+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szabó Zoltán
2021. június 5. szombat, 07:50
Míg idehaza megszűnt vagy skanzenbe lett zárva a népi és paraszti kultúra, Olaszországban menő vidéken élni. Ráadásul évente egyszer úgy érezheti a helybéli lakos, hogy a kitűzött napon minden róla szól.

Ez itt a Más tészta, Szabó Zoltán hosszúhetényi borász Olaszországról szóló rovata az Azonnalin!

 

Vannak kifejezések, szavak az olasz nyelvben, amiket más nyelvre lefordítani problémás, nem adnák vissza az eredeti jelentéstartalmat.

 

Az egyik ilyen – az olasz kultúra és szellemiség szempontjából nagyon fontos és beszédes – szó a sagra. Magyarra fordítva fesztivált, ünnepet jelent, de ez annak is egy speciális válfaja. Jellemzően egy-egy tájjellegű termény vagy termék képezi az esemény apropóját. Az elnevezés a latin sacrum (szent, megszentelt) szóból eredeztethető. Korábban ugyanis a mezőgazdasági munkákat, a termény betakarítását, azok időpontját a szentek ünnepnapjaihoz igazították.

 

Egyes vélemények szerint ezen események gyökere még mélyebbre nyúlik vissza, egészen az antik korig. Nevezéktanilag inkább a sacrificio – azaz az áldozat – szóval hozzák összefüggésbe. A rómaiak vallásában ugyanis – miképpen a legtöbb természetvallásban, animizmusban is – nagyon fontos szerepet töltött be az áldozati felajánlás, ennek megfelelően az ünnepeken is központi szerepet töltött be. És valóban: a sagra éppúgy egyfajta köszönetnyilvánítás a természetnek, vagy éppen tisztelgés az alkotó ember előtt.

 

Míg idehaza megszűnt vagy skanzenbe lett zárva a népi és paraszti kultúra, annak jeles dátumai és a hozzá kötődő népszokások nálunk többnyire már csak a Facebook hírfolyamában köszönnek vissza ránk, addig talján földön korszerűsítették és csúcsra járatták a műfajt. A közösségi életre, eseményekre amúgy is igen nyitott olaszoknál értelemszerűen nagyon népszerű ez az ünnepség. Miután a legtöbb tájegység, apró kis körzet rendelkezik saját sagrával,

 

évente egyszer úgy érezheti a helybéli lakos, hogy a kitűzött napon minden róla szól,

 

a vidékéről és kultúrájáról. Kiöltözik, kihúzza magát, felvesz magára egy széles mosolyt és sütkérezik az érdeklődő tekintetekben.

 

SZEPTEMBER 8-12. KÖZÖTT MINDEN A PAPRIKÁRÓL FOG SZÓLNI A KALÁBRIAI DIAMANTÉBAN ÉS A KÖRNYEZŐ FALVAKBAN, ITT A FESZTIVÁL HONLAPJA, ÉRDEMES A KÉPEKET IS ÁTNÉZNI.

 

Maga a sagra apropója sok minden lehet: egy klasszikus konyhai alapanyag vagy maga a vidék jellegzetes fogása, egy területhez köthető háziállat, annak jellemző tájfajtája. Húskészítmények, tejtermékek, tészták, pékáruk, helyi bor, egyéb szeszes ital, akármi a zergesonkától a kardhalon át a mazsolaborig.

 

A lényeg, hogy lehessen egy jót enni, inni közösségben, büszkén megélni a hagyományokat, a vidékiséget.

 

(Ezen az oldalon keresgélhetünk régiókra bontva megannyi ünnep közül a teljesség igénye nélkül.)

 

Akad egy másik sajátságosan olasz rendezvénytípus, amivel máshol nemigen találkozhatunk, úgy hívják: palio. Az elnevezés a latin palliumból származik, jelentése fátyol vagy köpeny. Korábban a köntös vagy tunikaszerű viseletet értették alatta, amit az ókori rómaiak, illetve görögök viseltek. A palio eredetileg egy olasz városállamok közötti versengés volt, aminek a győztese viselhette az e célra készült zászlóféleséget. Ennek az alapját a római labarum elnevezésű hadijelvény képezte, ami a birodalom erejét, legyőzhetetlenségét szimbolizálta, továbbá és elsősorban azt, hogy a római ne harcoljon többé rómaival.

 

Első ízben Nagy Konstantin használta, amikor Róma felé, háborúba tartott. Ebben a korban egy tetrarchia nevű berendezkedés jellemezte Rómát, azaz négy különböző vezetője volt a birodalomnak. Konstantinnak látomása volt, egy keresztet látott a nap korongja felett, illetve az alábbi feliratot: „E jelben győzni fogsz.” Ebből alakult ki az ismert vallási jelkép, a krisztogram, amit a pécsi ókeresztény sírkamrákban is láthatunk – X (khí) és P (ró) betűkkel a görög ábécéből –, miután lecserélte rá a birodalmi sast.

 

Mellékesen: Konstantin kétszeres túlerő ellen csatát nyert, így a teljes Nyugatrómai Birodalom területének császára lett, megszüntette a keresztényüldözést, sőt, a vasárnapi pihenőnapot is neki köszönhetjük. No de vissza a palióhoz, illetve a labarumhoz (még egy érdekesség: a csíksomlyó búcsú egyik szimbóluma is az eseményen cipelt labórium), ez a zászló képezi tehát az alapját a paliónak. Később inkább magát az eseményt vagy a helyszínt értették alatta, ahol a versenyeket tartották. A magyar pálya szavunk is innen eredeztethető.

 

A SIENAI PALIO

 

Megannyi változata ismert, vélhetően a sienai lovas versenyről a legtöbben hallottak már, de van, hogy szamárháton kell célba érni, máshol libákat hajtanak. Vízközeli településen eveznek, borvidéken hordót gurítanak, satöbbi, satöbbi. A XIII. század óta létezik a műfaj, ma már értelemszerűen inkább a hagyományőrzés, a közösségi élmény és nem utolsósorban a turisták csalogatása szolgáltatja inkább az esemény apropóját. (Az olasz Wikipédia szócikke szépen csokorba gyűjti a legismertebb rendezvényeket régiónként.)

 

A palio eredeti funkciója vélhetően hasonló lehetett, mint Nagy Konstantin idejében: a posztrómai, protoolasz népek szomszédaik, riválisaik iránt érzett gyűlöletének, egy háborúnál békésebb feszültséglevezetési formájaként hívhatták életre. Talán megfontolandó lenne hasonló versengési formát meghonosítani hazánkban is:

 

fideszes és dékás nyugdíjasok (előbbiek bocskai öltönyben, utóbbiak uniós kékben, csillagokkal díszítve) futhatnának versenyt, a nyertes egy 13. havi nyugdíj feliratú zászlóval a birtokában térhetne haza.

 

Esetleg célba dobást lehetne rendezni oltáspártiak és vírusszkeptikusok között Sinopharm-vakcinákkal. Sokkal szórakoztatóbb lenne, mint egymást anyázni a Facebookon, ráadásul még győztest is hirdethetünk utána.

 

NYITÓKÉP: Pinelli / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás