+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. június 6. vasárnap, 12:12
Az őszi Bundestag-választások előtti utolsó tartományi választást tarják vasárnap. A szász-anhalti voksolás azonban nem csak ezért érdekes: a keletnémet tartományban a CDU és az AfD versenyez egymással, fej-fej mellett haladnak. A CDU nagy előnye, hogy a tartományi miniszterelnökük igen népszerű – és hátránya, hogy Armin Laschetnak hívják a kancellárjelöltjüket. Mi a jelentősége egy kétmilliós keletnémet tartományi voksolásnak három hónappal a szövetségi választás előtt?

A Magdeburg székhelyű Szász-Anhalt a német politikában ritkán szokott előkerülni, nagy figyelmet kiérdemelni; megbújik Hamburg és Berlin között félúton. A hírekben legfeljebb a szélsőjobboldali AfD helyi ereje miatt szerepl. A tartomány ugyanis szintén azon keletnémet tartományokhoz tartozik, ahol

 

az AfD akár az első helyet is eséllyel megcélozhatja.

 

Már 2016-ban – amikor az AfD szövetségi szinten még nem is volt parlamenti erő – a széljobb 24 százalékot szerzett a semmiből – amivel öt százalékpontra került a tartományt uraló kereszténydemokratáktól. Mindazonáltal az AfD megjelenése – és ez amúgy a párt keletnémet választói bázisáról is sokat elárul – nem annyira a CDU-nak ártott: sokkal inkább a szocdemek és a kommunista Linke veszítettek sokat (11 és 7 százalékpontot).

 

A tartományban emellett mindig volt azért egy jelentősebb neonáci szféra is:

 

a Nemzeti Demokrata Párt (NPD) vagy a Német Népi Unió (DVU) 2006-ban és 2011-ben majdnem megugrották az 5 százalékos parlamentbe jutási küszöböt. Az AfD persze ezt a tábort is mára felszívta – ami már csak azért is érthető, mert a párt helyben a szövetségi irányvonalnál is radikálisabb. A szélsőjobboldali értelmiségi világ is régóta jelen van a tartományban. Götz Kubitschek, német fasiszta értelmiségi is a tartományban (egy ottani tanyán) működteti az AfD radikális szellemi holdudvarát, az Állampolitikai Intézetet, ahol több kiadó – köztük a Sezession fasiszta folyóiraté is – található.

 

Éppen ezért az idei választásnak is az a nagy kérdése, hogy mennyire erősödik tovább az AfD – esetleg még az első helyet is el tudja-e érni. Ennek persze csak szimbolikus jelentősége lenne, elvégre egyrészről a párt ereje nem okozna meglepetést, ezt eddig is lehetett tudni; másrészről bármennyit is szerez, senki nem fogna vele össze, azaz a magdeburgi kormány bizonyosan mérsékeltebb marad.

 

Azonban éppen az AfD ereje miatt mostanra ez a kormány – amelyet a kereszténydemokrata Reiner Haseloff vezet – a CDU mellett a szocdemeket és a Zöldeket is átfogja. A pártok színei (fekete, piros, zöld) alapján Kenya-koalíciónak nevezett formáció persze nem egyedülálló a keletnémet területeken, elvégre az AfD 20-25 százalékos jelenléte miatt sokszor olyan pártoknak is össze kell állniuk, amelyek a nyugati tartományokban egymás versenytársai. Ilyen Kenya-koalíció van még Brandenburgban (ott szocdem miniszterelnök alatt) és Szászországban (ott pedig kereszténydemokrata a miniszterelnök).

 

Ha Szász-Anhaltban az AfD másképp nem lesz megkerülhető – ráadásul más okokból a kommunista Linkével se fogna össze a CDU –, akkor elképzelhető, hogy egy még színesebb, a kenyai zászlót a liberálisok sárga színével kiegészítő ún. Zimbabwe-koalíció is jöhet.

 

Noha a Bundestag-választás előtti utolsó tartományi választásról van szó, a CDU-nak a tartományban úgy kell kampányolnia, hogy

 

egyvalaki ne nagyon kerüljön elő, pláne a választók fejében: Armin Laschet, a CDU kancellárjelöltje.

 

A nyugatnémet politikus a maga konzervatív-liberális agendájával nem túl népszerű még a helyi CDU szervezeten belül sem. Ez már abban is megmutatkozott, amikor a tavaszi kancellárjelölt-keresésben Haseloff egyértelműen a bajor CSU-s Markus Söder mellett – ezzel tehát saját CDU-s pártelnöke ellen – foglalt állást.

 

ARMIN LASCHET (BALOLDALT) FELKERESTE AZÉRT A KAMPÁNYBAN REINER HASELOFFOT (JOBBOLDALT), DE A CDU-NAK HELYBEN ÉPPEN LASCHET ELLENÉRE KELL MEGTARTANIA A HÍVEIT, AKIK KÖZÜL SOKAN JOBBOLDALIBB POLITIKÁT AKARNÁNAK. FOTÓ: CDU / FB

 

Haseloffnak azt is figyelembe kellett vennie, hogy a szász-anhalti CDU eleve jobbrább áll, mint a szövetségi pártszervezet. Noha Haseloff minden együttműködést kizár az AfD-vel, a helyi CDU-sok között más hangok is vannak. A CDU jobboldalisága tavaly decemberben is megmutatkozott, amikor a párt – gyakorlatilag koalíciós partnereivel szemben és az AfD-vel közösen – nem volt hajlandó a szövetségi közszolgálati médiákra kivetett adók támogatását megszavazni. A közszolgálati média régóta tüske az AfD szemében, mert szerintük elfogultak velük szemben. Szász-Anhaltban pedig a CDU is felkarolta ezt a retorikát.

 

Az akkori CDU-s tartományi belügyminiszter, Holger Stahlknecht még azt is megpendítette, hogy esetleg a CDU-nak az AfD külső támogatása mellett kisebbségi kormányt kéne alakítania. Haseloff helyi CDU-elnök és miniszterelnök ezt már nem tolerálta, és elbocsátotta Stahlknechtet. De nem ő volt az egyedüli, aki széljobbra kikacsintott.

 

2019-ben a szász-anhalti CDU frakcióvezetője egy képviselőtársával közösen gyakorlatilag feltalálta mint új ötletet a nemzeti szocializmust:

 

Ulrich Thomas és Lars-Jörn Zimmer ugyanis „a nemzeti gondolatnak a szociálissal való kibékítését“ szorgalmazta. A két politikus az AfD-vel való koalíciót se zárná ki Magdeburgban. Haseloff azonban már egyértelműbb: a miniszterelnök elveti az AfD-t. Nem emiatt, sokkal inkább azt lehet mondani: ennek ellenére továbbra is nagyon népszerű. A politikus ugyanis minden AfD-ellenessége ellenére azért tud úgy beszélni, hogy a jobbosabb tábor szívét is eléri. Amire nagyon kellett vigyáznia: Laschet ne sokat jöjjön segíteni neki a kampányban, mert az csak a CDU esélyeit rontotta volna.

 

Egy nagyon szoros meccs ígérkezik a CDU és az AfD között:

 

a kereszténydemokratákat 27, az AfD-t pedig 26 százalékra mérik.

 

Mellettük a kommunista linkések 12, a szocdemek 10, a zöldek 8, a liberálisok pedig 7 százalékot kapnának. A CDU és az AfD közötti koalíció kizárható. Egyrészről ez egyiknek se érné meg: a CDU a Bundestag-választások előtt a hitelességét a mérsékelt szavazóknál, az AfD pedig a radikális rendszerellenzéki imidzsét veszítené el egy együttműködéssel. Másrészről pedig Haseloffnak van többsége az AfD nélkül is.

 

Az AfD-nek azonban mindenképpen siker lesz a vasárnap este.

 

OLIVER KIRCHNER, AZ AFD AMÚGY KEVÉSSÉ ISMERT HELYI LISTAVEZETŐJE (JOBBRÓL A HARMADIK, KOPASZ POLITIKUS) AZ AFD NEONÁCI SZÁRNYÁNAK, A MOSTANRA FELOSZLOTT FLÜGELNEK A VEZETŐJÉVEL, BJÖRN HÖCKÉVEL (KIRCHNER BALOLDALÁN). FOTÓ: OK / FB

 

De azért messzemenő következtetéseket egy esetleges AfD-elsőségből se lehet levonni. Egyrészről Szász-Anhalt egy kis tartomány, valamivel többen, mint kétmilliónyian lakják csak, tehát a Bundestag-választáson nem az itteni voksok lesznek majd a döntőek. Másrészről az AfD a keletnémet tartományokban eleve erős, sőt, szinte csak azokban. Az esetleges szász-anhalti siker se fedi el, hogy országosan a párt vélhetően ősszel rosszabbul fog szerepelni, mint négy éve. Mindazonáltal

 

a szász-anhalti siker az AfD-n belüli nemzeti radikális, nemzeti szocialista köröknek kedvezne,

 

akik eleve egy egyszerre nacionalista és szociális – és mindenek felett keletnémet súlypontú – párttá tennék a főleg nyugatnémet mérsékeltebbekkel szemben az AfD-t.

 

NYITÓKÉP: Egy helyi CDU-s jelölt plakátjára ráirták, hogy: CDU igen, Laschet nem / Chris Schulenburg, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás