+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. május 17. hétfő, 13:11
A munkatúlterhelés a felelős a foglalkozással kapcsolatos megbetegedések egyharmadáért. A koronavírus-járvánnyal pedig a helyzet csak tovább romlott.

745 ezren haltak meg a világon szélütésben vagy valamilyen iszkémiás szívbetegségben (ami a szívizom elégtelen vérellátásából, azaz iszkémiájából adódóan lép fel) 2016-ban egész egyszerűen azért, mert tartósan túlságosan sokat dolgoztak.

 

Ez 29 százalékkal növekedett a 2000-es adatokhoz képest

 

mutatta ki a WHO és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közös kutatása.

 

A kutatás egész pontosan azt vizsgálta, hogy hány esetben vezetett stroke vagy iszkémiás szívbetegség miatti halálozáshoz az, hogy az illető tartósan heti szinten 55 órát vagy még annál is többet dolgozott. Az előbbi okból kifolyólag 389 ezren hunytak el, az utóbbi miatt 347 ezren.

 

Ez egyébként az első ilyen típusú kutatás, ahol direkten azt vizsgálták a kutatók, hogy milyen összefüggés van az extrém munkaterhelés és a stroke vagy az iszkémiás szívbetegségek okozta halálozások között. A kutatáshoz 154 országból származó adatbázisokat használtak fel, összesen több, mint 2300 korábbi kutatási eredménnyel egybefésülve. Ez alapján

 

akik 55 vagy annál is több órát dolgoznak egy héten tartósan, azoknál 35 százalékkal nagyobb az esély a strokera,

 

és 17 százalékkal az iszkémiás szívbetegségek kialakulására, mint akik heti 34-40 órát dolgoznak.

 

A 2016-ban a nagy munkatúlterhelés következtében a fenti szívbetegségekben és szívrendellenességekben meghalt emberek között kimagaslóan nagy arányban voltak a férfiak (a 745 ezer elhunyt 72 százaléka, azaz több, mint 536 ezer volt férfi), a Csendes-óceán nyugati és délkelet-ázsiai régióban élők, valamint a 45 és 74 év közöttiek.

 

A kutatás tanúsága szerint jelenleg egyébként a 7,6 milliárdos globális össznépesség 9 százaléka,

 

majdnem 700 millió ember dolgozik heti 55 órát vagy többet, és ez az arány egyre csak nő.

 

Mint arra a WHO vezérigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus kitért, a koronavírus-járvány csak gyorsította ezt a folyamatot. A távmunka sok iparágban való elterjedésével elmosódtak a határok a magánélet és a munka között: az utóbbi beszivárog az előbbibe, illetve a járvány következtében meglépett leépítések után a megtartott munkaerőt nagyobb mértékben kezdték el terhelni, így a munkával eltöltött órák száma is nőtt.

 

A kutatás tanúsága szerint egyébként a munkatúlterhelés a felelős a foglalkozással kapcsolatos megbetegedések egyharmadáért. A KSH adatai szerint Magyarországon évente körülbelül 11-12 ezer ember hal meg stroke következtében, 25-27 ezren egyéb iszkémiás szívbetegségben, ugyanakkor azt a KSH már nem közli, hogy ők a túlmunka következtében hunynak-e el.

 

NYITÓKÉP: UVATERV / Fortepan

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ezzel az előválasztás Újbudán szintén két szereplősre sorvadt: a DK és a Jobbik támogatottságát is élvező főpolgármester-helyettes, Gy. Németh Erzsébet és Orosz Anna fog megmérkőzni egymással.

Legyen szó konzervatív családképről, a gendernyelv elutasításáról, vagy épp több patriotizmusról: a német társadalom továbbra is alapvetően konzervatív.

A magyar-amerikai pénzember szerint a mesterséges intelligencia általi megfigyelés halálos veszély lehet a nyugati társadalmakra.

A cseh magánvasút, a RegioJet után a MÁV is újraindítja dalmáciai nyaralóvonatait. De melyik társasággal éri meg jobban Dalmáciába utazni?

A kérdés, hogy a koronavírus különböző variánsai vagy a vakcina gyenge felépítése miatt nem érte el a WHO által előírt 50 százalékos hatékonyságot. Ha az előbbi, akkor a többi mRNS-vakcina hatékonysága kapcsán is kérdések merülhetnek fel.

Jelenleg ugyanis a legtöbb országból 10 napos kötelező karantén várna a szurkolókra. A döntőt, illetve a két elődöntőt is Londonban fogják megrendezni.

A világ egyik legjobb kapusa, Gianluigi Buffon nem gazdag sejkekhez megy levezetni, hanem visszatér nevelőcsapatába, ahol 1995-ben kezdte legendás karrierjét.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás