Ősi arab írással cselezik ki a diktatúrát az egyiptomi aktivisták

A 8. századi arabban még nem voltak mellékjelek a hosszú magánhangzókhoz, ezt csak ott vezették be, viszont a vallásos iskolákból és medreszékből sok egyiptomi ismeri az arab nyelvnek ezt a fajta írásmódját, most pedig a rezsim és a Facebook ellen is jól használják.

Mint ahogyan 2008-ban, vagy 2014-ben, a szomszédos Egyiptom számos polgára felháborodással, és dühvel figyelte Izrael mostani bombázásait Gáza civil lakossága ellen. Viszont, mivel a 2013-ban puccsal hatalomra került Abdel Fatah el-Sziszi tábornagy azóta egyre szigorodó diktatúrát és cenzúrát vezetett be az ország állampolgárainak közösségi média posztjaira ugyanúgy, mint a sajtóra nézve, ma igencsak megütheti a bokáját az, akinek a Facebookján, vagy a Twitterén az állambiztonság ellenzéki hangvételű bejegyzést talál.

Az Al-Monitor közel-keleti ügyekkel foglalkozó portál most arról írt, hogy a gázai bombázások elleni, világszerte elterjedő palesztinpárti tüntetésekből és a tiltakozásból ugyanakkor az egyiptomiak sem akartak kimaradni, ezért

Az aktivisták ugyanis elkezdték a korai arab nyelv egy olyan írásmódját használni, amiben még nincsenek diakritikus mellékjelek. A héberhez hasonlóan ugyanis az arab ábécé is csak a mássalhangzókat és néhány magánhangzót (pl. alif - ا , ayn - ع ) írja le rendes betűként, és a 8. századig a többi mássalhangzót csupán a beszélt nyelv alapján „képzelték oda” a szövegben szereplő mássalhangzók rendje alapján (pont így írják le manapság a modern hébert is.)

A 8. században azután az arabba is bekerültek a magánhangzókat írásban is jelölő, a betűk alá, fölé bekerülő egyes mellékjelek, amik a modern arabban is tükröződnek (igaz csak részlegesen, sok mellékjel csupán a Koránban fordul elő, tehát kikopott). Ennek viszont az lett a következménye, hogy

كمية "المعرفة" التي تحصلت عليها خلال العام الماضي من القراءة هرباً من التفكير في الواقع المستفز الذي يمر بي نتيجة حماقة أحدهم "لا تقدر بثمن" فعلاً رب ضارة نافعة ، فـ شكراً لك بحق …ياسافل .

— مترمتل (@Farisjmr) May 27, 2021

Azok az aktivisták, akik még ennél is több biztonságot akarnak a rezsimmel szemben, mindehhez még extra szóközöket is adhatnak, úgy a szöveg végleg felismerhetetlenné válhat a gépi megfigyelés előtt.

Gáza már csak azért is kényes téma az el-Sziszi rezsimnek, mert az általa megpuccsolt elődje, az azóta a börtönben meghalt Mohamed Murszi ahhoz

Az egyiptomi hadsereg, ami évtizedek óta harcolt az országban a Testvériség ellen, ezt sokáig nem is tűrte, a 2013-as puccs és Murszi bukása után Egyiptomban ismét törvényen kívül helyezték a testvériséget,

További következményként 2014-ben, el-Sziszi végleges hatalomra kerülése után a Gáza és Egyiptom között legális átjárást biztosító rafahi határátkelőt is lezárták, a gázaiak számos csempészalagútját pedig felrobbantották.

Most viszont nem csupán a Muszlim Testvériséget támogató, de minden olyan posztért könnyen őrizet és börtön járhat az országban, ami a gázai bombázásokkal bármilyen módon foglalkozik.

De nem csupán ezért. Az aktivisták szerint mivel már számos példa volt arra, hogy a Facebook-posztok miatt nem csupán az állambiztonság csapott le egyiptomi aktivistákra, hanem maga a Facebook is a helyi hatalom igényei szerint cenzúrázza azokat, ezért a bejegyzések legfontosabb célja, hogy azok meg is tudjanak jelenni a platformon és el tudják érni a legfontosabb politikai aktivisták követőtáborát is.

Az Al-Monitor által megkérdezett szakértők szerint a legújabb gázai háború alatti egyiptomi akciók után csak idő kérdése, hogy a korai arab szöveget is megtanulja szűrni a Facebook, hosszú távon tehát a rejtjelezés nem jelent majd megoldást. Május folyamán azonban segítségével mégis több tere nyílt az egyiptomi politikai ellenzéknek és a disszidenseknek is a szabadabb vélemény-nyilvánításra. Az aktivisták május 21-én ezen kívül bojkott-kampányt is rendeztek a Facebook ellen, tömegesen adnak neki rossz értékelést a Google Playen és az App Store-ban és minden egyiptomit inkább más közösségi médiaplatformok használatára bátorítanak.

NYITÓKÉP: Dan Mason / Flickr