+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fehér Zoltán
2021. május 8. szombat, 09:22
Miközben Trump a járvány természetes eltűnésében bízott (és végül elnökségébe került a felelőtlensége), Joe Biden rájött: csak az oltások felpörgetésével és hatalmas gazdasági segélyprogrammal lehet újra beindítani a régi életünket.

Ez itt a Keeping It Realpolitik: Világpolitika Bostonból, azaz Fehér Zoltán, a bostoni Fletcher School keretében működő Stratégiai Tanulmányok Központja tudományos főmunkatársának rovata.

 

A tavaly meglehetősen viharos körülmények között lezajlott amerikai elnökválasztás egyik központi kérdése az volt, miként ítélik meg az amerikai választópolgárok Donald Trump adminisztrációjának járványkezelését. Trump a koronavírus-járvány megjelenését követően sokáig bízott abban, hogy a járvány hamarosan lecseng, és elnökségéről a választók összteljesítménye és különösen a megelőző három-három és fél év alatt elért – valóban figyelemreméltó – amerikai gazdasági fellendülés alapján fognak értékelést mondani.

 

Trump azonban saját magát is csapdába csalta azzal, hogy már a járvány elejétől tagadta annak súlyosságát, a koronavírust az influenzához hasonlította, megtagadta a maszkviselést és erre követőit sem buzdította, s mindezzel összhangban

 

nem összpontosította az amerikai adminisztráció energiáit a 2020-as év legfontosabb kormányzati feladatára: a járványkezelésre.

 

A Trump-adminisztráció járványkezelése így erős hasonlóságot mutatott a népmesei okos lány ajándékához: volt is, meg nem is volt. Míg a kormányzat Fehér Ház alatti szintjei igyekeztek ellátni a járvány megfékezésében rájuk háruló feladatukat, az elnök irányító és koordináló szerepe híján a szövetségi járványmenedzselés meglehetősen kaotikusra és erőtlenre sikeredett. A Trump-kormányzat túl lassan rendelte el a beutazási tilalmakat, és nem adta meg a szövetségi államok által kért pénzügyi és gyakorlati segítséget, Trump elnök pedig személy szerint sem mutatott jó példát az amerikaiaknak a járvány megfékezése érdekében (nem volt hajlandó maszkot viselni és erre biztatni a polgárokat).

 

A számok sajnos önmagukért beszélnek:

 

Trump elnöksége alatt (2021. január 19-ig) 24 millió amerikai fertőződött meg a vírussal, és 400 ezer amerikai halt meg a járványban.

 

Nézzük meg ezeket a számokat a globális számokkal való összehasonlításban is. A koronavírus január 19-ig világszerte több, mint 2 millió halálos áldozatot szedett. Az említett 400 ezer amerikai elhalálozott ennek 20 százaléka, miközben az amerikai népesség a világ össznépességének mindössze 5 százalékát teszi ki.

 

A Covid amerikai járványkezelésének Trump-adminisztráció alatti számai riasztóak.

 

A Trump-adminisztráció járványkezelésének két szakmai vezetője erről a Trump-korszak lezárulta után nyíltan el is mondta a véleményét. Dr. Anthony Fauci, a szövetségi kormányzat első számú fertőzőbetegség-szakértője, az elnök orvostudományi főtanácsadója úgy fogalmazott: a Trump-adminisztráció járványkezelésében az átláthatóság és a tudományosság hiánya nem segített és valószínűleg növelte a koronavírus amerikai halálos áldozatainak számát.

 

Még Trump elnökhöz sokkal közelebb álló kolléganője, Dr. Deborah Birx, a Trump-féle Fehér Ház koronavírus-koordinátora – akit a járvány kezdetekor „Trump járványügyi adatsuttogójának” tekintettek – is hasonlóan nyilatkozott a CNN-nek adott márciusi interjújában: szerinte az első hullámban elhunyt 100 ezer főt követően a halálos áldozatok nagyobb részét időben meghozott és kompetensebb intézkedésekkel meg lehetett volna előzni (bár ő – teljesen jogosan – nemcsak a szövetségi, hanem a tagállami és helyi kormányzatokat is hibáztatta, ahogy már egy évvel ezelőtti írásomban én is).

 

Ha mind ezek az információk nem győztek volna meg mindenkit a Trump-adminisztráció járványkezelésének nem kielégítő voltáról, a január 20-án hivatalba lépett Biden-adminisztráció intézkedései és a járványban ennek nyomán történt fordulat kétséget sem hagynak afelől: óriási különbség van aközött, ha egy kormányzat tudatosan nem kíván kezelni egy halálos kimenetelű járványt és ha egy kormányzat tudatosan és határozottan az erőforrásait a járvány megállítására fordítja. Bidenék értik azt, amit Trumpék valami miatt nem értettek meg, pedig ez valószínűleg a hatalom elvesztését jelentette számukra: hogy anélkül, hogy a járványon úrrá lenne az Egyesült Államok, az amerikai gazdaságot és társadalmat sem lehet újraindítani.

 

A Biden-adminisztráció számára tehát a járvány megfékezése és ennek nyomán az amerikai gazdaság és társadalom újraindítása az első számú prioritás.

 

Ezzel összhangban kormányzásuk első 100 napjában két eszközre koncentráltak: az Amerikai Segélyterv címet viselő törvényjavaslat (másnéven a járvány indulása óta a második „stimuluscsomag”) letárgyalása és elfogadása, valamint az amerikai oltási program felpörgetése a társadalom immunitásának megszerzése érdekében.

 

Bár a Biden-adminisztráció eddigi bizonyítványa a járványkezelésben jeles, az Amerikai Segélyterv kapcsán jogos a kritika megfogalmazása is. Bidenék ugyanis az elnökválasztást követően a Szenátus többségét eldöntő georgiai pótválasztások előtt azzal kampányoltak: ha Georgia demokrata szenátorokat küld Washingtonba és így a demokraták megszerzik a Képviselőház mellé a Szenátus többségi vezetését is, a stimuluscsomag és benne a gazdag amerikaiakat leszámítva minden felnőtt polgárnak járó 1400 dolláros stimuluscsekk azonnal ki lett küldve.

 

Georgiában a választók tovább büntették Trumpot és a republikánusokat, két demokrata szenátort választottak, a Szenátus többsége a Demokrata Párt kezébe került, a Biden-adminisztrációnak és kongresszusi demokrata szövetségeseiknek azonban március elejéig tartott egy olyan törvénycsomag-javaslat letárgyalása, amely a Kongresszus mindkét házában megszerezte a voksok többségét. Ez a voksolás elhúzódott március 11-ig, mindössze néhány nappal azelőttig, hogy a járvány következtében munkájukat elvesztők számára az elmúlt egy évben utalt különleges szövetségi kiegészítő munkanélküli támogatások lejártak volna.

 

Bidenék másik kudarca az volt, hogy a republikánusok és számos demokrata ellenkezése miatt le kellett mondaniuk a szövetségi minimumbér óránkénti 7,25 dollárról 15 dollárra való emeléséről,

 

amely szintén a törvény részét képezte volna.

 

Az Amerikai Segélyterv törvénycsomag mindenesetre el lett fogadva, és számos intézkedésével segítette mind a járvány megfékezését, mind a járvány nyomán kialakult gazdasági-társadalmi problémák (vállalkozások csődje, munkanélküliség, gyermekes családokban a keresők munkából való kiesése) kezelését.

 

A stimuluscsomagban elköltendő 1900 milliárd dollár olyan célokat szolgál, mint a már említett 1400 dolláros stimuluscsekkel a nehézségekkel küzdő polgárok megsegítése és a fogyasztás ösztönzése, a koronavírus-járvány megállításához szükséges intézkedések (elsősorban a vakcinaprogram felgyorsítása és a tesztelés bővítése), a rendkívüli munkanélküli ellátások összegének emelése és folyósításuk szeptember végéig történő meghosszabbítása, a bezárt iskolák miatt otthon maradó szülők kompenzálása, továbbá az óvodák és általános iskolák biztonságos újranyitása.

 

Azonban a törvénycsomag legfontosabb eleme és általában a Biden-adminisztráció legfontosabb célja az első 100 napban az oltási program felpörgetése volt. Itt is elmondható, hogy bár a Pfizer oltását december elején engedélyezte a szövetségi Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság, a Trump-adminisztráció nem állt készen megfelelő stratégiával az oltási program megszervezésére.

 

A Biden-adminisztráció csapata azonban már december-januárban kidolgozta azt a stratégiát, amellyel valóban sikerült felgyorsítani az amerikai vakcinációs programot,

 

és amelynek előrehaladása azzal kecsegtet, hogy az Egyesült Államok – amely az elmúlt egy évben a koronavírus által legsúlyosabban érintett országok között volt – a világon az elsők között lehet majd úrrá a covidjárványon (bár Izrael és Nagy-Britannia sikerét nem fogja tudni felülmúlni).

 

A Biden-adminisztráció az első 100 napban először 100 millió adagot célzott meg, majd márciusban ezt 200 millió adagra módosították, de mindkettőt sikerült túlteljesíteni:

 

már az új kormányzat 92. napján elérték a 200 millió beadott oltást, a múlt héten betöltött 100. napig összesen 220 millió oltást,

 

az azóta eltelt napokban beadott vakcinákkal pedig mostanra már több, mint 250 millió oltást adtak be az Egyesült Államokban. A felnőtt népességnek így immáron 57 százaléka kapta meg legalább az első oltását, 42 százalékuk pedig mindkét oltás beadásával immáron magas fokú védettséget élvez a vírussal szemben. Az oltási program csúcsán, március-áprilisban 3 és 4 millió közötti oltást tudtak beadni naponta az Egyesült Államokban a szövetségi, tagállami és helyi kormányzatok, valamint a privát egészségszolgáltatók és gyógyszertárhálózatok összefogása következtében

 

A Biden-adminisztráció számítása bevált: az oltásoknak köszönhetően az amerikai társadalom immunitása folyamatosan nő, és a járvány terjedése folyamatosan lassul. Január óta összességében esnek a fertőzöttségi és halálozási mutatók, és bár február végétől április közepéig inkább stagnálásról beszélhetünk, de április közepe óta ismét csökkennek a számok. Bár a korrektség miatt el kell mondanunk, hogy az esetszámok már január 9. óta csökkenő tendenciát mutatnak, de nem kell hosszan magyarázni a fentebb kifejtettekkel összhangban, hogy

 

amennyiben a Trump-adminisztráció járványkezelése sikeres lett volna, január elején nem verdesték volna az egeket a fertőzöttségi és halálozási mutatók.

 

A Biden-stratégia sikerét mindenképpen jelzi, hogy január elején olyan nap is volt, amikor 300 ezer új esetet regisztráltak, miközben jelenleg naponta kb. 40-50 ezer új fertőzés történik és az esetszámok csökkenőben vannak. A halálozási mutatók is hasonló tendenciákat rajzolnak fel: míg január 27-én 4103 fő halt meg koronavírusban, május 6-án a covid áldozatainak száma 818 fő volt.

 

Az oltási program felpörgetését nagyban segítette, hogy Biden elnök még márciusban felkérte a tagállamokat, hogy április 19-étől már nem csak az idősebbeknek vagy krónikus betegségekben szenvedőknek, hanem kortól és egészségi állapottól függetlenül minden felnőtt amerikainak tegyék lehetővé oltási időpont foglalását.

 

A legidősebbek és a krónikus betegek elsöprő többségének beoltása után és a gyógyszergyártók szövetségi kormányzat által is támogatott oltóanyaggyártási kapacitásának bővítése révén az elmúlt héten számos államban nem csak az eddig központi szerepet vitt tagállami intézmények és gyógyszertár-hálózatok, hanem a klinikákat és kórházakat működtető egészségszolgáltatók és az egyetemek is kaptak nagy mennyiségű oltóanyagot és így beszállhattak a vakcinációs programba.

 

Az eddig hozott intézkedések nyomán pedig Amerikában már látszik a fény az alagút végén. Ahogy a New York Times ábrája is mutatja,

 

a jelenlegi ütemmel augusztus 17-ig az amerikai lakosság 70 százaléka, szeptember 27-ig pedig a teljes amerikai felnőtt lakosság be lesz oltva

 

(a teljes lakosság 80 százaléka az összes 16 év feletti amerika számának felel meg, 16 év alattiaknak ugyanis még nem engedélyeztek a vakcinát).

 

A helyzet javulását jelzi, hogy az egyetemek immáron személyes oktatásra készülnek ősztől, és bár a legtöbb nyári fesztivált már korábban lemondták, egyre több amerikai készül nyáron utazni és egyre több nyári program megtartásáról döntenek a különböző cégek és intézmények.

 

Ami jelenleg viszont a különböző szintű kormányzatok hatékony erőfeszítései ellenére is lassítja az oltási programot az az, hogy egyre csökken azon amerikaiak száma, akik szeretnék megkapni az oltást, de még nem jutottak hozzá. Mindeközben még mindig nagyon magas azoknak a száma az Egyesült Államokban, akik szkeptikusak az oltással kapcsolatban. A következő időszak legfőbb kihívása Amerikában ugyanúgy, mint máshol (pl. Magyarországon), hogy az oltástól elzárkózók nagyobb részét is sikerüljön meggyőzni arról, hogy a járvány legyőzése csak együtt, a minél nagyobb társadalmi immunitás elérésével sikerülhet

 

A Biden-adminisztráció egy katasztrofális járványkezelést vett át januárban a Trump-adminisztrációtól, de összeszedett erőfeszítéseik nyomán – úgy tűnik – egy év tragédiája után sikerül megfordítani a járvány irányát az Egyesült Államokban.

 

A demokrata csapat a tavalyi elnökválasztást követő két és fél hónapban kidolgozta saját járványmenedzselési stratégiáját. Ennek a stratégiának a két sarokköve az Amerikai Segélyterv nevet viselő törvénycsomag és az oltási program felpörgetése volt.

 

Bár késéssel, de a stimuluscsomagot márciusban sikerült elfogadtatniuk a Kongresszussal, az oltási programot pedig már január végétől felgyorsították.

 

Ez mutatja, hogy Bidenék tisztában voltak és vannak azzal, hogy sikeres kormányzást csak a gazdaság és a társadalmi élet újraindításával csinálhatnak, ez utóbbi célokhoz azonban a legfontosabb út a koronavírus-járvány megfékezése és megállítása. A járvány megállításának kulcsa pedig az oltási program felpörgetése, amely a várakozásokon felül sikerült.

 

Ahhoz azonban, hogy az elmúlt három és fél hónap reménykeltő járványkezelése hasonlóan folytatódjon, Bidenéknek és a tagállami kormányzatoknak meg kell próbálniuk legyőzni az oltással szemben szkeptikus, jelenleg még jelentős tömeg félelmeit. Azonban már most is látható Amerika példáján, hogy ha egy kormányzat (tudatosan és a tudományra építve) kezelni akar akár egy olyan veszélyes járványt is, mint a koronavírus, akkor erre képes lehet és meg tudja találni rá a megoldást. Ahogy az amerikaiak gyakran mondják:

 

„Where there is a will, there is a way.”

 

Ahol akarat van, ott van megoldás is.

 

Fehér Zoltán a bostoni Fletcher School keretében működő Stratégiai Tanulmányok Központja tudományos főmunkatársa. Olvass még tőle az Azonnalin! Hozzászólnál, vitáznál vele? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás