Amennyiben 5,5 százalékkal növekszik idén a gazdaság, a gyermeket nevelő szülők visszakapnák a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat. De egyáltalán mennyire reális, hogy lesz 5,5 százalékos gazdasági növekedés? Mi a helyzet az inflációval, felgyorsul-e, ha a kormány tényleg visszafizetné az SZJA-t a szülőknek? És egyáltalán mit gondolnak a közgazdászok a felvetett javaslatról? Szakértőkkel jártunk utána!
Szerdán egy gazdaságpolitikai konferencián a magyar miniszterelnök azt ígérte:
Ugyan részletek még nincsenek erről, hiszen a miniszterelnök előadásában hangsúlyozta, hogy ezt az indítványát a szerdai kormányülésen fogja csak a kormány elé tárni, ugyanakkor annyit már elárult Orbán, hogy az átlagjövedelem után befizetett személyi jövedelemadót fizetnék vissza, azaz aki ennél többet keres, az is csak az átlagjövedelem szerint kapná vissza a befizetett adóját. Csütörtökön aztán közölte a miniszterelnök: először nemzeti konzultáción futtatnák meg az ötletet.
A 2021-es minimálbér havonta bruttó 167 400 forint (ennek a nettója semmiféle kedvezmény esetén 111 320 forint), amiből havi 25 110 forintot kell befizetni személyi jövedelemadóként.
A KSH legutóbbi, márciusi adatai szerint az átlagjövedelem bruttó 435 200 forint volt (ennek a nettója semmiféle kedvezmény esetén 289 400 forint). A személyi jövedelemadó egységesen mindenkinél 15 százalék, ha a KSH által közölt márciusi átlagbért vesszük alapul, akkor egy átlagos magyar havonta 65 280 forintot fizet be személyi jövedelemadóként, ami évente 783 ezer forint, vélhetően ennyit lehetne legfeljebb visszakapni, két szülő esetén pedig értelemszerűen ennek dupláját, nagyjából 1,6 millió forintot kapna vissza egy család a választás évében. Erről beszélt Orbán gazdaságpolitikai tanácsadója, Nagy Márton is szerdán: szerinte átlagosan 400 ezer forintra számíthat egy családos magyar, de legfeljebb 800 ezer forintra.
Orbán az előadásában azt is fejtegette, hogy mindez 550-580 milliárdos egyszeri kiadást jelentene a magyar költségvetésnek. Az IMF becslése alapján a GDP 1,12-1,18 százalékát juttatná vissza az Orbán-kormány a családoknak. De mit gondolnak a közgazdászok a felvetett javaslatról?
Mennyire reális az 5,5 százalékos növekedés?
„A kormány 4,3 százalékos növekedéssel számolt a 2021-ben módosított költségvetés szerint. Ez azt jelenti, hogy az 5,5-höz plusz 1,2 százalékpont kell, ami a költségvetés bevételeit durván 300 milliárddal növeli” – mondta megkeresésünkre Heltai László közgazdász, az LMP szakpolitikusa. Heltai úgy látja, hogy „lehetséges az 5,5 százalékos növekedés, de ez az ötlet kicsit kutya vacsorája jellegű, hiszen az emberek semmit sem tudnak tenni érte, hiszen egy tőlük független változótól függ, hogy kapnak-e sok pénzt vagy nem kapnak semmit”.
Másképpen látja két másik közgazdász, Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök, illetve Csite András, a közpolitikai elemzéssel, gazdaság- és társadalomkutatással foglalkozó Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ ügyvezetője.
Bod Péter Ákos szerint teljesen reális az Orbán által remélt 5,5 százalékos növekedés, mert tavaly a járvány miatt öt százalékkal csökkent a gazdaság, és
Csite András szerint mivel a sokkszerű krízisek – mint a koronavírus-járvány miatti leállás – után mindig vissza szokott pattani a korábbi növekedési pályára a gazdaság, elképzelhető az 5,5 százalékos növekedés, ugyanakkor megjegyezte, hogy a Hétfa nem készített erről előrejelzést, így ezt inkább a történelmi tapasztalatok alapján jelenti ki.
Lenne-e hatása az államadósságra és a költségvetési hiányra a javaslatnak?
Arról, hogy milyen hatással lehet ez az óriási adóvisszatérítés az államadósságra, Heltai úgy látja, hogy ezt még nem tudjuk megállapítani, hiszen a konkrét javaslatot még nem ismerjük, ahogy azt sem, hogy ezt az egyszeri kiadást átcsoportosításokkal fizetnék ki vagy az pluszköltségként jelenne meg a költségvetésben. „Az biztos, hogy lesz pluszbevétel a költségvetésben, mert nagyon alultervezték az inflációt. Azt három százalékra tervezték, de ha ez növekszik, akkor nőnek az árak, ezáltal az árbevételek és az ezektől függő adók is, ami plusz bevételt jelent a költségvetésnek” – véli a közgazdász, majd továbbfűzve gondolatát elmondta, hogy az államadósságra legnagyobb hatással nem ez az egyszeri kiadás lenne, hanem az idénre tervezett 7,9, illetve a jövőre tervezett 5,9 százalékos költségvetési hiány. Emiatt a közgazdász úgy véli:
ami évi 400 milliárdos plusz költségvetési kiadást jelent. Ugyanakkor szerinte vitán felül áll, hogy a kormány „választási költségvetéssel” készül 2022-re. Ezt Orbánék tagadják, ők ezt újraindítási költségvetésnek nevezik.
Csite András szintén úgy látja, hogy a javaslat mögött leginkább a 2022-es választás állhat, hiszen a demokratikus világban, illetve az elmúlt harminc évben Magyarországon is mindig nagyobb költségvetési hiánnyal számolt a mindenkori kormány a választási évben: „Ha ki is van számolva, reális, hogy magasabb lesz a választási évben a hiány, de nem lehet tudni az európai uniós kifizetések mértékét, illetve érkezését, és hogy ezek mennyire lesznek képesek csökkenteni a hiányt.
így nem irreális, hogy az intézkedés nem vált ki erőteljesebb költségvetési hatásokat” – véli Csite.
Bod Péter Ákos szerint mindez botrányos, hiszen „eleve deficitet tervezett a kormány erre az évre, ami nem magától értetődik. Amikor öt százalékkal csökkent a nemzeti jövedelem tavaly, akkor mindenki támogatta azt, hogy a költségvetési eszközökkel csökkentsék a visszaesésből adódó gazdasági és társadalmi feszültségeket”, emiatt szerinte nem világos, hogy idén és jövőre is miért akar „ilyen nagyarányú deficitet hagyni a következő kormányra a kormányzat”.
Mi lenne így az inflációval?
Csite András úgy látja, hogy
mivel a múltbéli tapasztalatokból azt látni, hogy az ilyen egyszeri kifizetések egy része rendre áremelkedéssel jár. Arra, hogy ennek mekkora lehet a mértéke, elmondta, hogy erre saját modellt még nem készítettek, de múltbeli tapasztalatok alapján azt mondaná, hogy a kifizetések reálértéke 10 százalékkal lesz majd kevesebb. Ugyanakkor szerinte a kifizetésnek lenne egyfajta továbbgyűrűző, GDP-növelő hatása, miután ezt a pénzt a családok vendéglátásra, szolgáltatásokra vagy termékekre költenék.
Heltai László szerint erről még korai beszélni, hiszen még nem tudjuk, hogy egyáltalán megvalósul-e az adóvisszatérítés vagy sem, ahogy azt sem, hogy ez a tétel a költségvetésben miként jelenne meg – ugyanis ha átcsoportosítással oldanák meg, elképzelhető, hogy az inflációra nem lenne hatással, emiatt az LMP szakpolitikusa úgy látja: korai még jóslatokba bocsátkozni.
Bod Péter Ákos szerint azt már most látni, hogy csak ez az egy intézkedés, ha megvalósul, a nemzeti össztermék (GDP) egy-másfél százalékában mérhető módon dobja meg a következő generációra jutó államadósságot:
Bod szerint minden olyan pénzköltés, ami a deficitet növeli, nyomást fejt ki az inflációra, és „már lehet látni, hogy a Nemzeti Bank vakargatja a képzeletbeli fejét, mert európai rekorderek leszünk az inflációban”.
Egyáltalán mit gondolnak a javaslatról a szakértők?
Bod Péter a javaslatot úgy foglalta össze, hogy a következő generációk pénzéből ad a kormány valakiknek, mert szerinte nem arról van szó, hogy ennyire berobbant a gazdaság, hogy „egyszerűen nem tudják már hova tenni” ezt a pénzt, hanem a deficites államháztartást további összegekkel növelnék meg, „miközben más területeknél nem jelentettek be leállítást”.
A korábbi jegybankelnök szerint a kormány csak improvizál a mostani javaslattal, mert a nap folyamán volt szó 5, de 5,5 százalékról is, ami szerinte egy jel, hogy a javaslatot illetően nincs kidolgozott, precíz számítás, csak egy nagyságrendi becslés, ezért szerinte az egész belebegtetett javaslat „egy teljesen világos és szemérmetlen választási húzás”.
Csite András, a Hétfa ügyvezetője szerint ezt a kérdést két részre kell bontani: egyrészt az államháztartási bevételek tekintetében az SZJA-nak már a rendszerváltás óta folyamatosan jelentősen csökkent a szerepe, mivel az adóbevételek nagy részét az általános forgalmi adó adja ki,
és emiatt nincs is azon meglepődve, hogy a kormányzat az SZJA-val próbál gazdasági és társadalmi hatásokat kiváltani. A javaslat illeszkedik a kormány eddigi családpolitikai intézkedéseibe is: a Fidesz konzervatív családpolitikája elsősorban a középosztály gyermekvállalási kedvét igyekszik növelni, és az újabb SZJA-kezdemény is ebbe az irányba illeszkedik.
Heltai, az LMP szakpolitikusa szerint alapvetően üdvözölendő, hogy a kormány csökkentené az SZJA-terheket, ugyanakkor szerinte ezt nem ilyen formában kellene tenni: „Mi minden munkából élőnek, átlagos vagy átlag alatti bérnél drasztikusan csökkentenénk az adót, nem csak a gyermekeseknek, míg a minimálbér mindenkinek adómentes lenne. Egyébként a módosítónkban ugyanúgy 500 milliárdos tétellel számoltunk, amit olyan felesleges tételekre költött pénzek átcsoportosításából lehetne finanszírozni, mint a TAO-pénzek vagy a Budapest-Belgrád vonalon kínai hitelből felépített vasút ezermilliárdos beruházása” – sorolta az LMP szakpolitikusa, majd hozzátette, hogy a jelenlegi javaslatnak az egyik legnagyobb problémája, hogy
NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.