+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2021. május 16. vasárnap, 15:25
Több német városban is szombaton palesztinpárti, iszlamista és baloldali szervezetek tüntettek Izrael ellen a jelenlegi katonai akciók miatt. A CDU és több német város is kirakta az izraeli zászlót, a német hitközségek elnöke viszont határozottabb fellépést várna el az antiszemitizmus ellen.

Szombaton több német városban is ezrek vonultak utcára, hogy tiltakozzanak a Gáza elleni izraeli katonai akciók ellen. A tüntetéseket főleg baloldaliak szervezték, de iszlamista csoportok is megjelentek, akik Izraelt vagy magukat a zsidókat gyalázták. Már hétközben is sorra kerültek iszlamista megmozdulásokra: Gelsenkirchenben pár száz iszlamista vonult fel Palesztína mellett, és

 

közben azt ordibálták, hogy „szar zsidók“.

 

A rendőrség egy ordibálót – egy libanoni származású fiatalembert – előállított.

 

Berlinben több tüntetésre is sor került szombaton, az egyiken – amelyen a rendőrség szerint majdnem négyezren vettek részt – a résztvevők összecsaptak a rendőrökkel, akik felé üvegeket dobáltak. Hamburgban is végül a rendőrség feloszlatta a palesztinpárti tüntetést, mert izraeli zászlókkal ellentüntetők jelentek meg, és a rendőrség összecsapásoktól tartott. Frankfurtban csak az utolsó percben vált egyértelművé, hogy lehet Izrael ellen tüntetni. Előtte

 

Frankfurt szociáldemokrata városvezetése megtiltotta a tüntetést, de a helyi közigazgatási bíróság hatályon kívül helyezte a városi határozatot,

 

így szombaton végül a Majna-parti városban is majdnem kétezer embert tüntethetett palesztin zászlókkal.

 

SZOMBATI BERLINI PALESZTINPÁRTI TÜNTETÉS. FOTÓ: MARX21 / FB

 

Nem csak a mostani közel-keleti katonai események miatt voltak a tüntetések, de május 15-e eleve gyásznap a palesztínok között: a Nakba (azaz Katasztrófa) napján emlékeznek meg a palesztínok azokról, akiket Izrael 1948-as alapítása miatt és óta szerintük elűztek az otthonaikból. Minden évben vannak tüntetések ezen a napon, de az idei évben egyrészről a hadi események, másrészről a járványügyi korlátozások miatt volt nagyobb a rendőri figyelem.

 

Többen viszont Izraellel fejezték ki szolidaritásukat. Csak kisebb ellentüntetésekre került sor egy-egy városban, a szolidaritás inkább abban jelent meg, hogy több német város is kitűzte a városházára az izraeli lobogót, de

 

a CDU berlini székháza is felhúzta az izraeli zászlót a német és az EU-s mellé.

 

Ezt ismeretlenek ellopták. A kitűzött izraeli zászlók másutt se nyerték el mindenki tetszését: Solingenben a zászlót lelopták ismeretlenek a városházáról, Würzburgban pedig súlyosan megrongálták azt ismeretlenek. Berlin Pankow negyedében pedig ismeretlenek felgyújtottak egy szemetest a helyi polgármesteri hivatal előtt, a rendőrség tájékoztatása szerint a cél az volt, hogy az izraeli zászló onnan fogjon tüzet. Hagen városában viszont maga a városvezetés döntött úgy, hogy leveszi végül mégis az izraeli zászlót, mert támadásoktól tartott.

 

A Jüdische Allgemeine német zsidó hetilap arról számolt be, hogy Berlinben egy arab kávézóból egy olyan dal szólt, ami Tel-Aviv bombázását követeli; valamint iszlamisták Berlin Neukölln polgármesteri hivatalára Allah üzenetét akarták a neokonzervatív, Izrael-párti Axel Springer-médiakonszern számára – többek között a Bild bulvárnapilap is az Axel Springerhez tartozik – kifüggeszteni. A Jüdische Allgemeinét felháborítja, hogy Berlin szocdem-kommunista-zöld városvezetése – ellentétben Frankfurt szocdem városvezetésével – meg se próbálta betiltani a szombati tüntetéseket.

 

A BERLIN NEUKÖLLNI POLGÁRMESTERI HIVATAL ELŐTT ISZLAMISTA TÜNTETŐK A JOBBOLDALI AXEL SPRINGER-MÉDIAKONSZERNNEK IS ÜZENTEK A KORÁNBÓL: „ALLAH FÉNYÉT A SZÁJAIKKAL AKARJÁK KIOLTANI, DE ALLAH A FÉNYÉT KITELJESÍTI, AKKOR IS, HA EZ A KUFÁROKNAK NEM TETSZIK.“ FOTÓ: RUBEN GERCZIKOW / TWITTER

 

Josef Schuster, a német zsidó hitközségek elnökét az elmúlt napok eseményei, tüntetései „Németország legsötétebb idejére“ emlékeztették, és határozottabb fellépést követelt a zsidóellenességgel szemben.

 

A német politikából azonban sokan felszólaltak Izrael mellett.

 

Serap Güler, a CDU török származású politikusa felszólította a Németországban élő muzulmánokat, hogy ismerjék el Izrael létezéshez való jogát. Norbert Walter-Borjans, a szociáldemokraták társelnöke szerint Izrael létezése nem lehet vitatéma Németország utcáin, de a politikus szerint a közel-keleti konfliktusban hosszútávon a két-állam-megoldás jelenthet kiutat. A szociáldemokrata vezető kemény büntetéseket vár el azokkal szemben, akik Izrael létét kétségbe vonják, vagy zsidóellenességre használják a tüntetéseket.

 

A KOMMUNISTA LINKE SZIMPATIZÁNSAI A SZOMBATI BERLINI PALESZTINPÁRTI MEGMOZDULÁSON. FOTÓ: RENÉ PAULOKAT / FB

 

Alexander Lambsdorff gróf, a liberális FDP külpolitikusa felszólította a berlini kormányt, hogy határozottabban álljon ki a jelenlegi konfliktusban Izrael mellett, amelynek biztonsága német államérdek is. Annalena Baerbock, a Zöldek kancellárjelöltje pedig egy berlini zsinagógában tartott beszédet szombaton, ahol kijelentette: Németország semmilyen módon nem tolerálhatja, ha zsidóellenes jelszavak jelennek meg tüntetéseken. A jobboldali Bild bulvárnapilap azonban felrótta Baerbocknak, hogy a Zöldek ellenzik katonai szállítmányok juttatását háborús övezetekbe – azaz eszerint Németország se segíthetne katonailag Izraelnek.

 

Jörg Meuthen, a szélsőjobboldali AfD társelnöke szerint elfogadhatatlan, ha a jelenlegi helyzetben, amikor a Hamasz Tel-Avivot lövi, Heiko Maas, szocdem külügyminiszter mindkét felet visszafogottságra figyelmezteti.

 

Az AfD-s Meuthen egyértelműbb német kiállást várna el Izrael mellett,

 

elvégre Angela Merkel 2008-ban Izraelnek – és nem Palesztinának – a létét nevezte német államérdeknek.

 

A szombati palesztinpárti tüntetéseken megjelent Izrael- és zsidóellenesség ellen a németországi török mecsetek szervezete, a Ditib is felszólalt: a Ditib kifejezte aggodalmát amiatt, hogy zsidó épületek és zsinagógák lehetnek veszélyben a tüntetések miatt.

 

NYITÓKÉP: Berlini palesztinpárti tüntetés / Zentrum Demokratischer Widerspruch, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás