Kizárnák a társasházi közgyűlésről, mert nincs beoltva

Szerző: Renczes Ágoston
2021.06.15. 07:30

Védettségi igazolvánnyal nem rendelkező olvasónkat a közös képviselő nem akarta beengedni a társasház közgyűlésére. A társasházi ügyvéd szerint nincs ezzel gond, hiszen plasztikkártyával rendelkező meghatalmazott tudja őt képviselni, az alkotmányjogász szerint viszont már a szükségesség-arányossági teszten elbukik ez a gyakorlat.

Kizárnák a társasházi közgyűlésről, mert nincs beoltva

Olvasónk, nevezzük Péternek, és a felesége szerettek volna részt venni a társasházuk éves közgyűlésén,

 

azonban a közös képviselő nem akarta őket beengedni oda arra hivatkozva, hogy nincs védettségi igazolványuk.

 

A lakók pénzén bérelt ki egy művelődési házat

 

Már eleve problémás – mondja Péter az Azonnalinak –, hogy a közös képviselő a lakók megkérdezése nélkül a társasház pénzéből kibérelt egy művelődési házat, hogy ott legyen a közgyűlés, és mindennek a tetejébe még nem is enged be rá minden lakót.

Péter elmondása szerint a közös képviselő „paragrafusokra” hivatkozott, azt mondta, ha zárt helyiségben zajlik a közgyűlés, akkor az a „jogszabály szerint” csak védettségi igazolvánnyal látogatható. 

Lakástulajdonosokat kizárni az ő pénzükből tartott társasházi közgyűlésből Péter szerint „vérlázító”.

 

Péterék saját döntése volt, hogy nem oltatják be magukat – nem bíznak a nemrég kifejlesztett vakcinákban –, de van olyan idős lakó is a házban, akinek a betegségei miatt az orvos nem javasolta az oltást. Ő így egy másik idős lakót hatalmazott meg, és a közös képviselő szerint Péteréknek is meg kellett volna hatalmazniuk valakit, akinek van védettségi igazolványa. Szerinte ez a megoldás arra, hogy kizár embereket a közgyűlésből – mondja Péter –, vagy az, hogy beoltatják magukat; a közös képviselő ezt is számonkérte Péteréken.

Péter egyébként nem feltétlenül várta volna el, hogy zárt térbe beengedjék védettségi igazolvány nélkül; de azt nem érti, hogy a közös képviselő

 

miért nem szervezte a közgyűlést egy kültéri helyszínre: úgy a probléma fel sem merült volna.

 

Péternek a közös képviselő azt mondta, korábban nem találkozott ezzel a problémával, dacára annak, hogy több társasház közös képviseletét is ellátja. Péterék azonban mindenképp szerettek volna részt venni a közgyűlésen;

 

a határozott fellépésüknek és a többi lakó támogatásának köszönhetően végül beengedték őket védettségi igazolványuk nemléte ellenére.

Az előírások a társasházi közgyűlésre is vonatkoznak

A veszélyhelyzet még mindig fennáll, közgyűlések azonban tarthatók a május 31-én kijött kormányrendelet szerint – mondta az Azonnalinak Kollarics Flóra társasházi ügyvéd. A szabályozás azonban a közgyűlés lebonyolításáról ennél többet nem rögzít – mondja Kollarics –, nem módosít a korábbi megszorításokon, és nem rendelkezik arról, hogy eltérően működnének ezek a közgyűlések, mint általában a tömeges rendezvények. Nincs olyan szabály, hogy ezeken ne kellene maszkot viselni, hogy jelen lehetne lenni védettségi igazolvány nélkül, erről nem mond semmi egyebet a kormányrendelet – hívja fel rá a figyelmet az ügyvéd.

Ebből egyelőre Kollarics szerint az következik, hogy minden előírást be kell tartani, ami egyébként a rendezvényekre vonatkozik. Kollarics Flóra pont ezért azt szokta javasolni az ügyfeleinek, hogy

ha tudják, szabadtéren rendezzék meg, mivel arra enyhébb korlátozások vonatkoznak.

Azt az ügyvéd is problémásnak látja, hogy ha a lakástulajdonos nem rendelkezik védettségi igazolvánnyal, adott esetben nem tudja gyakorolni személyesen a jogait, és erről a jogalkotó sem mondott semmit. Kollarics szerint részletszabályokra lenne szükség, ennek hiányában azonban úgy látja: meg kell tartani a zárt térre, a nyitott térre, egyebekre vonatkozó veszélyhelyzeti előírásokat.

De nem érvénytelen-e a közgyűlés határozata, ha arról kizárják a védettségi igazolvánnyal nem rendelkező tulajdonosokat? 

A tulajdonos nincs elzárva az elől, hogy meghatalmazott útján képviseltesse magát

– mondja Kollarics. A tulajdonos a napirend ismeretében tudja előre, hogy miről fognak dönteni, a meghatalmazottnak tud adni instrukciót, hogy miről hogyan kell szavazni – sorolja az ügyvéd. Kollarics szerint abszolút érthető, ha valaki személyesen szeretne részt venni a közgyűlésen és szavazni rajta, de a lakástulajdonos a tulajdonosi jogait más, védettségi igazolvánnyal rendelkező személyen keresztül tudja gyakorolni. Ettől a közgyűlés határozata nem lesz hatálytalan, jogsértő vagy bíróság előtt támadható – mondja Kollarics Flóra.

 

De biztos rendben van ez így?

Még mindig egy nem kötelező oltásról beszélünk – mondja az Azonnalinak Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász. Karsai úgy látja: a jelenlegi járványügyi és oltottsági adatok mellett védettségi igazolványt bármilyen zárt térben tartott rendezvényen való részvétel feltételéül szabni

 

nemhogy nem megy át a szükségesség-arányossági teszten, de az ésszerűség próbáját sem állja ki.

 

Az ügyvéd indokolatlannak tartja ezeket a szabályokat, miközben meg „buszon lehet utazni védettségi igazolvány nélkül”. De ha már vannak ilyen szabályok, Karsai nem érti, hogy a társasházi közgyűlést miért nem rendezi meg a közös képviselet szabadtéren.

Karsai úgy látja, a védettségi igazolvánnyal más probléma is van: a kormány a nemzeti konzultáció eredményével indokolja a bevezetését; javuló járványügyi mutatók mellett korlátoz ad hoc módon, hiszen egy kocsmateraszon – ahol nincs szükség védettségi igazolványra – nem kisebb a megfertőződés kockázata, mint egy fürdőben napozva, ahová meg kell a védettségi. Ráadásul

 

az oltatlanoknak az Alaptörvényben rögzített alapjogait – mint a művelődéshez, magánélethez és a testi és lelki egészséghez való jog – korlátozza az,

 

hogy védettségi igazolványhoz kötött a koncertek, színházak, múzeumok vagy a társas érintkezés színhelyeinek a látogatása, vagy a sportolási lehetőségek védettségi által történő beszűkítése.

Karsai Dániel ezeket az érveket részletesen is leírta abban a panaszban, amivel Bakó Bea, az Azonnali főszerkesztője fordult az Alkotmánybírósághoz és ezzel párhuzamosan a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők intézményes megkülönböztetése miatt. A panasza az Alkotmánybíróságon meglepő gyorsasággal ügyszámot is kapott

 

NYITÓKÉP: Fortepan / Bauer Sándor

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali egykori újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek