Úgy néz ki, csak papíron létezett a legnagyobb erdősítési program Romániában

2021.05.13. 10:01

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, decemberben pedig sikeresnek ítélte az akciót. A Recorder oknyomozó portál átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Úgy néz ki, csak papíron létezett a legnagyobb erdősítési program Romániában

Létezik a román sajtóban egy közösségi finanszírozáson alapuló oknyomozó portál, a Recorder, ami leginkább a magyar Átlátszónak feleltethető meg, annyi különbséggel, hogy elsősorban videós anyagokban mutatnak rá az országot átszövő korrupció különböző aspektusaira.

A Recorder feltárta már a román vízügynél működő korrupciós hálót is: Románia keleti felén, a Kárpátokon túl található a moldvai régió. Ez egy dombos, folyókkal tarkított vidék, és jellemzően a legtöbb árvíz/áradás itt szokott előfordulni. A Recorder csapatának egy korábbi videója erre, azaz a moldvai vízügyi hatóságnál tapasztalható visszásságokra mutatott rá.

Mégpedig arra, hogy a vízügy regionális igazgatója – aki egyben a legnagyobb romániai kormánypárt, a nemzeti liberális PNL megyei önkormányzati képviselője, valamint a korábbi nemzeti liberális környezetvédelmi miniszter sógora is – befolyásolta egy köztisztviselői poszt elnyerését. Konkrétan az történt, hogy

a vízügyhöz felvettek egy pincérnőt mindenféle szakmai előélet, valamint a vízügyhöz szükséges képzettség nélkül.

Ráadásul nem is akármilyen pozícióba: árvízvédelemért felelős mérnöknek. A Recorder oknyomozása után belső ellenőrzések indultak el, vezetőket menesztettek, a román korrupcióellenes ügyészség, a hírhedt DNA is munkához látott.

Papíron és kamerák előtt ültettek fákat, a valóságban nem

Május elején ismét újabb témát tárt fel a Recorder: kedden publikáltak egy riportot arról, hogy a tavaly márciusban, a jobboldali, nemzeti liberális PNL-kormány által bejelentett „nagy erdősítési program” valójában nem volt több egy politikai kommunikációs cselnél:

a politikusok terepre mentek, ásót kaptak a kézbe, pár facsemetét ültettek, fotózkodtak, majd hazamentek. A beígért 53 millió facsemetét pedig úgy néz ki, soha nem ültették el.

A 2020. MÁRCIUSÁBAN A NAGY CSINADRATTÁVAL BEJELENTETT „LEGNAGYOBB ERDŐSÍTÉSI PROGRAM” KERETÉBEN ÜLTET FÁT AZ AKKORI NEMZETI LIBERÁLIS, AZÓTA MÁR KORRUPCIÓGYANÚBA KEVEREDETT KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTER COSTEL ALEXE, AZ ÁLLAMFŐ KLAUS JOHANNIS ÉS AZ AKKORI MINISZTERELNÖK, LUDOVIC ORBAN. FOTÓ: KLAUS JOHANNIS / FACEBOOK

Az erdősítési kampány szlogenjére (Egy országnyi erdőt!) rájátszva a Recorder friss oknyomozásáról szóló videójukat Egy országnyi hazugság. A „legnagyobb erdősítési” kampány mögötti igazság címmel látta el. Ezen legfrissebb videójukat csütörtök reggelig több mint 300 ezren nézték már meg.

A FAÜLTETÉSSEL KAPCSOLATOSAN FELTÁRT KORRUPCIÓRÓL SZÓLÓ VIDEÓ .

A környezetvédelmi minisztérium a sikeresen telepített erdőket egy interaktív térképen mutatja be, amiken jelölik a beültetett parcellákat. Azonban az oknyomozó portál a legújabb videójában azt mutatta be, hogy ez a térkép nem feltétlenül egyezik a valósággal.

Miután meglátogattak több ilyen parcellát, még a nyomát se találták az elméletileg frissen ültetett erdőnek.

A KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTÉRIUM ILYEN TÉRKÉPEN JELZI AZ ERDŐÜLTETÉS HELYSZÍNEIT. A RECORDER SZERINT AZONBAN A VALÓSÁG ETTŐL ELTÉR. FOTÓ: FORESTGIS.RO

A véletlenszerűen kiválasztott 11 erődültetési helyszínből (elsősorban a Kárpátoktól délre fekvő munténiai megyékben vizsgálódtak) a Recorder mindössze 5 helyszínen talált friss erdősítésre utaló nyomokat, a többi helyszín pangott az ürességtől.

A Recorder újságírói a környezetvédelmi minisztérium honlapján való jelentésekkel szembesítik is a helyi erdőigazgatásért felelős erdészekek és erdőmérnököket, azonban többnyire

tanácstalanság és kényelmetlenség fogja el az erdészeket, legtöbbször pedig az a felvetett kérdésekre a válasz, hogy „még nem ültettünk, de majd fogunk”.

KLAUS JOHANNIS ÁLLAMFŐ FÁT ÜLTET 2021. MÁRCIUSBAN. FOTÓ: KLAUS JOHANNIS / FACEBOOK

A Recoder oknyomozásával kapcsolatban az országos erdőügyi igazgatóság, a Romsilva is megszólalt: egyrészt azt állította, hogy

a Recorder magánkezelésű erdőgazdaságokat látogatott meg, amelyek nem tartoznak a Romsilva struktúrájába.

Másrészt pedig feltöltött egy kétperces videót, hogy bemutassák az elmúlt egy év erdősítési akcióját.

Miért ekkora a gond az erdők körül?

A Global Forest Watch szerint Romániában az ország felületének 32 százalékát borítja erdő, amely az EU 38 százalékos átlagától eléggé elmarad (Magyarországon a legutóbbi friss adat szerint a szám 22,52 százalék). Ugyanakkor Romániában sok érintetlen erdő található, csakhogy a mértéktelen és illegális fakitermelés veszélybe sodorta ezeket is. Számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy évente 20 millió köbméter fa tűnik el Románia erdeiből.

1989 óta ötmillió kamionnyi fát vágtak ki illegálisan ezen erdőkből,

vagy másképpen mondva annyit, hogy ha ezeket a kamionokat egymás mögé állítanánk, huszonhatszor lehetne velük a román határt körbekeríteni.

Az országban rendszerszintű illegális fakivágásokkal szemben hozták volna létre egy különleges ügyészséget, az „erdők DNA-áját”, valamint 2008-ban a román parlament megszavazott egy olyan törvényt, miszerint a következő évtizedekben több millió hektárt fognak erdősíteni, hogy behozzák az EU-val szembeni lemaradást az erdős területeket illetően.

A RECORDER TEREPEN, AZ ERDÉSZ TANÁCSTALAN, NEMT TUDJA, HOL KELLENE LENNIE AZ ELÜLTETETT FÁKNAK. FOTÓ: RECORDER SCHREENSHOT

A fakivágás egy országos probléma, amelyet nem lehet egyetlen régióra leredukálni. Ugyanúgy értintett benne a magyar többségű Székelyföld, az észak-keleti Bukovina, a Kárpátok regáti lejtői, Máramaros és a hegyi Bánság (Bánát) is.

Az illegális fakitermelés környezetromboló vetülete mellett társadalmi hatását sem negligálhatjuk. A fentebb felsorolt régiók Románia elmaradottabb, rurális jellegű térségei, ahol az illegális fakitermelésen kívül alig vannak munkahelyek. Ez a társadalmi állapot determinálja a szereplőket az együttműködésre. Az illegális fakitermelés haszonélvezője nem maga a kétkezi fatolvaj, hanem a „közvetítő”, illetve az állami szervek helyi képviselője, aki szemet huny az egyész ügy fölött.

Az illegális fakitermelésben nyakig benne van a fatolvaj, a helyi politikusok, az illetékes állami szervek, és maguk a fát megrendelő cégek is.

A centralizáltan megszervezett Romániában mindez központi kézben fut össze, így ezekben az ügyekben „Bukarest” is benne van. Minderről, illetve a Romániában súlyos illegális fakitermelés hátteréről a Recorder korábban itt írt tényfeltáró cikket.

NYITÓKÉP: Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, Florin Cîțu miniszterelnök és Klaus Johannis államfő vesznek részt az egyik faültetési akción 2021. márciusában. FOTÓ: Románia kormánya / Facebook

Antal Róbert-István
Antal Róbert-István az Azonnali újságírója

Történész, az erdélyi baloldal kutatója. Bármilyen furcsa, de szereti a románokat.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek