+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. június 9. szerda, 17:10
A bécsi kormány elkészített egy térképet, amin az összes muzulmán intézményt (mecseteket, oktatási központokat, stb.) tünteti fel. A baloldal iszlámellenességről beszél. Az összes többi vallási is bírálta a térképet, amit viszont több iszlám teológus helyesel. A térképet jelenleg hiába keresitek.

Susanna Raab osztrák konzervatív integrációs miniszter még a múlt héten jelentette be: elkészítettek egy Ausztria-térképet, amelyen

 

feltüntetik valamennyi, az iszlámmal összefüggő intézmény címét, elérhetőségét és vezetőinek nevét.

 

Nem csak mecsetekről, de egyéb intézményekről – klubokról, magániskolákról is – lehetne így információkat szerezni, elvégre egyrészről ezen intézmények nem mindig tüntetik fel egyértelműen a muzulmán kötődésüket, másrészről ilyen összefoglaló információ adatbázis eddig eleve nem is volt.

 

ÍGY NÉZ KI AZ ISZLÁMTÉRKÉP. A PROJEKT KIDOLGOZÁSÁBAN TÖBB ISZLÁM TEOLÓGUS IS RÉSZT VETT. A TÉRKÉP JELENLEG AZONBAN MÁR NEM ELÉRHETŐ. FOTÓ: AYDINDLIK / FB

 

Fényt akarnak vinni

 

A térképen 623 különböző intézményt tüntettek fel. Raab azzal védte a projektet, hogy egyrészről olyan információkat gyűjtöttek össze, amelyek eddig is nyilvánosak voltak – csak nem voltak ilyen módon egy helyen összesítve –, másrészről külön hangsúlyozta, hogy nem megbélyegzésről van szó, hanem puszta informálásról. Azaz nem iszlamistának tartja a feltüntetett intézményeket – ezek többsége valóban nem is kötődik semmilyen módon a politikai iszlamizmushoz.

 

Az ötlet eleve nem is a minisztertől jött, hanem a politikai iszlámot dokumentáló állami intézménytől, amit még 2020-ban hozott létre a néppárti-zöld kormány. Hasonló dokumentációs központ a szélsőjobboldali tevékenységek ellenőrzésére már most is létezik, az iszlám kapcsán egy ilyennek a létrehozását még a korábban Kurz-cal kormányzó szélsőjobboldali FPÖ követelte – de csak a mostani Kurz-kormány tudta megvalósítani.

 

Ezen intézményben arab és török származású kutatók is részt vesznek. Mouhanad Khorchidé, münsteri iszlám teológus – aki tagja maga is a dokumentációs központnak – üdvözölte a térképet, mert szerinte ez transzparenciát teremt az iszlám ausztriai jelenléte kapcsán. A kritikák kapcsán pedig megjegyezte, hogy azok éppen az iszlámistáknak kedveznek. Raab miniszter is azt mondta, hogy a térkép célja nem más, mint

 

„fényt vinni az iszlamizmus hátsószobáiba”.

 

SUSANNE RAAB ÖVP-S INTEGRÁCIÓS MINISZTER KAROLTA FEL A POLITIKAI ISZLÁMOT DOKUMENTÁLÓ ÁLLAMI KÖZPONT ÖTLETÉT. FOTÓ: SR / FB

 

Az összes vallás bírálta a térképet

 

Kritikákból persze nem volt hiány. Mihelyt megjelent az iszlámtérkép, többen azonnal diszkriminációt emlegettek.

 

Mind muzulmán, mind zsidó szervezetek elutasították a szerintük listázásként értékelhető térképet.

 

Az ausztriai muzulmán fiatalok egyesülete perrel is fenyegetett, mert szerintük adatvédelmi szempontból jogellenes a térkép. A szervezet egyes tagjait – vagy korábbi tagjait – azonban korábban éppen az említett dokumentációs központ bírálta, mert szerintük az iszlamista Muszlim Testvériséghez állnának közel.

 

Szolidaritását fejezte ki az ausztriai zsidó egyetemisták szervezete is, mert szerintük a térkép diszkriminál és általánosságban gyanúsít – noha a térkép nem iszlamista, hanem muzulmán szervezeteket tüntet fel, anélkül, hogy azokat értékelné, pláne elítélné. Michael Chalupka, osztrák evangélikus püspök szintén a térkép azonnali eltávolítását követelte. Christoph Schönborn, bécsi katolikus érsek pedig a viták miatt a vallások közötti békét látja veszélyeztetve – amint a Stephansdomban egy prédikációjában mondta.

 

A BÉCSI SZOCIALISTA IFJÚSÁG (SJ) SZERVEZET RASSZIZMUSSAL VÁDOLTA SEBASTIAN KURZ KANCELLÁRIÁJÁT. FOTÓ: SJ / FB

 

Ümit Vural, az osztrák muzulmánok vallási szövetségének elnöke is azért bírálta a térképet, mert az szerinte lehetőséget ad arra szélsőjobboldaliaknak, hogy megtámadhassák a muzulmánok intézményeit – elvégre pontos cím- és névlistát tartalmaz. Ez valóban részben be is következett, ugyanis múlt csütörtökön ismeretlenek

 

több bécsi mecset előtt politikai iszlamizmusra figyelmeztető táblákat helyeztek ki

 

– válogatás nélkül, azaz mérsékelt mecsetek elé is. A feltételezések szerint az alapot éppen a térkép adhatta, bár a térkép nem beszél iszlamizmusról.

 

A kritikák részben célt értek, mert a térkép honlapján

 

jelenleg már nem elérhető maga a részletes lista és térkép.

 

A dokumentációs központ azonba azt hangsúlyozza, hogy nem adták fel a tervület, csupán egy informatikai átállásról van szó. A térkép egyik kidolgozója, Ednan Aslan bécsi iszlám teológus azt írta a honlapon, hogy differenciált vitát szeretnének elérni a térkép révén az ausztriai iszlám szerepéről és helyzetéről, de semmiképpen nem a megbélyegzés a céljuk. Szerinte ugyanis

 

„kétségtelenül fennáll az ausztriai iszlámról szóló tárgyilagos vita sürgető szükségessége”,

 

azaz a projektet semmiképpen sem akarja feladni. Henz Engl, a bécsi egyetem rektora azonban elhatárolódott a térképtől – noha annak kidolgozásában a bécsi egyetemen tanító Aslan is részt vett –, ezért elérte, hogy a bécsi egyetem lógója mindenképpen kerüljön le róla.

 

Iszlám Ausztriában

 

Ausztriában jelenleg 700 ezer muzulmán vallású ember él

 

– nem mindegyikük osztrák állampolgár. És noha a számuk főleg az elmúlt 30 évben sokszorozódott meg a bevándorlás következtében – 1991-ben 151 ezer muzulmán élt még csak –, mostanra többen lépnek ki az iszlám vallásból, mint ahányan oda betérnek. Ausztriában a jelenlegi zöld igazságügyi miniszter, Alma Zadić is muzulmán családból származik, de a Boszniában született politikusnő azt hangsúlyozza, hogy ő vallástalan, egyetlen vallási közösségnek sem tagja.

 

Az iszlám Ausztriában azonban nem számít egy új vallásnak, elvégre a Habsburg Monarchiában is számos muzulmán élt már. Ausztriában ezért

 

1912 óta bevett vallásnak számít az iszlám.

 

Az iszlamizmus és a külföldi befolyás kérdését azonban sokáig éppen a jobboldal nem vette komolyan, többek között elfogadta, hogy a török vallásügyi hivatal ellenőrizhesse és tarthassa fenn a törökök mecseit. Ennek veszélyére a balliberális Zöldek egykori – nem emiatt kilépett – politikusa, Peter Pilz hívta fel többször is a figyelmet. A mostani iszlámtérkép kapcsán azonban a Zöldek is kritikusak voltak, mert az szerintük összemossa az iszlámot az iszlamizmussal.

 

NYITÓKÉP: Egy 2020-as, az iszlámellenesség veszélyére figyelmeztető kampány megnyitója; a molinón a felirat: „Ne felejtsd el, muzulmán, te itt csak megtűrve vagy“ / IGGÖ, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás