+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Hegyi Gyula
2021. június 8. kedd, 15:08
Washington és az érte lelkesedő hazai liberális média jól felépített és napi rendszerességgel tolt kampánnyal igyekszik a demokratikus ellenzéket és a remélhető Karácsony-kormányt a hidegháború frontjára állítani.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Bizalmas beszélgetéseket nem illik kiszivárogtatni. De ahogy a bizalmas iratoknál, úgy a szóbeli megjegyzéseknél is eljön az idő, amikor már feltehetően nyilvánosságra hozhatjuk azokat. 2004-ben az Európai Parlament frissen megválasztott tagjaként Josep Borrell akkori EP-elnök rajtam keresztül üzente meg a magyar szocialistáknak, hogy súlyos hibát vétettek az iraki háború támogatásával. (Gondolom, másokon keresztül is elküldte ezt a figyelmeztetését.)

 

Az Egyesült Államok lerohanta Irakot a később nemlétezőnek bizonyult iraki tömegpusztító fegyverekre hivatkozva, de két nagy európai szövetségese, Franciaország és Németország látványosan elhatárolódott a kalandtól. Olyannyira, hogy a Brandenburgi kapunál ki is állították Rodin Gondolkodójának a másolatát, finom jelzéseként a két nyugat-európai állam racionális gondolkodásának.

 

Josep Borrell akkor spanyol szocialistaként töltötte be az EP elnöki posztját, később külügyminiszter is volt hazájában, és jelenleg az EU külügyi főbiztosa. 2004-ben kendőzetlen udvariaskodás nélkül mondta el nekem, hogy az újonnan felvett kelet-európai tagok nagyon rossz döntést hoztak, amikor az USA oldalára álltak a Franciaországgal és Németországgal való konfliktusában. Az Egyesült Államoktól semmi lényegeset sem várhatnak el ezért a gesztusért, a francia-német tengely viszont azt látja, hogy stratégiai kérdésekben nem számíthat az újonnan felvett keleti tagállamokra. Azok a nyugati nagyhatalmak közti vitákban az USA oldalára állnak, ami meggyengíti a nyugat-európai közösségbe való integrációjukat. Ennek, üzente, az új hétéves költségvetés szűkmarkúságában is nyoma lesz.

 

A Párizs-Berlin-tengely máris csalódott Kelet-Európában, hiszen azokat saját és nem az USA szövetségeseinek remélte akkor, amikor vállalkozott a keleti bővítésre.

 

Borrell tapasztalt diplomata, szavait visszaigazolta a történelem. Az iraki háborúról azóta hellyel-közzel az amerikaiak is elismerték, hogy hiba volt, Németország és Franciaország pedig időnkénti kritikája ellenére is messze fontosabb szövetségese Washingtonnak, mint akármelyik keleti uniós tagállam.

 

Most az amerikai kormányzat mind egyértelműbben új háborúra, igaz, ezúttal hidegháborúra készül, de nem Irak, hanem Oroszország és Kína (valamint néhány kisebb, nem Amerika-barát állam) ellen. Ebben leghűbb európai szövetségesként most is elsősorban Lengyelországra, a három balti államra, és más kelet-európai országokra számít.

 

Ha nem is olyan nyíltan, mint az iraki háború idején, jelenleg is érzékelhető Franciaország és Németország tartózkodása az új kalandtól.

 

Emmanuel Macron igyekszik az „Európa Lisszabontól Vlagyivosztokig tart” gondolat szellemében normális kapcsolatot tartani Oroszországgal, Berlin pedig az új gázvezeték megvédésével meg is vívott egy csatát az Egyesült Államokkal saját orosz kapcsolata fenntartása érdekében. Az általam egy, a londoni Guardianbe 2008-ban írt cikkemben új Varsói Szerződésnek nevezett lengyel-balti blokk most is élen jár a hidegháború szításában.

 

Előzetes várakozásommal szemben azonban Orbán Viktor nem csatlakozott ehhez a blokkhoz. Ennek többféle oka lehet. Okos emberként talán látja, hogy Magyaroszágnak és térségünknek semmi haszna, annál több kára származna egy új hidegháborúból. Az is lehet, hogy úgy érzi, személyét már nem fogadnák el hitelesnek a Moszkva és Peking elleni fronton, ráadásul az orosz és kínai üzleteken többet lehet feketén nyerni, mint a nyugati bizniszen. Akárhogy is, egyértelműen és egyre élesebben nemet mond a hidegháborúra.

 

Washington és az érte lelkesedő hazai liberális média ezért jól felépített és napi rendszerességgel tolt kampánnyal igyekszik a demokratikus ellenzéket és a remélhető Karácsony-kormányt a hidegháború frontjára állítani.

 

Ezt szolgálta a minden egészségügyi megfontoláson felülemelkedő hadjárat a keleti vakcinák ellen, és bármiféle magyar-orosz, magyar-kínai együttműködés ősbűnként való beállítása.

 

A mai ellenzéknek, ha kormányra kerül, természetesen az Orbán-rendszer minden szerződését, üzletét, projektjét felül kell vizsgálnia, köttessenek azok orosz, kínai, nyugati vagy éppen hazai partnerekkel. Sok száz vagy ezermilliárd forintba kerülnek a nemzetnek ezek a gyanús üzletek. De ez sem lehet ok arra, hogy felégessünk minden hidat, amelyet a keleti nyitás idején éppen az akkori szocialista kormány kezdett megépíteni. A hidegháborútól gazdasági fejlettségben nem kerülünk közelebb Amerikához, még Bécshez se, viszont az amúgy is szörnyű magyar közélet még brutálisabban megosztott lesz.

 

Orbán Viktor máris azt hirdeti, hogy az új hidegháborút az úgynevezett „európai baloldal” szítja. Ez abszolút hazug állítás,

 

az új hidegháborút Európában elsősorban Orbán keleti elvbarátjai, a lengyel jobboldal, a balti antikommunista pártok és más kelet-európai jobboldali erők szítják.

 

A nyugat-európai szocialisták inkább tompítani igyekeznek a feszültséget.

 

A klasszikus hidegháborút egész Kelet-Európa, így hazánk is évtizedeken át megszenvedte. De ha kevésbé tragikusan is, megszenvedték a nyugat-európai és amerikai baloldali pártok, a szakszervezetek, tudósok, művészek is. Máris érzékelhető, hogy az új hidegháború is a régi mintát követné. Mindenki ellenség, aki kommunista, mindenki kommunistagyanús, aki baloldali, szocialista vagy mérsékelt liberális. Kína kapcsán pedig – jobb társaságban persze kimondatlanul – megjelenik a jó öreg rasszizmus is.

 

Tépjünk szét vagy tárgyaljunk újra minden rossz szerződést, amit a Fidesz-kormány az oroszokkal, kínaiakkal vagy bárki mással kötött, de ne hagyjuk belerángatni magunkat az új hidegháborúba! Amelynek a legfőbb célja szerintem amúgy is az, hogy az Egyesült Államok Európát Oroszország és Kína ellen fordítva, a maga érdekeit helyesen szolgálva, kedvezőbb alkut köthessen Moszkvával és Pekinggel.

 

A szerző volt európai parlamenti képviselő, az MSZP alelnöke. Olvass még Hegyi Gyulától az Azonnalin! Vitáznál vele? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás