Hat jó hely Prágán kívül Csehországban, ahová utazz el, ha már van védettségi igazolványod

Épségben megmaradt várkastélyok, kiváló borvidékek, középkori kisvárosok, lélegzetelállító panorámák, földöntúli tájak: Csehországban sokkal több van, mint egy sörözéssel egybekötött városnézés Prágában. Most, hogy magyar védettségi igazolvánnyal szabadon utazhatunk Csehországba, mutatjuk a hat kedvenc helyünket a cseh vidékről!

Bahrein, Horvátország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovénia és Törökország után újabb ország fogadja korlátozások nélkül a bármilyen vakcinával beoltott, és érvényes védettségi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgárokat. Szijjártó Péter magyar és Jakub Kulhánek cseh külügyminiszterek ugyanis megegyeztek abban, hogy május 15. szombattól

Ezúton is szeretnénk bátorítani a minket olvasó cseheket, hogy látogassanak el hozzánk, de ami még fontosabb: a magyarokat is arra, hogy az évük első külföldi kiruccanását töltsék Csehországban. Egy csehországi kirándulásra ugyanis keresve se találhatnátok jobb időpontot május végénél, hiszen még sem a brit legénybúcsúturizmus nem indult el, sem egy fullasztó júliusi hőséggel nem kell megküzdenetek – de már épp elég jó idő van ahhoz, hogy Kofolát kortyolgassatok a teraszokon.

Persze ha Csehország, akkor Prágát mindenki ismeri és teljes joggal szereti, hiszen Közép-Európa legszebb, legzöldebb és legemberléptékűbb metropoliszáról van szó, de a cseh vidékig már jóval kevesebben jutnak el. Pedig millió hely van, amit érdemes Prágán kívül is felkeresni, rögtön mutatjuk is a hat kedvencünket – a térképnézethez katt a félkövérrel szedett linkekre!

6. Svatojánské proudy

Nem másról van itt szó, mint a prágaiak egyik kedvenc hétvégi kirándulóhelyéről, hiszen a turistaút csupán harminc kilométerre délre fekszik Prágától Štěchovice és Slápy falvai között. A Moldva ezen szakasza nemcsak kiránduló, de vízisport-paradicsom is, hiszen mindkét településen óriási gátak fogják meg a folyó sodrását. Így a Moldva itt lényegében tóvá szelídül – a kajakosok, kenusok és csónakázók legnagyobb örömére. A modern népi legenda szerint emellett nem is akármilyen kincseket rejtenek a Štěchovice melletti barlangok: 1945-ben állítólag a nácik, nevezetesen egy bizonyos Emil Klein tábornok 540 ládányi aranyat, drágakövet, festményeket, és a berlini Vilmos Császár Társaságtól származó értékes dokumetumokat rejtett el a falu közelében.

A Vyhlídka Máj (Máj-kilátó) a Teletín nevű apró községből csupán egy kilométernyi gyaloglásra található, cserébe a látvány mindenkit kárpótol: 

5. Křivoklátsko és Karlštejn

Křivoklátsko, Ez a gyönyörű természetvédelmi terület vonattal csak egy óra Prágától – és érdemes is a vonatot választani, hiszen a környéket Csehország egyik legszebb fekvésű vasútvonala szeli át. Nagy szintkülönbségek nincsenek, így kocatúrázóknak is ideális, ráadásul a legjobb panorámák az egész területet keresztülkanyargó Berounka folyó völgyében vannak. Tilos kihagyni Křivoklát várát, amely eredetileg a XIII. században épült, de azóta többször átépítették. Ez van annyira látványos helyen, mint nagytestvére, a szintén közelben fekvő Karlštejni vár, viszont jóval kevésbé ismert nála.

Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy Karlštejnbe zarándokolni ne lenne kötelező mindenkinek, aki Csehországba látogat, főleg, hogy a csehek (a prágai Hradzsin után) leghíresebb vára pont félúton van Křivoklát és Prága között. Csehországban könnyű épségben megmaradt várakat találni, hiszen a törökök idáig nem jutottak el, és miután a csehek nem ragaszkodtak olyan doktriner módon a szabadságharcokhoz, mint mi, a Habsburgok nem is érezték kötelességüknek felrobbantani őket. Karlštejn viszont még a cseh várak közül is kiemelkedik, hiszen az 1348 és 1355 között épített vár gótikus elemei teljesen megmaradtak.

4. Olmütz

Ha már magyar szabadságharcok, akkor nem mehetünk el szó nélkül Olmütz (csehül Olomouc, magyarul Alamóc) városa mellett sem, ide köthető ugyanis az olmützi (oktrojált) alkotmány is, amellyel a V. Ferdinánd lemondása után császárrá koronázott Ferenc József 1849-ben megpróbált egy erős, abszolutista államot létrehozni, főleg az akkor még javában tartó magyar szabadságharc miatt. Végül sosem lépett életbe, cserébe viszont azóta is szerepel minden tizenegyedikes történelemkönyvben – azt azonban már nem írják le mellé, hogy Olmütz remek város, és mindenképp megér egy-két napot. 

Ahogyan a váraikra, úgy Cseh- és Morvaország katedrálisaira is joggal irigykedhet a magyar ember, hiszen nálunk a török-kori pusztítás miatt csak mutatóba maradt román, gótikus, vagy éppen reneszánsz építészet.

(amelynek 100 méter magas tornya nem kis teljesítmény ahhoz képest, hogy a templom most lesz 900 éves), és az alapvetően barokk városközpontba beékelődik a csak félezer éves, gótikus Szent Mór templom is. Olmützben van Morvaország legrégebbi egyeteme is, és a város meredek, erődített falain kívül kialakított hangulatos park is megér egy sétát. 

3. Český Krumlov és České Budějovice

A járvány előtti tömegturizmus közismerten Prágát is fojtogatta, de annyira rosszul talán senki sem járt, mint Český Krumlov. A dél-csehországi kisváros tényleg úgy néz ki, mint ahogyan a középkort Disneylandben elképzelnék, a Moldva völgyében fekvő történelmi kisváros macskaköves sikátorai mellett ősrégi házak sorakoznak, a giccshatást pedig fokozza a város fölé magasodó, egy meredek sziklán álló várkastély, amelynek a kertjében két medve lakik. Naná, hogy Krumlovot mindenki látni akarta, és

Én Český Krumlovban 2017-ben jártam először, de a városon sáskahadakként vonuló szelfibotos hordák miatt inkább nyomasztó élmény volt. Napra pontosan három év múlva, 2020 szeptemberében aztán visszamentem, Český Krumlov pedig átlényegült. Egy nagyra nőtt turistaetetőből újból bájos középkori kisvárossá szelídült. Tanulság: Český Krumlovot most kell megnézni, mielőtt visszatér a tömegturizmus. 

Miután pedig visszatér, akkor is ott van pótléknak, Dél-Csehország központja, České Budějovice, ami 25 kilométerre fekszik csak Krumlovtól, és persze kevésbé hozza a középkori Disneyland-érzést. Ez a város nagy szerencséje, hiszen hiába van gyönyörű belvárosa, hangulatos folyópartja és középkori harangtornya, a tömegturizmust felszívta Český Krumlov, Budějovicének meg maradtak a turizmus igényesebb formái. 

2. A cseh paradicsom

A lélegzetelállító szurdokvölgyekkel teletűzdelt szlovák paradicsomot talán senkinek nem kell bemutatni, kevesebben tudnak viszont a cseh paradicsomról (Český ráj) – pedig utóbbinak sem kell szégyenkeznie. A Mlada Boleslav és Jičín között félúton fekvő nemzeti park egyrészt arról ismert, hogy itt lakik a Magyarországon is ismert csehszlovák rajzfilm főhőse, Rumcájsz. Másrészt pedig a 60 millió éve képződött, porladó homokkőszikláiról (prachovi sziklák), amelyek holdbéli tájat varázsolnak az egyébként nem kifejezetten magas cseh dombvidékből.

A sziklavároson kívül a cseh paradicsom másik jelképe Trosky romvára, amelyet a XIV. században emeltek. A huszita háborúkat bár túlélte, a harmincéves háborút már nem, de talán ez nem is tett olyan rosszat neki: a romantikáját éppen a romossága adja. 

1. Znojmo

Ha valakit érdekel, milyen kulturális és építészeti örökséget hagytak hátra Csehszlovákiának az onnan a második világháborút követően Ausztriába kitelepített szudétanémetek, legjobb, ha elutazik a Budapesttől autóval mindössze 3 és fél órára lévő, az osztrák-cseh határ mellett található Znojmóba (Znaim). Nem véletlen, hogy Znojmo még Prágánál és Brünnél is előbb kapta meg a királyi városi rangot a cseh királytól. A Thaya folyó melletti meredek, szőlőknek ma is ideális dombra épített alig harmincezres városra érdemes rászánni két napot is akár, annyi mindent látni itt gótikus templomtól, gyönyörű belvároson és kétszintes kápolnán át

(Ez annyira jó sztori, hogy az Azonnalin külön cikket is szenteltünk neki.) Znojmoban a bor ma is fontos, az egyre szebben felújított, a város mai méretéhez képest nagyon nagy belváros tele van vinotékákkal, végig lehet kóstolni a kifejezetten aromatikusra hangolt helyi fehérborokat, de vannak olyan hipszterborbárok is, ahol lazán és budapesti árakhoz képest nagyjából féláron fejest lehet ugrani az egyre inkább a természetesboros iránnyal kacérkodó morva borászok világába is.

Aki az ateista és bohém Csehországról a sörre asszociál, annak pont ideje megismernie az országban a katolikus, szorgos, bortermelő morvákat! És akkor már ne is legyen megállás: Znojmo után jöhet a hozzá hasonlóan egy dombra épített, legalább ennyire szép Mikulov, a Liechtenstein-grófok mesekastélya Lednicénél, és végül a régió rendkívül élhető fővárosa, Brno!

Kimaradt valami? Adj tippet kommentben a szerzőknek és az olvasóknak!

NYITÓKÉP: Illés Gergő / Azonnali