Szankciók sorával nézhet szembe Belarusz a jövőben – fenyeget a német külügyminiszter

Szerző: Petróczi Rafael
2021.05.28. 08:52

Heiko Maas a Belarusz számára fontos iparágakat sújtaná szankciókkal, és az állami kötvénykibocsátást is ellehetetlenítené. Ezzel viszont az EU csöbörből vödörbe eshet: ha túl keményen lép fel, Oroszország lehet a nevető harmadik.

Szankciók sorával nézhet szembe Belarusz a jövőben – fenyeget a német külügyminiszter

„Az első dolog, amit elvárunk, hogy az ott lévő 400 politikai foglyot szabadon engedjék.

Addig, amíg nem ez a helyzet, addig az Európai Unió részéről nincs helye enyhülésnek, amikor új szankciók bevezetéséről van szó”

így nyilatkozott az uniós külügyminiszterek egy csütörtöki, informális megbeszélésén Heiko Maas német külügyminiszter arról, hogy mit várhat a jövőben Belarusz és a tavalyi elcsalt elnökválasztás után továbbra is az országot vezető Alekszandr Lukasenka.

Miért áll a bál megint Belarusz körül?

Mint ismeretes, a Nexta (ejtsd: Nyehta) Telegram-csatorna megalapítása és üzemeltetése miatt az Alekszandr Lukasenka vezette Belaruszban elsőszámú közellenségnek tartott Raman Prataszevics újságírót és aktivistát, valamint orosz barátnőjét május 24-én vették őrizetbe a belarusz hatóságok, miután belarusz KGB-ügynökök – egy utólag hamisnak bizonyult bombariadóra hivatkozva – eltérítették azt az Athénból Vilniusba tartó Ryanair-járatot, amin utaztak.

Az ügyből nemzetközi botrány lett, amelynek nyomán az EU most egységesen tervez újabb szankciókat foganatosítani Lukasenka ellen: mint azt az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács állásfoglalása előirányozza, kibővülhet azon személyek köre, akiket az EU beutazási tilalommal és pénzeszközeinek befagyasztásával sújt, és további célzott szankciók is érvénybe léphetnek.

Hangsúlyozni kell, hogy – mint az EU nem döntéshozó, csak általános politikai irányvonalát meghatározó szerv – az Európai Tanács állásfoglalása semmiféle jogi kötőerővel nem bír, ellentétben a tagállami minisztereket tömörítő Európai Unió Tanácsával, ami ezt a döntést hivatott is meghozni, és amit egyelőre még nem tett meg.

Márpedig Heiko Maas az EU egyik legmeghatározóbb tagállamának képviseletében pont ez utóbbi tagja, így érdemes figyelni arra, amit mond.

A belarusz kálium- és foszfátipar szenvedheti meg a gépeltérítést

A német külügyminiszter tehát most nem csupán Raman Prataszevics és barátnője, hanem mellettük mintegy 400 politikai fogoly szabadon engedését várná el Belarusztól. Ha ez nem történik meg, elmondása szerint a Lukasenka-közeli személyek és cégek szankcionálása csak a kezdet lesz – Belarusz gazdasági és pénzügyi megtörése lehet akkor már a cél.

Ennek keretében – mint azt a Politico brüsszeli hírlevele ismerteti – Heiko Maas a kálium- és foszfátszektort venné célba, ami igencsak fájhatna Lukasenkáéknak: 2020-ben Belarusz volt a harmadik legnagyobb káliumelőállító ország a világon Kanada és Oroszország után, és az ország ipara erősen épít a foszfátalapú műtrágyagyártásra is.

De a német külügyminiszter belebegtette a Belarusz államkötvények kibocsátásának ellehetetlenítését is.

„Figyelni fogjuk, hogy (a majd bevezett szankciók – a szerk.) milyen következményekkel fognak járni Belaruszban, hogy Lukasenka feladja-e. Ha nem, azt kell feltételeznünk, hogy ez csak a szankciók nagy és hosszú sorának kezdete lesz” – mondta Heiko Maas az uniós külügyminiszterek informális megbeszélésén.

Oroszország karjaiba üldözheti az EU Belaruszt, ha túl keményet lép

Ugyanakkor közel sem biztos, hogy a túlzott keménység az EU érdekeit szolgálná – legalábbis erre figyelmezett a megbeszélésen Maas osztrák kollegája, Alexander Schallenberg külügyminiszter.

Szerinte az EU-nak a szankcionálások közepette is kiemelten figyelni kell arra, hogy a szankciókkal ne az átlag belarusz embereket sújtsák. Ez a cél egyébként már most is sérült: nemcsak Lukasenka és köre, hanem a belarusz emberek is a bőrükön érezhetik, hogy – a gépeltérítés miatt több országban meghozott repülési tilalomról szóló döntésre válaszul – a Belavia belarusz nemzeti légitársaság csütörtökön törölte több nagyvárosba (Amszterdamba, Barcelonába, Berlinbe, Frankfurtba, Münchenbe, Hanoverbe, Brüsszelbe, Milánóba, Rómába, Bécsbe, Varsóba és Kalinyingrádba) tartó járatait egészen október 30-ig.

Alexander Schallenberg arra is felhívta a figyelmet, hogy egy komoly stratégiai kérdést sem szabad figyelmen kívül hagynia az EU-nak a szankciós politika meghatározásakor: nem lenne örvendetes, ha az uniós intézkedések Belaruszt „Oroszország karjaiba hajtanák”. Ahogy az osztrák külügyminiszter fogalmazott:

„A nap végén – és ez a célunk – Belaruszt közelebb akarjuk hozni magunkhoz, nem eltaszítani.”

NYITÓKÉP: Heiko Maas / Facebook

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek