+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Tóth Csaba Tibor & Bakó Bea
2021. május 26. szerda, 10:55
Olvasónk eredetileg nem is akarta beoltatni magát, heteken át nem tudott megszabadulni egy adatival kitöltött hamis oltási rubrikától, még védettségi kártyát is kapott rá. Egy hétig úgy járhatott-kelhetett ezzel, hogy addig egyetlen oltást sem kapott. Hrabali sztori következik 2021 Magyarországáról.

Még február 5-én megírtuk, hogy egyik olvasónk, Péter teljesen más ügyben felkereste háziorvosát, ahol nagy meglepetésére kiderült, már szerepel az oltási nyilvántartásban. Mindez annak ellenére történt meg vele, hogy addig egyáltalán nem is regisztrált vakcinainfón azért, hogy szerezzen a védőoltásból, sőt, akkoriban nem is szándékozott élni ezzel a lehetőséggel.

 

Mindennek ellenére feketén-fehéren ott állt a háziorvos előtt, hogy az adatbázis szerint

 

Péter nő, szociális dolgozó és január 31-én beoltották a Pfizer első dózisával, és e mellett az információ mellett ott szerepeltek a pontos születési adatai és a TAJ-száma is.

 

Meglepetése elég nagy volt, mert egyrészt ő férfi, ahogyan azt a neve is mutatja, másrészt pedig nem a szociális szférában dolgozik, oltást pedig végképpen nem kapott.

 

Később abszurd nyilvántartási bejegyzéséről készített másolatát a privát Facebook-oldalára is kirakta. Egy kis utánajárás után akkor megtudtuk, január 31-én valóban oltottak szociális dolgozókat, de a nekünk nyilatkozó forrás cáfolta, hogy egy ilyen szarvas hibát – amely során Péter nőként kerül fel az oltottak adatbázisába – bizonyosan észrevettek volna az oltóponton dolgozó adminisztrátorok, így ő visszaélésre gyanakodott.

 

Védettségi igazolvány is járt a csak papíron létező oltás mellé, el is fogadták

 

Kíváncsiak voltunk az ügy folytatására, így május 25-én telefonon beszéltünk ismét Péterrel.

 

Ő elmondta, hiába próbálta hónapokon keresztül elérni, hogy az oltottak adatbázisából kerüljön ki a TAJ-számával és adataival szereplő hibás bejegyzés,

 

ugyanezekkel az adatokkal kapott postán védettségi igazolást is, úgy, hogy akkor még mindig nem volt beoltva.

 

Mivel a nyilvántartás szerint Péter január végi „oltására” a Semmelweis Egyetemen került sor, ezért számtalanszor kereste őket az ügyben, felkereste a Nemzet Egészségbiztosítási Alapkezelőt (NEAK) és az oltási adatbázist kezelő Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tárat (EESZT) is. Mivel időközben a férfi azt is eldöntötte, most már szeretne inkább valódi vakcinát, ezért mindenképpen el kellett érje, hogy a hibás adatokat végre hajlandóak legyenek a hatóságok törölni, és a nyilvántartásban ne oltottként szerepeljen, erre azonban heteket kellett várnia.

 

Amíg ugyanis ez nem történt meg, már a rendszerben oltottként szereplő TAJ-száma miatt nem tudott regisztrációt felvinni.

 

Végül megérkezett neki májusban az e-mail arról, hogy az előző adatsor törlésre került, azonban Péter kérésünkre most, május végén ellenőrizte a védettségi igazolványa QR-kódját, ami még mindig azt mutatja, hogy január végén oltották be Pfizerrel.

 

Péter végül az új, immár pontos regisztrációjával május első felében kapta meg a Szputnyik oltást, innentől már tényleg jogosult volt a védettségi igazolványra, amivel azonban már sokkal korábban rendelkezett és április végétől már a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek biztosított előnyöket is igénybe tudta (volna) venni.

 

Arra a kérdésre, hogy visszaélt-e önhibáján kívül szerzett plasztikkártyás „védettségével”, Péter töredelmesen bevallotta, hogy egy teraszozás alkalmával az idei, hideg májusban egyszer ennek a kártyának a segítségével, még az oltása előtt bemehetett a kocsma belterébe. Elmondása szerint különös történetét a környezetében mindenki ismerte, de azért a védettségi igazolvány az mégis hivatalos okirat, a neve is rajta volt, el kellett tehát fogadni.

 

Magyarországon 2020 decemberében, teljesen önkéntes alapon indult meg a covid elleni vakcinák beadása, egy erre elkészített, később publikált „oltási terv” alapján. Ennek első helyén, januárban és februárban az egészségügyi és szociális dolgozók oltása volt soron, nekik még az EU-s vakcinaelosztásból szerzett Pfizer-vakcina jutott. Azt, hogy az oltás biztosította immunitást, védettséget egy erre szolgáló, egyedi plasztikkártyával igazolni is tudják majd az oltást megkapottak, március elején találta ki a kormány a koronavírus-védekezés keretében.

 

Az igazolványnak valódi értelme azonban csak akkor lett, amikor Orbán Viktor április 23-án bejelentette, április 24-én kinyitnak a vendéglátóhelyek teraszai, április 26-tól pedig a vendéglátóhelyek, uszodák, fitnesztermek, mozik, színházak belterei, és a kinyitó szállodák szabadidős céllal csupán ezekkel a védettségi kártyákkal lehetnek majd látogathatók.

 

Azóta több olyan esetről is írtunk, amikor – az önkéntesség elvét figyelmen kívül hagyva – több egyetem is azt sugallta körlevelében, hogy védettségi igazolvány, tehát oltás nélkül nem lehet órákra járni avagy vizsgázni. Érdeklődésünkre később két budapesti egyetem, a Semmelweis és a BME is tisztázta, az oltást mindenhol kiválthatja a negatív koronavírus-teszt is.

 

Az oltatlanok egyre gyakoribb, és rendszerszintű, ráadásul kormányrendeletben előírt diszkriminációjának ügyét egyébként főszerkesztőnk, Bakó Bea az Alkotmánybíróság elé viszi.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás