Szanyi Tibor: Meglehet az öt százalék, és zsarolni fogunk vele

Közösen gyűjtenek aláírásokat a Thürmer-féle Munkáspárttal, de magyar Sziriza nem lesz ebből.

Kedd reggel a bulinegyed közepére, a Kazinczy utcába hirdetett sajtóreggelit az Igen Szolidaritás (ISZOMM), hogy szocializmusról, dolgozói bérekről, illetve a kötetlen beszélgetés meghirdetett apropójáról essen szó: vagyis

„Arra voltunk kíváncsiak, hogy ez az ISZOMM egy kutyaütő banda, vagy iszonyúan hasít” – fogalmazott a párt miniszterelnök-jelöltje, Szanyi Tibor az általuk megrendelt közvélemény-kutatásokról.

Mit mondanak a közvélemény-kutatások az ISZOMM-ról?

A reggelin Szanyi Tibor miniszterelnök-jelölt ismertette a kormányközeli Nézőpont Intézet, valamint a Szanyi előző pártjának, az MSZP-nek gyakran dolgozó Publicus Intézet közvélemény-kutatását, amelyet az ISZOMM rendelt meg. Már a helyszín is furcsa volt, ugyanis az alakuló kongresszushoz képest – amelyről szintén tudósítottunk – polgári környezet várt, és nem paprikás zsíros kenyér, hanem az inkább Liguriára hajazó kecskesajtos-pesztós falatka volt a menü.

Szanyi elmondta, hogy 1000 fős reprezentatív kutatásokról beszélhetünk, nemi, korcsoportos, végzettségi bontásban – egyetlen szegmens, a regionalitás hiányzik, amelyet Szanyi szomorúan vett tudomásul, ugyanis kíváncsi lett volna a „kelet-magyarországiak véleményére” is.

„Akik ismernek minket – az egyébként nagyon kevés – de akik ismernek, azokból 5-9 százalék lenne hajlandó ránk szavazni” – így Szanyi, aki azt is elmondta, hogy nem az a fontos, hogy elfogadtassák céljaikat – mert azokat egyébként a választók nagy hányada támogatja –, hanem hogy megismertesse magát a párt a választókkal.

A nézőpontos számokról szólva az ISZOMM miniszterelnök-jelöltje elmondta, hogy

A Publicusnál más kérdésekkel operáltak: leginkább a választók elégedettségére kérdeztek rá. Eszerint az ország negyven százaléka „korszerűsített szocializmust akar” – mondta Szanyi. Felhívta figyelmünket, hogy ők nem vennének el semmilyen tulajdont, sőt, az sem céljuk, hogy visszatérjenek az 1989 előtti proletárdiktatúrába.

Mire készülnek 2022-ben?

„Az a célunk, hogy bejussunk a magyar Országgyűlésbe, hogy ott legyen egy frakciónk” – nézett a jövőbe Szanyi. A párt miniszterelnök-jelöltje szerint a 5 százalékkal a mérleg nyelve kívánnak lenni a koalíciós tárgyalásokon.

„Most lehet ezt szépíteni össze-vissza, de mi igenis azzal akarjuk érvényesíteni az akaratunkat, hogy

Sajtókérdésre válaszolva a párt elnöke, Huszti Andrea elmondta, hogy Thürmer Gyula Munkáspártjával együttműködésre lépnek, az MSZMP-nek a 2018-os választáson 0,28 százalékot kapott nacionalista-kommunista utódpártja segíteni fogja az ISZOMM-ot a 250 ezer forintos nettó minimálbérért folytatott aláírásgyűjtésben. Szanyi elmondta, hogy a Munkáspártot nem tartják Fidesz-szatelitnek, és bár tény, hogy Thürmer nem mindig fogalmazott meg kritikát a jelenlegi kormánnyal szemben, de ezt a mostani ellenzék sem tette meg, hiszen megszavazta „Orbán vészhelyzeti törvényét”, emlékeztetett Szanyi.

Szerinte Thürmerék és az ISZOMM között csak az eszközök tekintetében van különbség: míg Szanyiék organikusan, lassan fejlődve hoznák létre a szocializmust, addig Thürmerék „forradalmi úton, erőszakkal, terrorral és visszatérnének a proletárdiktatúrához”. Megtudtuk azt is, hogy a két párt együttműködése csak erre az egy ügyre koncentrálódik, azaz az ISZOMM nem növi ki magát magyar Szirizává (az Alekszisz Cipraszt 2015-ben a görög miniszterelnöki székbe repítő, szélsőbaloldali és rendszerkritikus pártok összefogásává, amely azóta is stabilan 25 százalék fölött áll a görögországi közvélemény-kutatásokban): az ISZOMM és a Munkáspárt együttműködése mellé hiába várná tehát bárki is az újbaloldali Szikra Mozgalmat vagy az MSZP baloldali platformját, „valamiért nem szeretnek minket”.

NYITÓKÉP: Antal Róbert-István / Azonnali