Lényegében államosítja a vasutat a brit kormány

Grant Shapps közlekedési miniszter megígérte: új állami vasúti társaság alakul az Egyesült Királyságban, az 1994-ben megszűnt cég szörnyű szendvicsei viszont nem térnek rá vissza. A szakszervezetek szerint ez trükkös megszorítás, és olyan ál-államosítás, ami igazából a vasúttársaságok privát milliárdosainak érdekeit szolgálja.

Vége a keresztbe-kasul működtetett franchise-vasúttársaságok korának az Egyesült Királyságban. Boris Johnsonék újabb házifeladatot másoltak le Corbyn programjából, és 25 év után újjáalakul a Great British Railways. Azt ígérik azonban, nem lesznek borzalmas szendvicsek, mint a szociáldemokrata korszakban.

Központi rendszer rossz szendvicsek nélkül

A bejelentés azután született, hogy megérkeztek a kormányhoz az eddig 4-5 évente kiosztott, privát franchise vasúti koncessziókat áttekintő részletes jelentés eredményei, amelyek alapján a kabinet úgy döntött: vége a még az ugyancsak konzervatív John Major által létrehozott magánvasút-rendszernek Nagy-Britanniában. A jelentést Keith Williams a Royal Mail volt felügyelőbizottsági elnöke, mint független jelentésbizottsági elnök és Grant Shapps közlekedési miniszter közösen készítették el.

A kormány csütörtökön bejelentett döntése a vasúti rendszer 1994 és 1997 között zajló privatizációja óta folyamatosan növekvő káoszt számol fel a vasúti közlekedés terén. Az 1997-ben kialakult, privát társaságok által franchise-rendszerben kibérelt vonalak, egymással versenyző társaságok az elmúlt négy évben óriási jegyárnövekedéshez és kaotikus viszonyokhoz, koszos szerelvényekhez és folyamatosan késő vonatokhoz vezettek. Ráadásul a privát franchise-rendszer miatt főleg a holland államvasutak és a Deutsche Bahn profitált a rendszerből.

A döntés előzménye, hogy a még Jeremy Corbyn által vezetett Munkáspárt egyik fő követelése volt 2016-tól éppen egy ilyen, állami vasúttársaság létrehozása, a teljes forgalomirányítói, vonatszemélyzeti infrastruktúra és összes dolgozó egy cégben való összpontosítása és a stratégiai jelentőségű brit vonatközlekedés lényeges állami ellenőrzés és támogatás alá vonása.

Grant Shapps, Johnson közlekedési minisztere bejelentette: a több éves államosítási folyamat első fázisa azt jelenti, hogy először a féléves, három hónapos bérletek, majd a jegyvásárlás rendszerét is egységesítik.

Shapps a legendás, celofánba csomagolt, szottyadt sonkás szendvicsekre célzott ezzel, amelyekre az idősebb britek hetvenes években válságba kerülő jóléti állam vasútjáról emlékezhetnek. A British Rail-szendvics ma is használt fogalom a minőségében eléggé megbízhatatlan úti elemózsiára, de a konzervatívokat támogató újságírók annak idején Corbyn tervét is azzal nevettették ki, hogy az állami vasúttársasággal ezek is visszatérnének.

Összességében a most bejelentett intézkedések a legnagyobb változást jelentik a brit állam életében, mióta csak 1994-ben elkezdődött a vasút privatizációja.

Persze, ahogyan az a Guardian összefoglalójából kiderült, ez sem lesz fájdalmak nélküli változás. Nekik a privát vonattársaságok vezetői megszorítások bevezetésének sorozatáról beszéltek, ráadásul az előzetesen kiszivárgott információk szerint a Great British Railways állami cég lenne ugyan, de ő osztaná ki különböző magáncégeknek a koncessziókat, tehát sokkal inkább egy ppp-konstrukció-szerű rendszer fog a következő években felállni, mint egy teljesen állami kézben lévő, Deutsche Bahn-szerű társaság.

A rendszer inkább hasonlítani fog ahhoz, amit Boris Johnson saját polgármestersége alatt Londonban hozott létre: itt a központi, állami és adófizetői pénzből fenntartott Transport for London a vele szerződő privát közlekedési cégeknek a buszútvonalakra fenntartási díjat fizet ki, szerződéses alapon. A TfL szisztéma ugyan rendkívül drága, de részei a pontosság, avagy a tömegközlekedési eszközök tisztasága alapján osztott büntetőpontok rendszere is, ezt is átvezetnék a vasúthoz.

Magát a vasutat és a forgalomirányítást, vasútállomásokat, pályaudvarokat és a jegyeladó és -kezelő automatákat működtető Network Rail eddig is állami kézben volt. A felülvizsgálatot – aminek az eredménye a csütörtökön publikál jelentés (white paper) – ezért éppen a Network Rail igazgatója, Andrew Haines vezette és maga a társaság van kijelölve arra, hogy a központosítást és félig-meddig államosítást levezényelje.

A „white paper” az ágazati vezetők információi szerint eredetileg a már általuk is követelt radikális jegyreformot, és nagyon nagy jegyár-támogatásokat is tartalmazott volna, ugyanakkor a Johnson-kabinet végül úgy határozott, ezekkel még várnak, a világjárvány és az elég szigorú brit lezárások miatt ugyanis nagyon elterjedt az országban a home office-rendszere, amely az utazási szokásokat jelentősen megváltoztatta. Most a kormány – miközben kihasználja a rendkívüli veszteségeket, amiket a privát vasúttársaságok a járvány alatt szenvedtek, hogy könnyebben véghez vigye az integrációt, a nagyobb változásokkal még várna addig, amíg ki nem derül, hogy az otthonról dolgozás mennyire lesz végül tartós, új munkavégzési forma a brit gazdaságban.

Bújtatott privatizációtól, megszorításoktól félnek a vasutasok

Az új rendszert már 2020 márciusában elkezdték megalapozni, akkor a járvány első hulláma előtt Johnson felbontotta az összes franchise-szerződést a vasútnál, de maga a közlekedés is gyakorlatilag leállt, mivel akkor a vírusveszély miatt eltanácsolták a briteket a buszok és vonatok használatától.

Az Országos Vasúti és Tengeri Közlekedési Szakszervezet (RMT) általában is harcos főtitkára, Mick Lynch már május 16-án közölte pontosan tudják, hogy Johnsonék tervei magukban foglalják a vasúti dolgozók bérének jelentős csökkentését és más megszorításokat is, amiket így, az átszervezéssel szeretnének majd eladni a szavazóknak.

„Minden jel arra mutat, hogy a Shapps/Williams-vizsgálat a múltban ragadt, és továbbra is hozzáköti magát a bukott privatizációhoz. Ugyanazt a húst más mártással szolgálják most fel a Toryk és vasúti milliárdos barátaik” – kommentálta egészen röviden a terveket a szakszervezeti vezető.

A brit vasút teljeskörű, tehát a forgalomkezelést és infrastruktúrát is magában foglaló privatizációját még 1979-ben Margaret Thatcher próbálta elérni, ő azonban saját miniszterelnöksége idején belátta, hogy ez nem várt nehézségeket okozna például akkor, ha a váltókezelők is szabad piaci versenyre lennének kényszerítve regionális privát koncessziók által.

Azután John Major 1994-ben végül mégis úgy döntött, emellé a legradikálisabb terv mellé áll. De a forgalomirányítást már 2000-ben vissza kellett venniük a Network Rail létrehozásával Blairéknek, miután Hatfieldnél óriási vonatszerencsétlenség történt, a vizsgálat pedig megállapította, hogy a privát Railtrack túlhajszolt váltókezelői mulasztottak. Ezek után a társaság meg is szűnt, 2002-ben államosítással olvast bele a Network Railbe.

Corbyn egyébként még elődjétől, Ed Miliband munkáspárti vezetőtől örökölte a teljes brit államvasút helyreállításának tervét, és egy 2018-as felmérés szerint ezt az ötletet a britek 64 százaléka támogatja is. Ez nem is csoda, hiszen jelenleg tipikusan egy két és félórás Bristol-London-Waterloo vonatút nagyjából annyirban kerül, mint fapados repülőjegy London és Berlin között.

A régi British Rail rendszerének kialakulásáról, hatékonyságáról a BBC néhány éve dokumentumfilmet is készített, ami (Nagy-Britannián kívül) a Youtube-on is szabadon hozzáférhető, angol nyelven:

NYITÓKÉP: Brit vasúti szerelvény suhan be egy állomásra - már nem sokáig lesz privát kézben. / Fotó: Pxhere.com