+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2021. június 11. péntek, 13:04
A térdelés nem a cél, hanem az eszköz, hogy a játékosok felhívják a figyelmet az elnyomásra. De mi ahelyett, hogy az általuk felvetett problémával foglalkoznánk, habzó szájjal kiabálunk a térdelő és nem térdelő játékosokra. Pedig ha körülnéznénk, Magyarországon sem zöldebb a kert, mint nyugaton.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Ugyan csak június 11-én este kezdődik el a 2020-as Európa-bajnokság, de azt már most látni, hogy a tornát két nagy narratíva fogja keretezni: az Eb egyrészt arról fog szólni, hogy mennyire túlterheltek a játékosok – hiszen van olyan játékos, aki idén már a 70. mérkőzésére készül (!) –, emellett pedig a torna egy identitáspolitikai harc színterévé is vált, hiszen sok válogatott jelezte, hogy ők térdelni fognak a kezdőrúgás előtt, így állva ki a rasszizmus ellen, míg a csapatok egy másik csoportja előre jelezte: ők nem.

 

Ebbe a vitába még Orbán Viktor is beszállt, mondván: a magyar ember a Jóisten, a hazája vagy a szerelme előtt térdel csak le, Magyarországon ez kultúraidegen – bármit is jelentsen ez.

 

Az tény persze, hogy a térdelést először Colin Kaepernick, az amerikaifoci-liga, az NFL egyik játékosa kezdte még el 2016-ban, és elsősorban az afroamerikaiak ellenében történő rendőri brutalitásra akarta felhívni ezzel a figyelmet, ami aztán 2020-ban George Floyd meggyilkolása – akinek a nyakán 8 percen keresztül térdelt egy amerikai rendőr – után ismét feléledt,

 

de maga a térdelés nemcsak az amerikai afroamerikaiak elnyomása ellen szól, hanem úgy alles zusammen a rasszizmus ellen, amiről bármit is állítanak Magyarországon, itthon is probléma.

 

Így jelenleg úgy néz ki, hogy az Eb mezőnye két részre fog szakadni: lesznek a térdelők, akiket a befogadó, nyitott szemléletű szurkolók a keleti országokban „örömmel” fogadnak majd, és lesznek azok, akik nem fognak letérdelni – őket pedig a nyugati országokban fogadják majd hasonló „üdvrivalgással” az ottani szurkolók, mint például „mi” az íreket a Szusza Ferenc-stadionban.

 

De az, hogy itthon ekkora port kavar egy ilyen cselekedet, már megszokhattuk: a magyar válogatott kapusát, Gulácsi Pétert is megkövezték online, mert szerinte a XXI. században már igazán túlléphetnénk azon a gondolaton, hogy a családnak a definícióját a Biblia alapján határozzuk meg, míg Hrutka János azért szerződött a Telexhez, mert előző munkahelyén megköszönték neki a munkát, miután kiállt Gulácsi mellett – természetesen nincs semmilyen összefüggés az elbocsátása és a nyilatkozata között.

 

Az, hogy politikai ügy lett a térdelésből mint a rasszizmus elleni kiállás jelképéből, a politika hibája, ugyanis a politikusok ahelyett, hogy edukálnák a választóikat, hogy legyenek elfogadóbbak másokkal szemben, a félelmeikre rájátszva erősíti a meglévő törésvonalakat, a politika mezőjébe emeli a témát, hogy aztán átpolitizálva az ügyet azt valami marxista, agykárosodott idióták mozgalmának állítsa be. Persze nem kell félteni azokat sem, akik a rasszizmus elleni kiállást egy progresszív ügynek állították be, mivel náluk is ugyanúgy megjelentek a túlkapások, amikor valakit azért vegzáltak, mert nem volt hajlandó letérdelni.

 

Ez persze nem jelenti azt, hogy „keletnek” minden kritikát nélkülözve kellene átvennie a „nyugati” szimbólumokat és nézeteket – amire már helyesen Szalai Máté is rámutatott az Azonnalin –, de

 

a „nyugati” felvetéseket továbbgondolva talán mi is rájöhetnénk, hogy a mi kertünk se zöldebb a szomszédénál,

 

és Magyarországon is vannak olyan esetek, amikor a mindennapi életünket megfertőzi a rasszizmus. Amikor bizonyos sportolók letérdelnek, akkor ezzel kellene foglalkoznia a közvéleménynek, nem pedig azt kiabálni habzó szájjal, hogy Magyarországtól 10 ezer kilométerre mit jelent ez a szimbólum.

 

Az, hogy egy ilyen kiállás kapcsán csak a végletekben tudunk gondolkodni, senki számára sem egészséges, és emiatt az alapból jogos és megfontolandó gondolatok egy identitáspolitikai üggyé sorvadnak, ahol aztán mindenki teli torokból kiabálhatja a másik oldalnak, hogy mindenki hülye, én vagyok csak helikopter.

 

Pedig 2021-re talán már alapnak kéne lennie annak a napóleoni gondolatnak, hogy mindenki zsebében ott lapul a marshallbot, és nem a születéssel meglévő adottságok, hanem az emberi jellem kellene, hogy meghatározza egy emberről alkotott véleményünket.

 

Azt pedig, hogy minderre térdeléssel vagy felemelt, ökölbe szorított kézzel hívjuk fel a figyelmet, mindegynek kéne lennie, hiszen a térdelés nem a cél, hanem az eszköz.

 

De mi inkább ezen kiakadva a térdelőkről-nemtérdelőkről beszélünk, csak hogy elterüljük a figyelmet egy fontos, megoldandó problémáról.

 

Pedig a sport olykor tényleg össze tudja hozni az embereket: Elefántcsontpartban például azért lett egy ideig vége a vérzivataros polgárháborúnak, mert a nemzeti tizenegyük kijutott a világbajnokságra, majd ezt megünnepelve arra kérték az elefántcsontpartiakat, hogy hagyjanak fel a felesleges háborúzással. Ugyan csak rövid ideig, de ez össze is jött nekik.

 

Ezt a cikket és mást is már korábban megkapták a postaládájukba azok, akik feliratkoztak a Reggeli feketére, az Azonnali hírlevelére. Iratkozz fel te is! Ha Karóczkai Balázstól olvasnál még, ide kattints!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

Az indiai tagállamokat a központi kormányzat versenyre késztette a magánszektorral annak érdekében, hogy több gyártó települjön Indiába. Az eredmény a szegényebb tagállamokban fellépő vakcinahiány lett.

A volt kormányfő meglepő nyíltsággal nyilatkozott a nemzetközi sajtónak 2005-ben. Hidegháború, Gorbacsov, ellenzéki kerekasztal, Orbán Viktor, minden van benne.

A szociáldemokrata Heiko Maas közölte, még több EU-s pénzt kell adni Ankarának a menekültek ellátására, mert „pénz nélkül nem fog menni”.

Egy új közvélemény-kutatás szerint a budapesti 3-as választókerületben megtartott ellenzéki előválasztáson jelenleg a DK-s Komáromi Zoltán a szavazatok abszolút többségét is megszerezné a momentumos Hajnal Miklóssal szemben.

A házigazda Katar kormánya szerint csak így lehet biztonságosan teltházas meccseket tartani.

A választás tisztaságával kapcsolatban komoly kétségek merültek föl, a nacionalista ellenzék bejelentette: el sem fogadja az eredményeket.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás