Szankciók sorával nézhet szembe Belarusz a jövőben – fenyeget a német külügyminiszter

Heiko Maas a Belarusz számára fontos iparágakat sújtaná szankciókkal, és az állami kötvénykibocsátást is ellehetetlenítené. Ezzel viszont az EU csöbörből vödörbe eshet: ha túl keményen lép fel, Oroszország lehet a nevető harmadik.

„Az első dolog, amit elvárunk, hogy az ott lévő 400 politikai foglyot szabadon engedjék.

– így nyilatkozott az uniós külügyminiszterek egy csütörtöki, informális megbeszélésén Heiko Maas német külügyminiszter arról, hogy mit várhat a jövőben Belarusz és a tavalyi elcsalt elnökválasztás után továbbra is az országot vezető Alekszandr Lukasenka.

Miért áll a bál megint Belarusz körül?

Mint ismeretes, a Nexta (ejtsd: Nyehta) Telegram-csatorna megalapítása és üzemeltetése miatt az Alekszandr Lukasenka vezette Belaruszban elsőszámú közellenségnek tartott Raman Prataszevics újságírót és aktivistát, valamint orosz barátnőjét május 24-én vették őrizetbe a belarusz hatóságok, miután belarusz KGB-ügynökök – egy utólag hamisnak bizonyult bombariadóra hivatkozva – eltérítették azt az Athénból Vilniusba tartó Ryanair-járatot, amin utaztak.

Az ügyből nemzetközi botrány lett, amelynek nyomán az EU most egységesen tervez újabb szankciókat foganatosítani Lukasenka ellen: mint azt az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács állásfoglalása előirányozza, kibővülhet azon személyek köre, akiket az EU beutazási tilalommal és pénzeszközeinek befagyasztásával sújt, és további célzott szankciók is érvénybe léphetnek.

Hangsúlyozni kell, hogy – mint az EU nem döntéshozó, csak általános politikai irányvonalát meghatározó szerv – az Európai Tanács állásfoglalása semmiféle jogi kötőerővel nem bír, ellentétben a tagállami minisztereket tömörítő Európai Unió Tanácsával, ami ezt a döntést hivatott is meghozni, és amit egyelőre még nem tett meg.

A belarusz kálium- és foszfátipar szenvedheti meg a gépeltérítést

A német külügyminiszter tehát most nem csupán Raman Prataszevics és barátnője, hanem mellettük mintegy 400 politikai fogoly szabadon engedését várná el Belarusztól. Ha ez nem történik meg, elmondása szerint a Lukasenka-közeli személyek és cégek szankcionálása csak a kezdet lesz – Belarusz gazdasági és pénzügyi megtörése lehet akkor már a cél.

Ennek keretében – mint azt a Politico brüsszeli hírlevele ismerteti – Heiko Maas a kálium- és foszfátszektort venné célba, ami igencsak fájhatna Lukasenkáéknak: 2020-ben Belarusz volt a harmadik legnagyobb káliumelőállító ország a világon Kanada és Oroszország után, és az ország ipara erősen épít a foszfátalapú műtrágyagyártásra is.

„Figyelni fogjuk, hogy (a majd bevezett szankciók – a szerk.) milyen következményekkel fognak járni Belaruszban, hogy Lukasenka feladja-e. Ha nem, azt kell feltételeznünk, hogy ez csak a szankciók nagy és hosszú sorának kezdete lesz” – mondta Heiko Maas az uniós külügyminiszterek informális megbeszélésén.

Oroszország karjaiba üldözheti az EU Belaruszt, ha túl keményet lép

Ugyanakkor közel sem biztos, hogy a túlzott keménység az EU érdekeit szolgálná – legalábbis erre figyelmezett a megbeszélésen Maas osztrák kollegája, Alexander Schallenberg külügyminiszter.

Szerinte az EU-nak a szankcionálások közepette is kiemelten figyelni kell arra, hogy a szankciókkal ne az átlag belarusz embereket sújtsák. Ez a cél egyébként már most is sérült: nemcsak Lukasenka és köre, hanem a belarusz emberek is a bőrükön érezhetik, hogy – a gépeltérítés miatt több országban meghozott repülési tilalomról szóló döntésre válaszul – a Belavia belarusz nemzeti légitársaság csütörtökön törölte több nagyvárosba (Amszterdamba, Barcelonába, Berlinbe, Frankfurtba, Münchenbe, Hanoverbe, Brüsszelbe, Milánóba, Rómába, Bécsbe, Varsóba és Kalinyingrádba) tartó járatait egészen október 30-ig.

Alexander Schallenberg arra is felhívta a figyelmet, hogy egy komoly stratégiai kérdést sem szabad figyelmen kívül hagynia az EU-nak a szankciós politika meghatározásakor: nem lenne örvendetes, ha az uniós intézkedések Belaruszt „Oroszország karjaiba hajtanák”. Ahogy az osztrák külügyminiszter fogalmazott:

NYITÓKÉP: Heiko Maas / Facebook