+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. május 8. szombat, 21:42
Hiába nyertek a 73 egyéni körzetből 62-t a Skót Nemzeti Párt jelöltjei, egy mandátummal lemaradtak arról, hogy egyedül szerezzenek többséget a skót parlamentben. Sturgeon a harmadik, pártja sorozatban a negyedik kormányzásra készülhet Skóciában. Mutatjuk, hogyan szavaztak a skótok, és hogy lesz-e újabb függetlenségi népszavazás!

Május 6-án tartottak parlamenti választásokat Skóciában, aminek elég nagy tétet adott a Skóciát és a Skót Nemzeti Pártot 2014 óta vezető Nicola Sturgeon: a függetlenségpárti kormányfő még azt ígérte januárban, hogyha a pártja megnyeri a választásokat, akkor kötelezni fogja Boris Johnsont, hogy írjon ki egy új népszavazást a skót függetlenség ügyében, ha pedig erre nem hajlandó, akkor egy törvényjavaslatot fog benyújtani a skót parlament, a Holyrood elé.

 

Az első lépés pedig már teljesült, ugyanis az SNP megnyerte a választásokat, azonban egyedül nincs meg a többség Holyroodban.

 

A szavazatok megszámolása után így fog majd kinézni a skót parlament, a 129 fős Holyrood:

 

+ Skót Nemzeti Párt – 64 mandátum (2016-hoz képest +1)

 

+ Skót Konzervatív Párt – 31 mandátum (2016-hoz képest nincs változás)

 

+ Skót Munkáspárt – 22 mandátum (2016-hoz képest -2 mandátum)

 

+ Skót Zöldek – 8 mandátum (2016-hoz képest +2 mandátum)

 

+ Skót Liberális Demokraták – 4 mandátum (2016-hoz képest -1 mandátum)

 

A Skót Nemzeti Párt hiába nyert hatalmasat, a skót választási rendszer miatt nem sikerült egyedül is többséget szereznie. A 129 mandátum ugyanis 73 egyéni választókörzetből és 56 regionális listás helyből áll. Míg egyéni körzetben az a jelölt szerez mandátumot, aki a legtöbb szavazatot szerzi, addig a listás helyeket már nem így osztják ki: listáról az szerez mandátumot, akire többen szavaztak, azonban ha a régióban az összes egyéni körzetet egy párt jelöltje nyerte, ők nem szerezhetnek újabb mandátumot.

 

Az SNP pedig egyéni körzetekben tarolt: a 73 egyéni körzetből 62-t ők szereztek meg,

 

ami hárommal több a legutóbbi, 2016-os választáson elért eredménynél. Emellett listán szereztek még két mandátumot, így összesen 64 helyet szereztek Holyroodban, mindössze eggyel kevesebbet a többséghez szükséges 65-nél.

 

Sárgába borult Skócia

 

Mivel a koronavírus-járvány még nem múlt el, ezért eleve a szavazás is másképp nézett ki, mint szokott: a szavazóhelyek tovább, este tízig voltak nyitva csütörtökön, és a szavazatokat csak pénteken, illetve szombaton napközben számolták meg, a kijárási korlátozások miatt pedig éjszaka nem dolgozhattak a szavazatszámlálók.

 

A pénteken közölt eredményekből az SNP nagyon jól jött ki, hiszen a 2016-os eredményekhez képest javítottak: három választókörzetet is sikerült megfordítaniuk, ahol 2016-ban még nem ők győztek: kettő mandátumot így a brit kormánypárt, a Konzervatív Párt skóciai szárnyától, egy mandáumot pedig az egész Nagy-Britanniában válságban lévő Munkáspárt skót szárnyától sikerült megszerezniük.

 

Ezek közül Skócia legdélibb választókörzete, Ayr a legnagyobb siker, hiszen itt eddig egy alkalmat kivéve mindig a konzervatívok jelöltje győzött.

 

Ayrban eddig mindössze csak a legelső választáson, 1999-ben választottak munkáspárti jelöltet, illetve most sikerült a körzetben toryk uralmát megtörnie az SNP-nek.

 

Azonban mivel egyéniben ilyen jól szerepeltek, ezért nem sok listás mandátumra számíthattak, így egy hajszálnyival, de éppen hogy lemaradtak a többségről. A skót választási rendszerben eleve nehéz egy pártnak egyedül többséget szereznie, ez eddig egyedül csak 2011-ben történt meg, amikor az SNP-t még Alex Salmond vezette, aki idén az SNP sikertelen visszaszerzése után megalapította az Alba Pártot. Az Alba el is indult a választásokon, azonban a választás előtti mandátumbecslések szerinti 1 mandátumot sem sikerült elérnie Salmond SNP-szakadárokból álló pártjának.

 

Apró érdekesség, de a skót parlamentbe még sosem választottak meg színesbőrű női képviselőt, azonban 2021-ben ketten is mandátumot szereztek. Az SNP színeiben a pakisztáni felmenőkkel rendelkező, korábban tanárként dolgozó Kaukba Stewart Glasgow Kelvinben győzött, méghozzá igen nagy különbséggel: Stewart 14,5 ezer szavazatot kapott, ami a szavazatok 40,3 százaléka, míg az őt követő Patrick Harvie (Zöldek társelnöke) mindössze 9 ezer szavazatot kapott, ami a szavazatok 25,2 százaléka. A másik színesbőrű képviselő Pam Goscal, aki a Konzervatív Párt listáján került be a parlamentbe – szintén Glasgowból.

 

A taktikai szavazás létező jelenség Nagy-Britanniában is

 

A választás előtt tíz olyan egyéni körzet volt, ahol az SNP 2016-ban 4 százalékpontnál kevesebb különbséggel maradt alul, és a Sturgeonék nagy erőket is fektettek abba, hogy ezek közül valamennyit megfordítsanak. Azonban mindössze háromban sikerült megfordítani az eredményt, ami részben annak köszönhető,

 

hogy a Nagy-Britannia többi területén egymással rivalizáló három nagy unionista párt szavazói leszavaztak a legerősebb unionista jelöltre.

 

Például a Nyugat-Edinburgh választókörzetben az inkumbens Liberális Demokrata jelöltje, Alex Cole-Hamilton a szavazatok 54,7 százalékát kapta, ami 12,8 százalékponttal, és közel kilencezer szavazattal több, mint 2016-ban kapott, miközben a toryk és a Munkáspárt jelöltjei jóval kevesebb szavazatot kaptak, mint öt évvel ezelőtt. A konzervatívok jelöltjére 2016-hoz képest 8,3 míg a Munkáspárt jelöltje 4 százalékponttal kevesebben szavaztak.

 

De a legnagyobb küzdelem Dumbertonban volt, ahol 2016-ban mindössze 109 szavazattal (0,3 százalékponttal) kapott több szavazatot az SNP jelöltjénél a munkáspárti Jackie Baillie, azonban idén már egy viszonylag kényelmes négy százalékponttal szerzett többet az SNP-s jelöltnél,

 

mivel a körzetben a konzervatív szavazók a saját pártjuk jelöltje helyett a Munkáspárt jelöltjére szavaztak, hogy ne osszák meg az unionista szavazatokat.

 

Jöhet az indyref2?

 

Nicola Sturgeont, aki a legnépesebb skót város, Glasgow déli részén indult ismét, még péntek délután hirdették ki győztesnek a körzetében, ahol a skót Munkáspárt vezetőjét, Anas Sarwart győzte le, méghozzá elég nagy különbséggel:

 

Sturgeon a szavazatok 61 százalékát kapta, míg Sarwar csak 31 százalékot.

 

Miután pénteken győztesnek hirdették, Sturgeon kamerák elé állt, ahol először a csütörtöki incidenséről beszélt, amikor a szélsőjobboldali Jayda Fransennel összeszólalkozott egy szavazóhely előtt. Az SNP elnöke elmondta, hogy pénteken „szélsőjobboldali gengszterek” célozták meg a körzetet, viszont mivel Fransen csak 46 darab szavazatot kapott, ezért „Glasgow megmutatta, hogy itt nincs helyük sem a rasszistáknak, sem a fasisztáknak, ahogy egész Skóciában sem”  – kezdte beszédét Sturgeon, aki emellett megköszönte a szavazóknak a részvételt, illetve a rájuk leadott szavazatot.

 

Azonban szombaton már ennél többet árult el a harmadik ciklusára készülő kormányfő, miután az összes egyéni körzetben győztest hirdettek. Sturgeon a győzelmi beszédében elmondta

 

hogy az SNP és a Zöldek is világosan elmondták, hogy a következő ötéves parlamenti ciklusban új népszavazást szeretnének, a választók pedig most erre szavaztak.

 

Ez kicsivel eltér attól, amit még pénteken nyilatkozott. Akkor Sturgeon még egy kicsit finomabban úgy fogalmazott, hogy a függetlenségi népszavazást majd akkor írják ki, ha annak eljön az ideje, és nem akarják elsietni, ugyanakkor mindenképpen a skótoknak kell majd erről dönteniük.

 

Sturgeon emellett szombati beszédében elmondta, hogy egy ambíciózus programjuk van, amivel helyre fogják hozni az országot a koronavírus-járvány után – az első miniszteri székét megtartó politikus, többek között arról beszélt, hogy újjá fogják építeni az egészségügyet; új és zöld munkahelyeket fognak teremteni; fel fogják készíteni az embereket a jövő munkahelyeire, amire átképzéseket is biztosítanak; intézkednek a klímaválság ellen; illetve fel fogják számolni a szegénységet a gyerekek között. (Skóciában a kormányfőt első miniszternek hívják, mivel az Egyesült Királyságban csak egy miniszterelnök lehet, az pedig Boris Johnson.)

 

Sturgeon egyébként már pénteken arról beszélt, hogy az abszolút többség mindig is csak egy hosszútávú cél volt, a lényeg, hogy kormányon maradjanak – ez pedig sikerült is, immáron egymás után negyedjére.

 

Hasonlóan látja Lorna Slater, a szintén függetlenségpárti Skót Zöldek női társelnöke. Slater szerint az, hogy a pártja és az SNP is növelni tudta a rájuk leadott szavazatok számát,

 

egyértelmű kinyilatkoztatása a szavazói akaratnak, miszerint a skótok egy új népszavazást akarnak.

 

A választás előtt Sturgeonék még azzal kampányoltak, hogy mindenképpen egy legális népszavazáson szeretnének dönteni a függetlenségükről, és emiatt majd az új parlament elé benyújtanak egy törvényjavaslatot – igaz, ettől még nem lesz legális, hiszen ilyen népszavazás kiírásához csak Boris Johnsonnak, az Egyesült Királyság miniszterelnökének, vagy a brit törvényhozásnak, a Westminster-i parlamentnek lenne joga.

 

Boris Johnson még szombaton a szavazatok számolása közben kommentálta a skót választásokat.

 

Johnson elmondta, hogy ő egyáltalán nem támogatja, hogy a skótok ismét szavazhassanak a függetlenségükről.

 

„Úgy gondolom, hogy a népszavazás a jelenlegi helyzetben felelőtlen lenne, és meggondolatlan” – véli a brit kormányfő, majd hozzátette, hogy szerinte a koronavírus-járvány megmutatta, „hogy milyen erő van ebben az unióban.”

 

Nem jött össze Salmond bosszúja

 

Alex Salmond hiába próbálta saját szexuális zaklatási botrányával tönkretenni korábbi szövetségesét, Sturgeont, illetve visszavenni az SNP vezetését, ez a terve már a választások előtt elbukott, azonban kihasználva ismertségét és hírnevét, Alba Párt néven új pártot alapított a választás előtt egy hónappal.

 

Azonban a választáson az SNP korábbi vezére csúnyán leszerepelt, még az előzetesen várt egy darab mandátumot sem sikerült megszereznie.

 

Salmondék eleve nem is állítottak jelölteket, mindössze listán lehetett rájuk szavazni, amivel az lett volna a céljuk, hogy az SNP-szavazók listán rájuk ikszeljenek, ezzel maximalizálva a függetlenségpárti erők szavazatait. Ennek oka a választási rendszerben keresendő: ha egy régióban valaki sok egyéni mandátumot szerez, akkor nem jogosult kompenzációs mandátumra, az SNP pedig 2016-ban emiatt nem szerzett többséget.

 

Salmondék tehát az SNP farvizén szerettek volna bekerülni a Holyroodba, de a 2016 óta semmiféle politikai tisztséget nem vállaló függetlenségpárti politikusnak még egyetlen párttársát sem sikerült bejuttatnia a parlamentbe. A korábbi SNP-vezér és első miniszter Sturgeont okolja az új pártja sikertelenségéért: szerinte hiba volt, hogy az SNP azzal kampányolt, hogy egyéniben és listán is szavazzanak rájuk, ahelyett, hogy a szintén függetlenségpárti Zöldekre vagy az Albára buzdított volna listán, amivel Salmond szerint „a hátsó ajtón keresztül” engedte be az unionistákat a skót parlamentbe.

 

Érdekel, hogy a skótok jelentős része miért akar kilépni az Egyesült Királyságból? Történelmi távlatban elmagyarázzuk! Megérné-e a skótoknak a függetlenedés, egyáltalán mikor tudnának visszalépni az EU-ba? Annak is utánajártunk!

 

NYITÓKÉP: Nicola Sturgeon kampányol még május 3-án. FOTÓ: Nicola Sturgeon / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szokatlan a lépés: az autóipari multinacionális cégek inkább a gyártást szokták a közép-kelet-európai országokba telepíteni, ahogy az Magyarországon is jellemző. Mostanáig.

Lukasenka még május 26-án jelentette ki, hogy Belarusz mostantól nem fogja feltartani a az országba érkező migránsokat. Azóta közel 200 iraki és szíriai próbált a belarusz-litván határon illegálisan belépni az EU-ba.

Aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták: az emberi jogok és a szólásszabadság mellett áll Washington és Dublin.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás