+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2021. június 10. csütörtök, 12:02
Amennyiben 5,5 százalékkal növekszik idén a gazdaság, a gyermeket nevelő szülők visszakapnák a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat. De egyáltalán mennyire reális, hogy lesz 5,5 százalékos gazdasági növekedés? Mi a helyzet az inflációval, felgyorsul-e, ha a kormány tényleg visszafizetné az SZJA-t a szülőknek? És egyáltalán mit gondolnak a közgazdászok a felvetett javaslatról? Szakértőkkel jártunk utána!

Szerdán egy gazdaságpolitikai konferencián a magyar miniszterelnök azt ígérte:

 

ha idén sikerül elérnie az országnak az 5,5 százalékos gazdasági növekedést, a gyermeket nevelő szülők visszakapják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójuk összegét.

 

Ugyan részletek még nincsenek erről, hiszen a miniszterelnök előadásában hangsúlyozta, hogy ezt az indítványát a szerdai kormányülésen fogja csak a kormány elé tárni, ugyanakkor annyit már elárult Orbán, hogy az átlagjövedelem után befizetett személyi jövedelemadót fizetnék vissza, azaz aki ennél többet keres, az is csak az átlagjövedelem szerint kapná vissza a befizetett adóját. Csütörtökön aztán közölte a miniszterelnök: először nemzeti konzultáción futtatnák meg az ötletet.

 

A 2021-es minimálbér havonta bruttó 167 400 forint (ennek a nettója semmiféle kedvezmény esetén 111 320 forint), amiből havi 25 110 forintot kell befizetni személyi jövedelemadóként.

 

Ha egy minimálbéres szülő visszakapná az SZJA-t, az rögtön 301 320 forintot, azaz majd' három havi nettó minimálbérnyi pluszt jelentene számára.

 

A KSH legutóbbi, márciusi adatai szerint az átlagjövedelem bruttó 435 200 forint volt (ennek a nettója semmiféle kedvezmény esetén 289 400 forint). A személyi jövedelemadó egységesen mindenkinél 15 százalék, ha a KSH által közölt márciusi átlagbért vesszük alapul, akkor egy átlagos magyar havonta 65 280 forintot fizet be személyi jövedelemadóként, ami évente 783 ezer forint, vélhetően ennyit lehetne legfeljebb visszakapni, két szülő esetén pedig értelemszerűen ennek dupláját, nagyjából 1,6 millió forintot kapna vissza egy család a választás évében. Erről beszélt Orbán gazdaságpolitikai tanácsadója, Nagy Márton is szerdán: szerinte átlagosan 400 ezer forintra számíthat egy családos magyar, de legfeljebb 800 ezer forintra.

 

Orbán az előadásában azt is fejtegette, hogy mindez 550-580 milliárdos egyszeri kiadást jelentene a magyar költségvetésnek. Az IMF becslése alapján a GDP 1,12-1,18 százalékát juttatná vissza az Orbán-kormány a családoknak. De mit gondolnak a közgazdászok a felvetett javaslatról?

 

Mennyire reális az 5,5 százalékos növekedés?

 

„A kormány 4,3 százalékos növekedéssel számolt a 2021-ben módosított költségvetés szerint. Ez azt jelenti, hogy az 5,5-höz plusz 1,2 százalékpont kell, ami a költségvetés bevételeit durván 300 milliárddal növeli” – mondta megkeresésünkre Heltai László közgazdász, az LMP szakpolitikusa. Heltai úgy látja, hogy „lehetséges az 5,5 százalékos növekedés, de ez az ötlet kicsit kutya vacsorája jellegű, hiszen az emberek semmit sem tudnak tenni érte, hiszen egy tőlük független változótól függ, hogy kapnak-e sok pénzt vagy nem kapnak semmit”.

 

EGYIK MEGSZÓLALÓNK, HELTAI LÁSZLÓ, KÖZGAZDÁSZ, AZ LMP SZAKPOLITIKUSA ÉS HATODIK KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐJE. FOTÓ: HELTAI LÁSZLÓ / FACEBOOK

 

Másképpen látja két másik közgazdász, Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök, illetve Csite András, a közpolitikai elemzéssel, gazdaság- és társadalomkutatással foglalkozó Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ ügyvezetője.

 

Bod Péter Ákos szerint teljesen reális az Orbán által remélt 5,5 százalékos növekedés, mert tavaly a járvány miatt öt százalékkal csökkent a gazdaság, és

 

ez a növekedés csak annyit jelentene, hogy „visszakapaszkodunk oda, ahol megszakadt a gazdaság”.

 

Csite András szerint mivel a sokkszerű krízisek – mint a koronavírus-járvány miatti leállás – után mindig vissza szokott pattani a korábbi növekedési pályára a gazdaság, elképzelhető az 5,5 százalékos növekedés, ugyanakkor megjegyezte, hogy a Hétfa nem készített erről előrejelzést, így ezt inkább a történelmi tapasztalatok alapján jelenti ki.

 

Lenne-e hatása az államadósságra és a költségvetési hiányra a javaslatnak?

 

Arról, hogy milyen hatással lehet ez az óriási adóvisszatérítés az államadósságra, Heltai úgy látja, hogy ezt még nem tudjuk megállapítani, hiszen a konkrét javaslatot még nem ismerjük, ahogy azt sem, hogy ezt az egyszeri kiadást átcsoportosításokkal fizetnék ki vagy az pluszköltségként jelenne meg a költségvetésben. „Az biztos, hogy lesz pluszbevétel a költségvetésben, mert nagyon alultervezték az inflációt. Azt három százalékra tervezték, de ha ez növekszik, akkor nőnek az árak, ezáltal az árbevételek és az ezektől függő adók is, ami plusz bevételt jelent a költségvetésnek” – véli a közgazdász, majd továbbfűzve gondolatát elmondta, hogy az államadósságra legnagyobb hatással nem ez az egyszeri kiadás lenne, hanem az idénre tervezett 7,9, illetve a jövőre tervezett 5,9 százalékos költségvetési hiány. Emiatt a közgazdász úgy véli:

 

az államadósság nem fog csökkenni, és további két-három éven keresztül 79-80 százalékon fog maradni,

 

ami évi 400 milliárdos plusz költségvetési kiadást jelent. Ugyanakkor szerinte vitán felül áll, hogy a kormány „választási költségvetéssel” készül 2022-re. Ezt Orbánék tagadják, ők ezt újraindítási költségvetésnek nevezik.

 

Csite András szintén úgy látja, hogy a javaslat mögött leginkább a 2022-es választás állhat, hiszen a demokratikus világban, illetve az elmúlt harminc évben Magyarországon is mindig nagyobb költségvetési hiánnyal számolt a mindenkori kormány a választási évben: „Ha ki is van számolva, reális, hogy magasabb lesz a választási évben a hiány, de nem lehet tudni az európai uniós kifizetések mértékét, illetve érkezését, és hogy ezek mennyire lesznek képesek csökkenteni a hiányt.

 

Magasabb növekedés esetén számítani lehet más adóbevételek jelentős emelkedésére is,

 

így nem irreális, hogy az intézkedés nem vált ki erőteljesebb költségvetési hatásokat” – véli Csite.

 

CSITE ANDRÁS, KÖZGAZDÁSZ, A HÉTFA KUTATÓINTÉZET ÉS ELEMZŐ KÖZPONT ÜGYVEZETŐJE. PÁLYAFUTÁSA SORÁN MÁR TÖBB MINT NYOLCVAN HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDOMÁNYOS SZAKCIKKET ÍRT SZERZŐKÉNT VAGY TÁRSSZERZŐKÉNT. FOTÓ: PRIVÁT

 

Bod Péter Ákos szerint mindez botrányos, hiszen „eleve deficitet tervezett a kormány erre az évre, ami nem magától értetődik. Amikor öt százalékkal csökkent a nemzeti jövedelem tavaly, akkor mindenki támogatta azt, hogy a költségvetési eszközökkel csökkentsék a visszaesésből adódó gazdasági és társadalmi feszültségeket”, emiatt szerinte nem világos, hogy idén és jövőre is miért akar „ilyen nagyarányú deficitet hagyni a következő kormányra a kormányzat”.

 

Mi lenne így az inflációval?

 

Csite András úgy látja, hogy 

 

a családoknak biztosított pluszjövedelem egy részét mindenképpen elviszi az infláció,

 

mivel a múltbéli tapasztalatokból azt látni, hogy az ilyen egyszeri kifizetések egy része rendre áremelkedéssel jár. Arra, hogy ennek mekkora lehet a mértéke, elmondta, hogy erre saját modellt még nem készítettek, de múltbeli tapasztalatok alapján azt mondaná, hogy a kifizetések reálértéke 10 százalékkal lesz majd kevesebb. Ugyanakkor szerinte a kifizetésnek lenne egyfajta továbbgyűrűző, GDP-növelő hatása, miután ezt a pénzt a családok vendéglátásra, szolgáltatásokra vagy termékekre költenék.

 

Heltai László szerint erről még korai beszélni, hiszen még nem tudjuk, hogy egyáltalán megvalósul-e az adóvisszatérítés vagy sem, ahogy azt sem, hogy ez a tétel a költségvetésben miként jelenne meg – ugyanis ha átcsoportosítással oldanák meg, elképzelhető, hogy az inflációra nem lenne hatással, emiatt az LMP szakpolitikusa úgy látja: korai még jóslatokba bocsátkozni.

 

Bod Péter Ákos szerint azt már most látni, hogy csak ez az egy intézkedés, ha megvalósul, a nemzeti össztermék (GDP) egy-másfél százalékában mérhető módon dobja meg a következő generációra jutó államadósságot:

 

„Egy eleve deficites költségvetésnek a további megcsapolását jelentette be a miniszterelnök, míg a kifizetés a tavaszra esedékes választások előtti hónapokban történne.”

 

Bod szerint minden olyan pénzköltés, ami a deficitet növeli, nyomást fejt ki az inflációra, és „már lehet látni, hogy a Nemzeti Bank vakargatja a képzeletbeli fejét, mert európai rekorderek leszünk az inflációban”.

 

Egyáltalán mit gondolnak a javaslatról a szakértők?

 

Bod Péter a javaslatot úgy foglalta össze, hogy a következő generációk pénzéből ad a kormány valakiknek, mert szerinte nem arról van szó, hogy ennyire berobbant a gazdaság, hogy „egyszerűen nem tudják már hova tenni” ezt a pénzt, hanem a deficites államháztartást további összegekkel növelnék meg, „miközben más területeknél nem jelentettek be leállítást”.

 

BOD PÉTER ÁKOS (JOBBRA), KÖZGAZDÁSZ, EGYETEMI TANÁR, AZ MTA DOKTORA. 1990-91 KÖZÖTT AZ MDF ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJE, UTÁNA PEDIG 1994-IG A MAGYAR NEMZETI BANK ELNÖKE VOLT. FOTÓ:  DERZSI ELEKES ANDOR / WIKIMEDIA COMMONS

 

A korábbi jegybankelnök szerint a kormány csak improvizál a mostani javaslattal, mert a nap folyamán volt szó 5, de 5,5 százalékról is, ami szerinte egy jel, hogy a javaslatot illetően nincs kidolgozott, precíz számítás, csak egy nagyságrendi becslés, ezért szerinte az egész belebegtetett javaslat „egy teljesen világos és szemérmetlen választási húzás”.

 

Csite András, a Hétfa ügyvezetője szerint ezt a kérdést két részre kell bontani: egyrészt az államháztartási bevételek tekintetében az SZJA-nak már a rendszerváltás óta folyamatosan jelentősen csökkent a szerepe, mivel az adóbevételek nagy részét az általános forgalmi adó adja ki,

 

„így a személyi jövedelemadó tekintetében jelentősek a politikának a mozgási lehetőségei”,

 

és emiatt nincs is azon meglepődve, hogy a kormányzat az SZJA-val próbál gazdasági és társadalmi hatásokat kiváltani. A javaslat illeszkedik a kormány eddigi családpolitikai intézkedéseibe is: a Fidesz konzervatív családpolitikája elsősorban a középosztály gyermekvállalási kedvét igyekszik növelni, és az újabb SZJA-kezdemény is ebbe az irányba illeszkedik.

 

Heltai, az LMP szakpolitikusa szerint alapvetően üdvözölendő, hogy a kormány csökkentené az SZJA-terheket, ugyanakkor szerinte ezt nem ilyen formában kellene tenni: „Mi minden munkából élőnek, átlagos vagy átlag alatti bérnél drasztikusan csökkentenénk az adót, nem csak a gyermekeseknek, míg a minimálbér mindenkinek adómentes lenne. Egyébként a módosítónkban ugyanúgy 500 milliárdos tétellel számoltunk, amit olyan felesleges tételekre költött pénzek átcsoportosításából lehetne finanszírozni, mint a TAO-pénzek vagy a Budapest-Belgrád vonalon kínai hitelből felépített vasút ezermilliárdos beruházása” – sorolta az LMP szakpolitikusa, majd hozzátette, hogy a jelenlegi javaslatnak az egyik legnagyobb problémája, hogy

 

kiélezi a gyerekes és a gyermektelen között az ellentétet, és csak egy egyszeri adomány.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

1991. június 19-én Viktor Silov altábornagy 15 óra 01 perckor elhagyta Magyarország területét. Hazánk szuverenitása ezzel 47 hosszú év után helyreállt.

Az alkotó lesiben lefilmezte a mellette a kampuszon elhaladó nőket, majd olyan kategóriákba sorolta őket, hogy szépek, közepesek, megbocsáthatóan és megbocsáthatatlanul csúnyák.

Mint írják, kiállnak mindenki mellett, aki ellenzi a jogszabályt, és szolidaritást vállalnak azokkal, akiknek a méltóságát elvitatták és megalázták.

Ezzel az előválasztás Újbudán szintén két szereplősre sorvadt: a DK és a Jobbik támogatottságát is élvező főpolgármester-helyettes, Gy. Németh Erzsébet és Orosz Anna fog megmérkőzni egymással.

Legyen szó konzervatív családképről, a gendernyelv elutasításáról, vagy épp több patriotizmusról: a német társadalom továbbra is alapvetően konzervatív.

A cseh magánvasút, a RegioJet után a MÁV is újraindítja dalmáciai nyaralóvonatait. De melyik társasággal éri meg jobban Dalmáciába utazni?

A magyar-amerikai pénzember szerint a mesterséges intelligencia általi megfigyelés halálos veszély lehet a nyugati társadalmakra.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás