+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Soós Tamás
2021. június 7. hétfő, 16:40
Peruban az elnöki székért egy színvonalában alacsony, morálisan nehezen elfogadható kampánnyal küzdöttek meg a jelöltek, hogy bebizonyíthassák: a másik még náluk is rosszabb. A helyszínről a végletekig megosztott ország végletekig megosztott választásáról.

A cikket egy Azonnali-olvasó írta, mi pedig örömmel közöljük!

 

A perui elnökválasztás második fordulójának vasárnap esti urnazárása utáni rendkívül szoros eredmény is azt igazolja, hogy a perui szavazók szinte egyenlő mértékben megosztottak a két elnökjelölt között. Ez önmagában nem is lenne nagy probléma, ha nem két olyan jelölt jutott volna a választások második fordulójába, akikkel szemben a társadalom jelentős része meglehetős ellenszenvvel viseltetik.

 

+ Az első fordulót 18,9 százalékkal megnyerő szélsőbaloldali tanárt, Pedro Castillót a jobboldal a patás ördögnél is elvetemültebb kommunista-terrorista vörös veszedelemnek állítja be.

 

+  A második fordulóba a 13,41 százalékos első fordulós eredményével szintén bekerült az ország talán legnépszerűtlenebb politikusa. Ő annyira népszerűtlen, hogy a személye elleni széleskörű zsigeri utálatnak saját izmusa is van: az antifujimorizmus. Az ő teljes neve ugyanis Keiko Fujimori.

 

Akik már elkezdték fogyasztani a kenyerük javát, a kilencvenes évekből emlékezhetnek a Fujimori névre: akkor a világsajtóban hetekig a címlapokon szerepelt a limai követségi túszdráma. A limai elnöki palota élén ekkor Alberto Fujimori állt, aki történetesen a mostani jelölt, Keiko apja, és 1990 és 2000 között erőskezű elnökként irányította Perut, amíg korrupciós botrányai miatt kénytelen volt lemondani.

 

KEIKO A MÁSODIK FORDULÓBA JUTÁST ÜNNEPLI. FOTÓ: KF / FB

 

A mostani perui választások legjellemzőbb érdekessége viszont az, hogy

 

a jelöltek támogatottsága helyett a jelöltek elutasítottsága az igazán fontos kérdés,

 

hiszen az első forduló eredménye okozta sokkból felocsúdva mindenki számára világos lett, hogy ha már egyszer arra nem adott magának esélyt az ország, hogy elfogadható elnöke legyen a választások után, akkor a kérdés az lesz, hogy kit fognak az emberek a kisebbik rossznak látni.

 

Ez a tragikus alaphangulat persze rá is nyomta a bélyegét a második fordulós kampányra.

 

A klasszikus marxista, szocialista elveket valló Peru Libre jelöltjéből, Pedro Castilloból nagyon könnyen tudtak kommunista démont faragni a jobboldalon,

 

hiszen a párt és Castillo is nyíltan hangoztatta, hogy a társadalmi igazságosság nevében nem félnek az államosítástól, és a korrupt rendszer lebontásához akár az alkotmányt is hajlandóak lennének átírni. Sok országban, köztük Peruban is a polgári értékekkel szimpatizáló emberekben érthetően nyomatékos rosszallást vált ki mind a tulajdonviszonyok, mind az alkotmány pártcéloknak alárendelt megbolygatása. Erre az aggodalomra alapozva átfogó antikommunista kampánnyá alakította Keiko a saját kampányát.

 

Ehhez egyrész maga Castillo is remek muníciót szolgáltatott, amikor úton-útfélen arról szónokolt, hogy mennyire igazságtalan, hogy a főleg külföldiek kezében lévő perui bányák jövedelmének a felét azonnal kiviszik a tulajdonosok, míg az államnak járó másik részét kicsivel később, és kevésbé nyílt formában viszik ki a korrupt állami rendszer befolyásos nagypályásai, és ennek a gyakorlatnak a megszüntetéséhez a bányák tulajdonviszonyainak az egyoldalú átrendezésével akarnak hozzákezdeni. 

 

PEDRO CASTILLO TÁMOGATÓI AZ ORSZÁGOT JÁRJÁK. FOTÓ: PL / FB

 

A világviszonylatban is jelentős perui bányászatból származó pénz 70 százalékát Castillo az országban szeretné tartani és szociális ellátásra fordítani. Keiko kampányában ezért többnyire azzal foglalkozott, hogy ez szerinte mennyire elvetemült észjárás, és Castillo nézeteiből levezette a kubai és venezuelai általános nyomort. Ugyanis a 

 

Peruban az országba menekülő majdnem egymillió venezuelai menekült a szemléletes bizonyítéka a szocializmust és kommunizmust hirdető politikai rendszerek gazdasági csődjének.

 

Ha valakit a Keikoék által felfestett szocialista gazdaság rémképe nem tántorított volna el a baloldali jelölt támogatásától, azoknak ott a baloldali terrorizmus rémképe. Ez Peruban nem egy elvont, elvi rettegés, hanem a közelmúlt történelmének, és a mostani választási kampánynak is a véres valóság: a nyolcvanas és a kilencvenes években aktív Fényes Ösvény nevű maoista terrorcsoport több tízezer embert gyilkolt ugyanis meg, és bár a vezetőjét 1993-ban, Alberto Fujimori elnöksége alatt elfogták, majd megszabadították tőlük az Andok jelentős részét, ma egy nagyjából százfős csoportjuk működik a hegyvidéki dzsungel szinte megközelíthetetlen, kokaintermelésre szakosodott vidékén.

 

És persze a perui választási kampányokra is jellemző, hogy az ellenfélről vagy rosszat vagy semmit, úgyhogy biztos, ami biztos, kampánypénzt nem kímélve Castillora is teljes gőzzel igyekeztek ráégetni a terrorista jelzőt.

 

Keiko és csapata a kommunizmussal és terrorizmussal való riogatás mellett jól kihasználta Castillo ösztönös távolságtartását a szofisztikált beszédstílustól: a szakszervezeti agitátorok szófordulatain szocializálódott vidéki tanító naponta tálcán kínálta a hülyébbnél hülyébb kifejezéseit a sajtó és a jobboldali szellemi elit mulattatására, és a kampányban többször is bekerült, hogy hát mire alkalmas az, aki „mágnesos rezgőnancijját”, és egyéb badarságokat hord össze. Mindemellett Keiko kampányában azért mégiscsak a kommunistázás maradt a legjelentősebb ütőkártya Pedro Castillo ellen.

 

A szélsőbaloldal (azaz Castillloék) Keiko elleni lejárató kampányához sem kellett túlságosan megerőltetnie magukat az aktivistáknak. A peruiak közül sokan – főleg azok, akiken nem igen segítettek sem a kilencvenes évek neoliberális gazdasági reformjai, sem pedig az elmúlt évtized gazdasági fellendülése –

 

a Fujimori nevet alapból az antikrisztus szinonimájaként használják.

 

A megvetés és utálat azután sem csillapodott, hogy a volt elnököt, Alberto Fujimorit 2009-ben végül börtönre ítélték, és máig is a kiszabott ítéletét tölti, miután bizonyítást nyert a szerepe a Colina-csoport (kvázi államilag jóváhagyott halálbrigád) működésében. Továbbra is nagyon sok olyan perui él főleg az ország hegyvidéki részén, aki soha nem fogja megbocsátani Fujimorinak, hogy a terroristák elleni harc során az állami halálbrigádok rengeteg ártatlan diákot, szakszervezeti aktivistát és baloldali szimpatizánst raboltak el és kínoztak meg, vagy éppen mészároltak le.

 

A antifujimorista keménymag pedig a kampány során szándékosan igyekezett összemosni Keikot és az apja bűneit. Ez a régóta pezsgő ellenszenv volt az, ami már a korábbi két választáson is megakadályozta, hogy az ország legnagyobb pártját vezető Keikóból elnökasszony legyen. A mostani választásig úgy tűnik, hogy a Fujimori iránti ellenszenv többet nyom a latban egy elnökválasztás során, mint az, hogy ki is áll Keikoval szemben.

 

Most viszont esélyt kapott arra, hogy a keményvonalas szocialista Castilloval szemben őt lássák a választók a kisebbik rossznak.

 

Máris más megítélés alá kerül a korrupciós pénzek miatt Keiko ellen indított eljárás is, ha vele szemben egy államosítást és alkotmánymódosítást propagáló szakszervezeti vezető áll az elnöki székért folytatott versengésben. A perui politika szövevényes mocsarában, és a nem éppen szakmai objektivitásáról híres helyi média világában évtizedes gyakorlattal bíró Keiko előnye ezen a területen meghatározó lehet a végeredmény szempontjából. A két, jelöltek között folytatott tévés vita során ő volt a határozottabb, és populizmusban is sikerül leköröznie az igazságosabb újraelosztás ígéretével kampányoló korábbi hegyvidéki tanárt, amikor a koronavírus következtében elhunytak hozzátartozóinak tízezer solos (körülbelül 2600 dollár, 739 ezer forint) állami támogatást lengetett be.

 

KEIKO HÍVEI EGY FÉLKÉSZ HÁZ ERKÉLYÉN. FOTÓ: KF / FB

 

Noha az urnazárás után órákon át kevesebb, mint fél százalékpont volt a különbség az Ipsos szerint a jelöltek között, és úgy nézett ki, hogy akár még napokig is kitarthat az a rendkívüli izgalom, hogy kiben látják a peruiak a kisebbik rosszat, 92,5 százalékos feldolgozottságnál már úgy néz ki, eldőlt, hogy Keioko nyert 50,1 százalékkal. Vagy mégsem?

 

A szerző 2017 óta él Limában a perui feleségével, leginkább a különleges perui gasztronómia érdekli, és perui utazások szervezésével foglalkozik.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás