Így fog vitatkozni az előválasztáson az ellenzék

A szeptemberi előválasztásig minden napra két vita is juthatna, ha az ellenzék mind a 106 választókerületben előválasztási vitákat tartana július végétől. A pártok szerint nem kell félni az egymásra torlódó vitáktól, hiszen azok többnyire amúgy is csak a kerületben élőknek fontosak. A Partizán mellett már a civilek is bejelentkeztek ezek megrendezésére, akik kemény szabályokban gondolkodnak.

Július 26-tól, az ellenzéki előválasztásra való jelentkezés napjától tartanak majd vitákat a különböző választási körzetekben induló jelöltek. Erről állapodtak meg május 12-én az – egyelőre még – hatpárti szövetség tagjai (Párbeszéd, MSZP, LMP, Momentum, DK, Jobbik) az általuk létrehozott Országos Előválasztási Bizottságban, amiről tíz nappal később, május 22-én tájékoztatták a közvéleményt.

Vitázni nemcsak azért fontos, hogy az ellenzéki szimpatizánsok tájékozódhassanak a jelöltek elképzeléseiről, lássák a köztük lévő különbségeket, és eldöntsék, hogy melyikükre szavazzanak, hanem azért is, mert a demokratikus vitakultúra egyre hanyatlik, mióta az egyes politikai táborok közötti határok egyre áthatolhatatlanabbá kezdtek válni a 2000-es évek közepétől. Előtte ha soknak nem is, de azért a fajsúlyos politikusok vitáinak örülhettünk, kezdve a két frakcióvezető, az SZDSZ-es Pető Iván és az MDF-es Kónya Imre rendszerváltáskori vitájától a szocialista rendszer bűnözőinek felelősségrevonásáról és az ügynökkérdésről, az MSZP-s Horn Gyula és Orbán Viktor 1998-as, a két parlamenti választási forduló közötti vitáján át egészen a 2002-es és 2006-os miniszterelnök-jelölti vitákig, Medgyessy Péter és Orbán Viktor, valamint Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor között.

A legutóbbit követően Orbán Viktor már ki sem állt nyilvános vitákra, miközben a parlamenti viták az érdemi álláspont-ütköztetés helyett szépen lassan a szavazóbázisnak szóló politikai üzengetés, performanszpolitizálás, lónakafaszáttáblázozás és egymás ficsúrozásának és büntetgetésének színterévé vált.

Minden napra két előválasztási vita is juthat

Az előválasztás menetrendje szerint a 106 egyéni körzetben szeptember 18. és 26. között megrendezendő előválasztásig összesen 53 nap áll majd rendelkezésre arra, hogy előválasztási vitákat bonyolítson le az ellenzék. Mindezt úgy, hogy a július 26-én még könnyen lehet, hogy sok körzetben nem is fogjuk látni az összes jelöltet, hiszen akkor csupán a jelöltek hivatalos bejelentkezési időszaka kezdődik, és tart egészen augusztus 23-ig.

És még csak ezután kezdődik az előválasztási induláshoz szükséges ajánlások gyűjtése, amiket szeptember 6-ig kell leadnia a jelölteknek. Igaz, azon aligha fog bárki elhasalni, ha – az Azonnali értesüléseivel összhangban – egy választó valóban több jelöltnek is aláírhat majd.

Szóval hacsak az ellenzék nem vágja meg radikálisan a megtartandó viták számát, akkor olyan mennyiségű előválasztási vita fog a nyakunkba zúdulni, amit még nem láttunk:

Nem kell félni az egymásra torlódó vitáktól – mondja az ellenzék

Az ellenzék azonban egyáltalán nem lát ebben problémát: mint azt az Országos Előválasztási Bizottság párbeszédes tagja, Kocsis-Cake Olivio az Azonnalinak elmondta,

és a választók, valamint az újságírók is eldönthetik majd, hogy ezek közül melyeket akarják követni.

A Jobbik, a Momentum, az MSZP és az LMP véleménye is egyazon irányba mutat a kérdésben (a DK nem válaszolt a megkeresésünkre): mindenki azzal számol, hogy lesznek országos és helyi érdeklődésre számot tartó viták, de utóbbiak igazából az adott, esetleg az azzal szomszédos választókörzetben élők számára lesznek fontosak.

Ahogy az LMP írta: „Előfordulhat, hogy egyszerre lesz vita Szombathelyen és Debrecenben, Szegeden és Pécsen, vagy éppen valamelyik budapesti választókerületben, de nem gondoljuk, hogy ez a helyben lakók, az érintettek, vagy bárki más számára probléma lenne.”

Attól sem kell félni az ellenzék szerint, hogy az országos érdeklődésre számot tartó viták követhetetlenül egymásra torlódnának, mint írják: „Természetesen lehetnek – valószínűleg lesznek is – olyan viták, amelyek országos érdeklődést is kiválthatnak, de ezeknek a várható mennyisége messze elmaradhat majd attól, hogy ne lehessen azokat követni.”

Sem Tordai Bence, sem Berg Dániel nem kap büntetést

Az ellenzéki pártok döntése elég rosszul érintheti azokat, akik azzal kívánták elütni a nyári politikai uborkaszezon első felét, hogy előválasztási vitákat szerveznek. Ilyen a Gulyás Márton alapította Partizán, ami arra vállalkozott, hogy legalább 30 körzetben szervezzen vitákat.

Ha valaki mégis korábbra szeretne vitát szervezni (mert mondjuk már minden jelölt előzetesen bejelentkezett, és nem lenne értelme azt halogatni), az is hoppon fog maradni az ellenzék elmondása szerint: ezeket a vitameghívásokat az OEVB döntésével összhangban július 26-a utánra fogják ütemezni.

Ennek megfelelően egyik nekünk válaszoló párt sem tudta elképzelni, hogy a jelöltjeik az OEVB-döntéssel szembeszegülve előbb is kiálljanak vitázni, így a rebellis jelöltek szankcionálására sem lesz szükség.

A párbeszédes Tordai Bence és a momentumos Berg Dániel, akik az előválasztáson a Budapest 4. számú választókörzetében indulnak, azonban már részt vettek az eddigi egyetlen előválasztási vitán, amit a Partizán szervezett, és amitől az úgyszint ott induló DK-s Kálmán Olga az előtte egy nappal megszületett OEVB-döntés miatt maradt távol.

Kocsis-Cake Olivio szerint azt a vitát már legalább egy hónappal korábban elkezdték leszervezni, és – mint azt a Momentum hozzátette –

ezért ebben az esetben a vitán való részvétel a jelöltekre volt bízva.” Ennek megfelelően sem Berg Dániel, sem Tordai Bence nem számíthat büntetésre azért, mert részt vett a vitán.

Felkészülni egy vitára nem egy-két nap

Az, hogy legkorábban is csak szűk két hónap múlva tartanak előválasztási vitákat, azonban maguknak a vitázóknak még jól is jöhet, tekintve, hogy felkészülni egy vitára nem annyiból áll, hogy előtte pár órával, vagy akár egy-két nappal átgondoljuk, hogy mit akarunk mondani.

Mint azt a 2019-es főpolgármester-jelölti előválasztási viták momentumos jelöltje, Kerpel-Fronius Gábor az Azonnalinak elmondta, ez egy nagyon is hosszadalmas folyamat: a saját programon túl át kell nézni és tudni kell a vitapartnerek programjait, azokkal a szakértői anyagokkal együtt, amik a programok alapjául szolgáltak, és az sem árt, ha a jelölt előzetesen sokat beszélget a saját programját író szakpolitikusokkal, esetleg a politika iránt érdeklődő civilekkel, értelmiségiekkel is. 

Ezen felül fel kell készülni a vitapartnerekből is: tudni kell előzetesen, hogy milyen témában miket mondhatnak, mi a szívügyük, mi az, amiben egyetértenek, mi az, amiben különböznek, és ha az illető szerepelt már korábban nyilvános vitában, azt is erősen ajánlott megnézni és kielemezni, hogy mik lehetnek a gyenge pontjai, és milyen a vitastílusa.

És ha még gyakorlatban is szeretné magát az ember kipróbálni még a valódi vita előtt, akkor lehet szervezni vitaszimulációkat is, ahol „dublőrök” helyettesítik a vita szereplőit. Mint Kerpel-Fronius Gábor elmondta:

Ilyen komoly felkészülést azonban nem mindenki tervez az előválasztási viták előtt: az LMP Baranya megye 2-es, pécsi körzeti jelöltje, Keresztes László Lóránt például megkeresésünkre azt mondta, ő kifejezetten nem készül a vitára, hiszen régóta politizál a pécsi közéletben, és 2010 óta mindig rendelkezik az LMP egy kész helyi programmal. „Úgy érzem, viszonylag jól ismerem a térség problémáit, és azt is, hogy milyen megoldások kínálkoznak ezekre.

A vitában tudni kell improvizálni és alkalmazkodni

Akármilyen felkészülést is válasszon valaki, Kerpel-Fronius szerint azt mindenképpen érdemes előzetesen végiggondolni és meghatározni, hogy milyen stratégia célja van a vitázónak, hogy konkrétan mit akar elérni a vitán: a Momentumnak a 2019-es előválasztások alkalmával például az volt a stratégiai célja – Kerpel-Fronius elmondása szerint –, hogy bemutassák azt, hogy mi mindenben különböznek a többi ellenzéki szereplőtől, de ezt úgy tegyék, hogy közben ne azt közvetítsék, hogy „Magyarországon a politika csak háború lehet”.

A felkészülésnek viszont valahol itt vannak a határai: általános nyertes taktika nem létezik, tekintve, hogy nincs két egyforma vita sem. Ahogy Kerpel-Fronius elmondta, a vitán alkalmazandó taktika attól függően változik, hogy kik a vita szereplői, ők hányan vannak, milyen szituációban történik a vita (például egy választási első forduló előtt vagy után kerül rá sor), és konkrétan mi és hogyan történik az adott vitán. 

Ha például a vitapartnerek visszafogottan, egymással inkább együtt gondolkodva érvelnek az igazuk mellett, érdemes belesimulni a környezetbe, és hasonló vitastílust felvenni, mert ebben a helyzetben egy erőteljesebb, domináns vitastílus visszatetszést kelthet. Ha nem ilyen a vita általános hangulata, és a vita egy szereplője dominálni igyekszik a vitát, akkor meg érdemes lehet vele okosan birokra kelni, hogy a másik ne tudja őt ledominálni. Ahogy Kerpel-Fronius rávilágított: szerinte az éles vitaszituációban végsősoron

és azt úgy tudni kezelni, hogy abból jól jöjjön ki.

A civilek kemény, érdemi vitát szeretnének

Előválasztási vitákat előreláthatóan nem csupán a Partizán fog szervezni: a Magyar György nevével fémjelzett Civil Választási Bizottság – amit a hatpárti ellenzék nemrég hivatalosan fel is kért, hogy segítsenek nekik az előválasztás megszervezésében és lebonyolításában – egyik tagszervezete, a 2018-ban létrejött Tabumentes Egyesület szintén ezt a feladatot vállalta magára.

Az egyesület el is juttatott az Azonnalinak egy előzetes vázlatot, amiben ismertetik, hogy ők milyen vitákat szeretnének tartani. Ebben a vitaformátumban a jelöltek (a vitázók bemutatása, valamint a vita szabályainak ismertetése után) röviden bemutathatnák a programjukat, majd hosszabban, több témában vitáznának egymással – ezeket a témákat jelöltek és a vita moderátora jelölnék ki, valamint egy online felületen keresztül a közönségnek is lenne lehetősége kérdezni.

A Tabumentes Egyesület vázlatában a legérdekesebb azonban nem a vitaformátum, hanem az, hogy a moderátornak kiemelten nagy szerep jut az érdemi vita előremozdításában: figyelmeztetnie kell a vitázókat az érvelési hibákra (például ha a vitázó nem a kérdésre reagál, vagy egyetlen, őt jó színben feltüntető közvélemény-kutatásra hivatkozik, miközben más mérések mást mutatnak), fel kell szólítania őket az állításaik tényszerű igazolására (például ha valakiről azt állítják, hogy korrupt), és fel kell lépnie annak érdekében is, hogy a vita kikerülését megakadályozza (így például egy vita ne ragadjon meg ott, hogy mindenki a kormányoldalt szidja).

Persze lehet, hogy – ha valóban ilyen keményen szabályozott vitákat fog szervezni az egyesület – nem minden vitázónak fognak tetszeni ezek a szigorú korlátok: az LMP-s Keresztes László Lóránt szerint például egy jó moderátornak nem kell tartalmilag beleszólnia a vitába, bár azt üdvözlendőnek tartaná, ha az ő leendő vitáján a moderátor nem hagyná, hogy a vitapartnerek mindenféle bizonyítási kényszer nélkül sározzák az ellenfeleiket.

A momentumos Kerpel-Fronius Gábor pedig kifejezetten azokat a vitákat kedveli, ahol a moderátor érdemben nem szól bele a vita tartalmába, és ki sem zárja a vitapartnereket, mert szerinte egy rosszul érvelő vagy a szabályokat be nem tartó jelölt állítsa csak ki magáról a bizonyítványt, és a nézők majd eldöntik, hogy mekkora hitelt adnak neki. Az viszont a momentumos politikus szerint legitim, ha a moderátornak is van agendája, és már-már újságíróként az egyes személyeket provokatív kérdésekkel igyekszik megizzasztani.

Hasonlóan gondolkodik Keresztes László Lóránt is, aki szerint nagyon durva és szükségtelen lépés lenne, ha a moderátor valamelyik felet – akár csak öt percre – kizárná a vitából. Ahogy elmondta:  „Elképesztő sok vitán vettem már részt, és még nem tapasztaltam olyat, hogy valaki olyan szinten rúgta volna fel a szabályokat, hogy a vitából való kizárása indokolt legyen.

A Tabumentes Egyesület keretében megvalósítandó vitákra szervezőnek vagy moderátornak egyébként ide kattintva lehet jelentkezni.

NYITÓKÉP: Fortepan / Fortepan/Album027