Könnygáz, ostromállapot és több száz sérült a kelet-jeruzsálemi izraeli rendőrségi akciók után

2021.05.10. 16:00

Az évtizedek óta tartó, jeruzsálemi arabok kárára történő csendes terjeszkedés csapott most át nyílt konfliktusba, az ENSZ és a nagyhatalmak nyugalomra intenek, a Hamász rakétázik, az izraeli kormány szerint ők semmi rosszat nem tettek. Ismét áll a bál Jeruzsálemben.

Könnygáz, ostromállapot és több száz sérült a kelet-jeruzsálemi izraeli rendőrségi akciók után

Könnygáz, gumilövedékek, összevert emberek kísérik az izraeli rendőrség akcióit immáron negyedik napja Jeruzsálem keleti részében. A mindig is részben arabok és részben zsidók által lakott városban az etnikai elnyomás a tetőfokára hágott, miután az izraeli rendőrség és biztonsági erők nyíltan azok mellé a szélsőjobboldali zsidó házfoglalók mellé álltak egy történelmi arab lakónegyedben, akiket a helyi muszlim többség megpróbál eltántorítani az illegális házfoglalástól Seik Dzsarra külkerületben.

Az izraeli katonák a zsidó házfoglalók javára tucatjával próbálták meg kilakoltatni a kelet-jeruzsálemi Seik Dzsarra negyedből az eredeti palesztin lakosokat, miután 2020 októberében a házfoglalók javára döntött egy izraeli bíróság.

De miről is szól a konfliktus?

Az eredeti, arab lakókat civil aktivitsták – izraeliek és arabok vegyesen – próbálják az erőszak ellen védelmezni.

A biztonsági erők és a hadsereg eközben szokatlan brutalitással csaptak le a Templom-hegyen található al-Aksza mecset békés imádkozóira is az iszlám vallás egyik legszentebb ünnepe előtt.

Az azóta kialakult súlyos összecsapásokat az ENSZ emberi jogi főbiztosa nyilatkozatban ítélte el, illetve OroszországEgyesült Államok és az Európai Unió képviselői is kifejezték aggodalmukat a kialakult helyzet miatt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pedig a helyzet miatt hétfő délután rendkívüli ülésre is össze fog ülni.

Noha összecsapások az Eid al-Fitr környékén eddig is mindig voltak Jeruzsálemben, az állami erőszak idén brutális formát öltött.

A házfoglalás már évek óta probléma a város keleti részein, egyes politikailag a szélsőjobboldalon aktív, vallásos zsidó egyesületeket ugyanis amerikai támogatások felhasználásával, de még az izraeli törvényeket is áthágva vásárolna fel telkeket a muszlim többségű Kelet-Jeruzsálemben. Noha tulajdonjoguk vitatott, az izraeli biztonsági erők mégis sokszor erőszakos házfoglalásaikat támogatják az ellenük fellépő palesztin aktivistákkal szemben, és a házakból, amelyekre az új lakók igényeiket bejelentették, megpróbálják a palesztin lakókat eltávolítani. Az ez ellen tiltakozó városnegyed célpontjai az új lakók autói lettek, és miután egy zsidó telepes autója lángra lobbant, kemény összecsapásokba ment át a konfliktus az izraeli rendőrség és a helyi tiltakozók között.

A hagyományosan arablakta, jeruzsálemi városrészben egy izraeli törvénybeli kiskaput kihasználva évtizedek óta, házról házra terjeszkednek a zsidó telepesek, akik politikai okokból költöznek be egyes, korábban palesztinok lakta házakba.

Mivel azonban az 1967 óta izraeli megszállás alatt lévő Kelet-Jeruzsálem lakói nem izraeli állampolgárok, ezért akár évtizedek óta ott álló lakóházaikra sincs izraeli engedély.

A szélsőséges nacionalista izraeli csoportok ezt kihasználva, az izraeli törvények szerint vásárolnak hivatalosan üres teleknek számító ingatlanokba költöznek be Seik Dzsarrában is.

Noha alsóbb szinteken a folyamatot az izraeli bíróságok is támogatják, így most is bírósági ítélet alapján lakoltatnának ki onnan arabokat az izraeli rendőrök, de a helyiek, a palesztin politikai aktivistaszervezetek, valamint antirasszista izraeli szövetségeseik most megelégelték a lopakodó terjeszkedést és komoly blokádokat szerveztek a házfoglalók ellen.

A foglalók által benyújtott kérelemére eredetileg május 10-én döntött volna az izraeli legfelsőbb bíróság arról, jogosak-e a most tervezett kilakoltatások Seik Dzsarrában, azonban az összecsapások hatására május 9-én a hatóságok a döntést elhalasztották, nehogy az tovább szítsa a feszültségeket.

Kilakoltási kísérletből utcai harcok

A helyzetre rendkívül jellemző volt az a péntek esti kép, amikor a palesztinok és az őket támogató aktivisták egy, a zsidó telepesek által elfoglalt ház előtt demonstratívan tartottak éjszakai ramadáni vacsorát, amivel a napközbeni böjtöt törik meg a muszlim hagyományban. Tőlük pár méterre pedig a házfoglaló, vallásos zsidók körtánccal ünnepelték a Sabbat bejövetelét, miközben az izraeli biztonsági erők katonái védték őket az atrocitásoktól.

Utóbbi eseményre Jeruzsálem jobboldali alpolgármestere, Árje King is kijött az arab negyedbe, eddig szokatlan nyíltsággal szolidaritást vállalva a szélsőségesekkel.

Amikor emiatt a város egyik ismert palesztin aktivistája azt kezdte el magyarázni neki, hogy arcon találták őt is a rendőrök, King, egy újságíró kamerájának kereszttüzében csak annyit válaszolt neki, „Kár hogy nem ide ment be!”, miközben a fejére mutatott.

Pénteken Izrael más területeiről és Jeruzsálemből érkező baloldali aktivisták is csatlakoztak a kilakoltatásokat élő emberi fallal megakadályozni kívánó Seik Dzsarra-i tüntetőkhöz, mire a rendőrség agressziója csak növekedett, és estére könnygázban úszott az egész negyed.

A konfliktus azért lángolt fel különösen nagy erővel, mert az arabokat éppen Ramadán kellős közepén támadták le az izraeli biztonsági erők.

Az észak-izraeli, arab törbbségű Umm al-Fam városából, békés naplemente utáni vacsorára – iftárra – érkező tiltakozókat a rendőrség be sem engedte Jeruzsálembe, autóik előtt sorompós blokádot alkottak.

A Seik Dzsarrában indult összecsapásokat pedig május 7-én már az al-Aksza mecsetnél imádkozókat, és a jeruzsálemi óváros damaszkuszi kapuja körül tüntető palesztinokat is elérte.

Később a pénteki ramadáni imára összegyűlteket a mecseten belül is könnygázzal támadták meg a rendőrök,

majd miután az imádkozókat beszorították az épület köré, gumilövedékekkel és könygázzal próbálták feloszlatni az imára összegyűlt embereket. A rendőrségi támadás következtében végül kétszázan megsérültek, közülük tizennégy palesztin – köztük idősek is – az arcukba kaptak gumilövedéket.

A mecsetet, ahol az ima folyt, eddig jellemzően nem érte támadás, de most a rendőrök oda is könnygázgránátokat lőttek be, ezzel pedig óriási káoszt okoztak.

Szemtanúk szerint az imára pénteken beengedett muszlimok szokás szerint a Siratófaltól pár méterre található láncos hídon gyülekeztek a mecset felé, de még a szokásosnál is több izraeli rohamdrendőr vette őket körbe minden oldalról.

Egy szemtanú pedig arról számolt be, hogy

az egyik rendőr minden előzmény nélkül egy könnygázgránátot lőtt be péntek délután a hídon sorakozó tömeg közé, mire a dühödt palesztinok kövekkel kezdték dobálni a rendőröket.

Az erőszakos pénteki rendőrségi támadás még tovább eszkalálódott május 8-án, szombaton este, amikor a Ramadán legszentebb éjszakáján izraeli szélsőséges nacionalisták demonstratív „Jeruzsálem-napi” vonulást készítettek elő az arab negyedeken keresztül. Üzenetük az volt, hogy bibliai alapon ők a teljes várost Izrael zsidó lakosságának követelik vissza, és szeretnék, ha a muszlim és keresztény arabok elhagynák a várost.

Ezen az éjszakán a rendőrök péntekhez hasonlóan ismét nem akadályozták meg a zsidó nacionalisták tüntetését. A palesztinok az előző napi atrocitásokra mintegy 75 ezres számban gyűltek az Óvárosba, az al-Aksza mecset köré imádokozni, de a Templom-hegyen és a Damaszkuszi-kapunál rájuk ismté lecsaptak a rendőrök – ennek az akciónak a BBC forrásai szerint legalább 90 palesztin sérüljte van. 

Az ártatlan civilek gumilövedékkel és könnygázzal való, izraeli megtámadását a Gázát uraló iszlamista palesztin terrorszervezet, a Hamász is megkísérelte kihasználni: ugyancsak május 9-én négy rakétát is kilőttek a dél-izraeli Askelon város területére, de az izraeli hadsereg által közzétett információk szerint ebben a támadásban senki sem sérült meg és kár sem keletkezett.

Válaszul a rendőrök válogatás nélkül mindenkire könnygázpuskákkal kezdtek lőni, így pedig péntek estére teljesen elszabadult a pokol a Templom-hegy körül. Ebben végül több izraeli rendőr is könnyebben megsérült, a fősodratú izraeli médiumok pedig leginkább az események ezen részét, illetve a palesztinok és az őket támogató baloldali aktivisták erőszakosságát emelték ki a hétvégén történtekről szóló beszámolójában.

Azonban a 972 magazin helyi tudósítói szerint egyértelmű, hogy az izraeli biztonsági erők szándékosan eszkalálják a jeruzsálemi palesztinok tüntetéseit,

hogy azután jogalapjuk legyen keményen lecsapni és feloszlatni azokat, miközben az izraeli jobboldali média a rendőr áldozatokról és a káoszról cikkeznek.

Mindez pedig a döntő többségben jobboldali izraeli vezetőrétegnek jól jön, például annak a Benjamin Netanjahunak is, akinek nem sikerült megegyeznie a kormányalakításról határidőre, ezért most az ellenzék kapta meg a lehetőséget a kormányalakításra. De Netanjahu a krízishelyzet segítségével megakadályozhatja, hogy az izraeli szélsőjobb két fontos pártja közös koalícióra tudjon lépni a palesztinok jogaiért és az erőszak ellen kiálló Munkapárt és liberálisok képviselőivel.

Évek óta gyűlik a feszültség a városban

Azonban a konfliktus más országokat is elért immáron: európai és észak-amerikai városban is utcára vonultak a palesztin diaszpóra tagjai, illetve a velük szolidáris politikai szervezetek, hogy a jeruzsálemi atrocitások ellen tüntessenek, illetve hogy szolidaritásukat fejezzék ki a házaikat védő palesztinokkal.

Az utóbbi években sok szó esett arról, hogy a plaesztinok által ellenőrzött Ciszjordnáiában hogyan terjeszkednek Izrael ingatlanprojektjei, de kevesebb szó esett az ugyancsak palesztin többségű Kelet-Jeruzsálem helyzetéről. Arról, hogy Jeruzsálemben az izraeli nacionalisták hogyan próbálják meg házról-házra elfoglalni a város keleti, arab többségű negyedeit, és hogyan próbálják ezt antirasszista szervezetek helyben megállítani, a Vice News forgatott részletes riportot még 2015-ben.

A hétvégi eseményekről további felvételeket itt lehet megnézni.

Miért röpködnek a rakéták Izraelben? Podcastunkból kiderül.

NYITÓKÉP: Tüntetések Kelet-Jeruzsálemben május 10-én, hétfőn. FOTÓ: Azonnali montázs, Muhammad Smiry / Twitter

Tóth Csaba Tibor
Tóth Csaba Tibor az Azonnali korábbi újságírója

Történészdiplomával rendelkezik, de 2013 óta főleg blogol, 2015 óta pedig újságcikkeket is ír. Sokszor Európáról és a Közel-Keletről. Az Izrael-párti sajtó kedvenc magyar firkásza. Eléggé baloldali.
Facebook
Twitter

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek