Az ügyészség és az alkotmánybíróság is beindult Sebastian Kurzék ellen

Az osztrák kormánypárt körüli korrupciós ügyekben erősödik a jogi nyomás Sebastian Kurzon és pénzügyminiszterén. Kurz ellen a korrupciós államügyészség hamis tanúzás miatt indít eljárást. Pénzügyminiszterével szemben pedig, aki nem akart iratokat átadni egy vizsgálóbizottságnak, az államfőnek kellett végül fellépnie. Az ellenzék fejeket követel.

Amint arról az Azonnali beszámolt:

Házkutatás, puszik, családvédelem

Még februárban tartott a korrupciós államügyészség házkutatást a néppárti pénzügyminiszternél, Gernot Blümelnél – ő egyben Sebastian Kurz egyik legszorosabb szövetségese a kormányon és a párton belül –, mert

Blümel először semmire nem akart emlékezni, de aztán előkerültek a legfoglalt mobiltelefonjáról olyan üzenetek, amelyeket a Novomatic szerencsejátékcég több vezetőjével is váltott – és ezekben többek között adományról és emiatti Kurz-cal való kért találkozókról is szó volt. Blümel csak annyit ismer el, hogy a Novomaticnak egy olaszországi üzleti probléma miatt segített, de azt tagadja, hogy bármiféle adományt kapott volna tőlük.

Aztán áprilisban egy másik botrány is megrázta a Néppártot. Szintén a korrupciós államügyészség nyomozásai során kikerültek üzenetváltások Sebastian Kurz és az osztrák állami vagyonkezelő vezetője, Thomas Schmid között, amelyek pedig azt bizonyítanák, hogy Schmid a posztját nem szakmai hozzáértése, hanem Kurz-cal való jó kapcsolatai miatt kapta. A kancellár egyik SMS-ében eleve

Blümel pedig arról biztosította Schmidet, hogy nem kell aggódnia, mert „a családhoz tartozol”.

Szintén ártott a Néppártnak egy igazságügyminisztériumi ügy. Megint a korrupciós államügyészség lépett, és ennek kapcsán pedig arra derült fény, hogy Christian Pilnacek, aki februárig szekcióvezető volt a zöld igazságügyminiszter, Alma Zadić alatt, folyamatosan egyeztetett Blümellel, hogy miként tudná elkerülni az esetleges büntetőjogi nyomozásokat.

Zadić miniszter először csak elvette tőle a büntetőügyek felügyeletét, idén februárban pedig felfüggesztette – azaz hivatalosan még nem elbocsátotta – a tisztségéből.

A pénzügyminiszter megtagadta az alkotmánybíróság döntésének végrehajtását

Blümel kapcsán azonban egy újabb botrány is volt a napokban, amelyet

Az ibiziai videó kapcsán még tavaly létrejött vizsgálóbizottság bizonyos dokumentumok beszolgáltatására szólította fel Blümelt, akinek a törvények értelmében ennek eleget kell tennie. Ő azonban nem vette figyelembe a felszólítást, és nem adta át a kért iratokat a minisztériumából.

Ezután a vizsgálóbizottság az osztrák alkotmánybírósághoz fordult, amelynek joga van köteleznie egy minisztert hivatali kötelességének teljesítésére. Az osztrák alkotmány 138 paragrafus b) pontja értelmében az alkotmánybíróság hivatott dönteni, ha egy viszgálóbizottság vitába keveredik olyan állami szervvel, amelynek kötelessége lenne információkat szolgáltatni. Mivel Blümel éppen ezt tagadta meg, ezért fordultak szociáldemokrata és liberális képviselők az alkotmánybírósághoz, amely valóban már márciusban kimondta: Blümelnek kötelessége a kért iratokat átadni.

Az osztrák alkotmány 146 paragrafus (2) bekezdése értelmében az alkotmánybíróság a döntéseinek végrehajtását – ha azt a kötelezett nem teszi meg – a köztársasági elnöknél kezdeményezheti, aki a döntés végrehajtására akár még a hadsereget is végső megoldásként igénybe veheti.

Erre persze nem került végül sor: miután az alkotmánybírák döntésük végrehajtására kérték fel Alexander Van der Bellen államfőt, az

Ennek Blümel eleget is tett 24 órán belül – de titkosítva adta át azokat, az ellenzék viszont teljes betekintést követel.

A szociáldemokraták szerint Blümel azzal, hogy titkosítva adja csak át az iratokat, nem hajtja még most sem végre az alkotmánybírák márciusi döntését. Mindhárom ellenzéki párt – azaz szociáldemokraták, a liberális Neos és a szélsőjobboldali FPÖ – szerint Blümel eleve semmibe venné azzal a jogállamot, hogy csak államfői felszólításra hajlandó teljesíteni egy alkotmánybírósági döntést. A három ellenzéki párt közösen követeli Blümel azonnali távozását.

A három ellenzéki párt azt is bejelentette, kezdeményezik: az osztrák parlament hivatali visszaélés miatt emeljen vádat az alkotmánybíróság előtt Blümel ellen. (Az osztrák alkotmány értelmében a parlamenti képviselők több, mint felének jelenléte mellett a képviselők többsége egy miniszterrel szemben kezdeményezhet ilyen eljárást, ha az hivatali kötelességeinek nem tesz eleget – mivel az ellenzék nincs többségben, ez értelemszerűen már a parlamentben el fog bukni.)

Ezzel szemben a Néppárttal közösen kormányzó Zöldek már nem ilyen szigorúak. Sigi Maurer, az ökopárt frakcióvezetője szerint az ügy azzal lezárult, hogy Blümel végül mégis kiadja az iratokat.

Blümel ezzel szemben a saját minisztériumi alkalmazottaitól kért elnézést, hogy végül mégis át kellett adnia az iratokat, holott azokban a minisztériumi alkalmazottak személyes adatai is szerepelhetnek. Ezt az ellenzék úgy értékeli, hogy Blümel még mindig gúnyt űz az osztrák alkotmánybíróságból és az egész parlamenti vizsgálatból.

Robban a bomba: nyomozás indul hamis tanúzás miatt Kurz ellen

Az osztrák sajtó már az év eleje óta azt találgatta, hogy az ügyek mikor érik el magát Kurz kancellárt is. Ez ezen a héten megtörtént. Egyrészről az alkotmánybíróság három másik keddi döntésében magát a kancellárt és kabinettfőnökét, Bernhard Bonellit – mindketten szintén vonakodtak korábban – szólította fel, hogy hivatali e-mailjeit adja ki a parlamenti vizsgálóbizottságnak. Kurz ennek kész eleget tenni, azaz esetében nem kell az államfőnek közbe avatkoznia.

Az alkotmánybíróságnak már többször be kellett az ügybe avatkoznia – eleve a parlamenti vizsgálóbizottság is csak azért tudott a Néppárt ellenkezésével szemben létrejönni, mert az alkotmánybírák tavaly márciusban erre kötelezték a parlamentet.

Másrészről – és ez a súlyosabb Kurzra nézve – az osztrák korrupciós államügyészség szerdán bejelentette, hogy

az osztrák állami vagyonkezelőt érintő ügyeben (ennek élén Kurz jóbarátja, Thomas Schmid áll). Az osztrák jog szerint ez azzal egyenértékű, mintha valaki bírósági eljárásban hamisan tanúzik.

Az ügyészség szerint többek között nem felel meg a valóságnak Kurz azon nyilatkozata a vizsgálóbizottság előtt, hogy ne vett volna részt Schmid kiválasztásában (Kurz azt állította, hogy csak informálták a döntésről), valamint Kurz az ügyészség szerint valótlanul állította volna azt is, hogy ne lettek volna háttérmegbeszélések a vagyonkezelő és a Néppárt akkori koalíciós partnere, az FPÖ között. Kurz abban se mondott volna igazat, hogy ne vett volna részt az állami vagyonkezelő felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztásában. A korrupciós ügyészség birtokába került SMS-üzenetekben ugyanis Schmid konkrétan megnevez egy személyt, akit szerinte „király” lenne kinevezni, mire Kurz azt írta neki vissza, hogy neki is lesz még pár kérése a többi kinevezendő kapcsán.

Sebastian Kurz szerda reggeli sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy ő

Kurz bírálta a parlamenti vizsgalóbizottságot, hogy ott „szuggesztív kérdésekkel” bombázták volna őt, „kiforgatták” volna a szavait. Kurz azt mondta, hogy mindig igyekezett a valóságnak megfelelően emlékezni, amikor kérdeztek tőle valamit, de szerinte eleve régi – valójában 2-3 évvel korábbi – ügyekről van szó, azaz esetleg csalhat a memóriája.

Az FPÖ Kurz távozását követeli

A nyomozás megindításának hírére Kurz egykori koalíciós partnere, az FPÖ – akik amúgy a parlamenti vizsgálóbizottság által vizsgált ügyekben maguk is érintettek – Kurz azonnali lemondását követelte. Az FPÖ szerint most már a Zöldeknek is színt kell vallaniuk: kihátrálnak-e Kurz mögül, vagy továbbra is kitartanak a nyomozás megindítása ellenére is mögötte.

A szociáldemokraták és a liberálisok eddig még nem mentek el, de szerintük is Kurz átlépett egy vörös vonalat.

a nyomozást és a várható vádemelést várja, egyelőre még nem kapott idézést. Kurzék annyiban azonban megkönnyebbülhettek, hogy nem a korrupciós ügyek miatt indul eljárás a kancellár ellen.

NYITÓKÉP: Gernot Blümel és Sebastian Kurz egymás mellett / ÖVP Wien, FB