össze a pártnak, de akkor több esélye volt még Marine Le Pennek vagy Marion Maréchalnak a győzelemre. A legszorosabb meccs a második fordulóban most is Provence-ban várható, ott ugyanis a lepenista és jobbközép jelölt között kicsi a különbség, a balközép pedig állva marad (legalábbis egyelőre). 

Mi következik a regionális választásokból a 2022-es elnökválasztásra?

Természetesen egy regionális választás Franciaországban mindig más, mint az elnökválasztás. A régiókban azoknak van esélyük, akik eleve eddig is már hatalmon vannak, és pártjaik jelen vannak helyben. Ebben a kettőben pedig éppen az a két párt gyenge, amelynek jelöltjei – azaz Marine Le Pen és Emmanuel Macron – jövőre eséllyel kerülhetnek a második fordulóba. Különösen a Macron-párt kapcsán mutatkozott meg most is, hogy a pártnak még mindig nincsenek helyi erős emberei – egy elnökválasztáson azonban éppen

Mindazonáltal a regionális választások megmutatták, hogy

+ hatalmas a kiábrándulás Franciaországban az egész politikai elit kapcsán, elvégre a szavazók több, mint kétharmada eleve otthon maradt (a 35 éves alatti szavazóknak pedig több, mint 82 százaléka nem szavazott). A konzervatív Le Figaro napilap egyenesen „demokratikus szecesszionizmusról“ írt, azaz hogy

+ A kiábrándultságból azonban a Le Pen-párt se tudott semmit profitálni, a párt nemhogy nem szerzett új szavazókat, de inkább veszített, azaz a „Le Pen-veszélyt“ lehet, túldramatizálja a francia sajtó. Ez azt is mutatja egyben, hogy a pártot sokan már eleve az elit részének tartják, nem tudott elitellenességgel mozgósítani.

+ Ezzel szemben a hagyományos két tábor – a jobbközép Republikánusok, valamint a balközép (azaz a Szocialisták, Zöldek és kommunisták) – feltámadt, korai volt temetni őket. A neoliberális Opinion napilap vezércikke azt írta:

még az is lehet, hogy egyikük se jut tovább a második fordulóba.

+ Miközben azonban a balközép esetében még mindig nem látni, ki lehet a közös elnökjelöltjük – ráadásul a nacionalista-kommunista Jean-Luc Mélenchonnal eleve nem fognak tudni összefogni, azaz mindenképpen megosztottan indul majd a baloldali tábor –,

Xavier Bertrand, aki magabiztosan verte meg lepenista versenytársát most a lille-i régióban, a felmérések szerint a legnagyobb eséllyel tudna győzni az államfőválasztás második fordulójában Le Pennel és Macronnal szemben is. Miközben Le Pennek csak akkor van győzelmi esélye, ha baloldali kihívót kap (azaz Macron is le tudná még győzni őt), Bertrand 60 százalékot szerezne Le Pennel szemben.

+ A jobbközép esetében azonban az a kihívás, hogy sikerül-e már az első fordulóban egy jelölt mögé beállniuk. Jelenleg

De Bertrand, Pécresse és Wauquiez mellett jobbközép jelöltként ott lehet még Édouard Philippe, Macron egykori miniszterelnöke, Le Havre jelenlegi polgármestere is; valamint Michel Barnier, egykori brexittárgyaló is akarna jobbközép jelölt lenni.

Még nincs eldöntve, hogy lesz-e előválasztás a jobbközépen (elvégre esélyük csak akkor van Le Pennel és Macronnal szemben, ha közösen indulnak), vagy előáll az 1995-ös helyzet, amikor megosztva indult a jobbközép-gaulleista tábor. Miközben Bertrand nem akarna előválasztást (hanem rögtön magát tenné közös jelöltté), Pécresse és Wauquiez érdekelt lehet egy előzetes megmérettetésben. A többi jobbközép jelölt-aspiránsnak (Philipp, Barnier vagy a republikánusok hivatalos elnöke, Christian Jacob) egy előválasztáson se lenne sok esélye, esetükben az a kérdés, hogy személyes ambícióikat hátrébb sorolják-e a közös tábor érdekében, vagy az elnökválasztást saját reklámozásukra felhasználják.

+ Le Pen mostani rossz szereplése akár

Ők már eddig is bírálták, hogy Le Pen túlságosan középre húzódott volna, és nem rasszista-vallásos, hanem laicista nyelvezettel bírálja az iszlámot. Mindazonáltal

Ha Zemmour elindul 2022-ben, azzal kiütheti Le Pent a második fordulóba jutástól – Zemmournak továbbjutásra eleve nincs esélye –, amivel viszont éppen a jobbközépnek segíthet. Ha ugyanis nem Le Pen, akkor minden bizonnyal Xavier Bertrand kerülne szembe Macronnal a második fordulóban – és ott a jobbközép jelölt nyerne.

NYITÓKÉP: Macron és Le Pen elnökválasztási plakátjai 2017-ben / La Repubblica, FB