Nem adná oda két legelőért Szlovákia Somoskő várát Magyarországnak

Szerző: Renczes Ágoston
2021.05.07. 13:11

A momentumos Horváth Ferenc területcserével visszaszerezné Szlovákiától a somoskői várat. De mit szól ehhez a Momentum szlovák testvárpártja? Hogyan értékelik a szlovákiai magyar politikusok a felvetést, és mit gondol róla a várat tulajdonló szlovák falu polgármestere?

Nem adná oda két legelőért Szlovákia Somoskő várát Magyarországnak

Kedden Horváth Ferenc, a Momentum Nógrád megyei országgyűlési képviselőjelöltje a Facebook-oldalán olyan javaslatot tett közzé, ami érinti a magyar-szlovák országhatárt. Horváth szerint a magyar kormánynak kezdeményeznie kellene Szlovákiával egy területcserét, aminek keretében a Szlovákia területén fekvő somoskői vár Magyarországhoz kerülne, cserébe Magyarország egy ugyanakkora területet adna Szlovákiának. A határ szlovákiai oldalán található vár mindössze pár méterre áll a magyarországi oldalon lévő Somoskő falutól (ami Salgótarján része).

A Momentum képviselőjelöltje felidézi, hogy „az 1999-es közvetlen határátlépési lehetőség kialakításáig 20 kilométert kellett utazni a faluból, ha valaki fel szeretett volna menni a 20 méterre lévő várba”, illetve arra is emlékeztet, hogy az „2007-től, a schengeni egyezmény hazai életbeléptetésétől látogatható újra szabadon Magyarországról is”. Ennek ellenére Horváth úgy gondolja, „ez a vár és Somoskő összetartoznak”, és szerinte „évtizedek óta most van először olyan kormánya Szlovákiának”, aminél „észérvek alapján és kölcsönösen előnyös hatások mentén” felvethető lenne, hogy Szlovákia elcserélje Magyarországgal a vár néhány hektáros területét egy másik területre. A képviselőjelölt szerint ez nem lenne példa nélküli: az utóbbi években más esetekben már történt területcsere a két ország között.

Horváth az Azonnalinak adott interjújában azt mondta, mindez egy adminisztratív kérdés csak, és szerinte innentől kezdve, hogy ő ezt felvetette, a magyar kormány térfelén pattog a labda.

Nem egyértelmű, hogy a szlovák kormány partner lenne

Bár Igor Matovič korábbi szlovák kormányfő, jelenlegi pénzügyminiszter, a legnagyobb kormánypárt, a jobboldali-populista OĽaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) elnöke kiváló kapcsolatot ápol Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Szijjártó Péter külügyminiszterrel, a szlovák kormány egészéről – különösen a két kisebb koalíciós pártról, a jobbközép-liberális Za Ľudíról (Az Emberekért) és a külügyminisztert adó libertariánus SaS-ről (Szabadság és Szolidaritás) – nem mondható el, hogy ennyire pozitívan viszonyulna a magyar kormányhoz.

2020 őszén a Za Ľudí delegálta igazságügyminiszter, Mária Kolíková magyar kollégáját, Varga Juditot bírálta amiatt, hogy az a V4 nevében alakított volna ki közös álláspontot a jogállamisággal kapcsolatban úgy, hogy abban Szlovákia (és Csehország) nem kívánt részt venni. A jogállamiság-vitában az SaS delegálta külügyminiszter, Ivan Korčok is bírálta Magyarországot, 2021 márciusában pedig még a pozsonyi magyar nagykövetet is bekérette, miután Szijjártó Péter a szlovák parlament magyar képviselőjével tárgyalt a szlovák állampolgársági törvényről.

A két ország közötti területcserék valóban nem példa nélküliek: a határt utoljára 2018-ban módosították, akkor összesen 177 802 négyzetméternyi terület cserélt gazdát. A módosítás oka elsősorban az volt, hogy a határt képező folyók, elsősorban az Ipoly, illetve egy-egy nagyon rövid szakaszon a Sajó és a Ronyva az áradások során megváltoztatták a medrüket. A 2018-ban megvalósult határmódosítás előkészítése – a szlovák belügyminisztérium honlapján elérhető sajtóközlemény szerint – még 2008-ban kezdődött és 2014-re lett belőle javaslat.

Mit szólnak az ötlethez Szlovákiában?

Az Azonnali megkereste a Momentum szlovák testvérpártját, a parlamenten kívüli Progresszív Szlovákiát (PS) is, hogy megtudjuk, hogyan értékelik a Momentum képviselőjelöltjének felvetését. Forró Tibor, a PS Magyar Platformjának politikusa és a párt elnökségi tagja az Azonnalinak azt modta: szerdán a PS elnökségi ülésén nem merült fel ez a kérdés, és ezzel kapcsolatban a Momentummal sem egyeztettek még.

 

Forró úgy gondolja, hogy mivel mindkét ország a schengeni övezet tagja, a Momentum és a PS pedig egyaránt az ALDE-pártcsalád tagja, EP-képviselőik pedig a Renew Europe frakciójában ülnek, a magyar-szlovák határ helyett inkább az Európai Unió külső határairól kellene beszélniük. Forró személy szerint egyébként jó ötletnek tartja Horváth felvetését, de szerinte egyrészt nincs realitása, másrészt a szlovák kormány sokkal fontosabb kérdésekkel foglalkozik, például a járványhelyzettel. 

Gyimesi György, a szlovák parlament OĽaNO-s magyar képviselője az Azonnalitól hallott először Horváth Ferenc javaslatáról, így ahhoz nem kívánt hozzászólni. Annyit azonban elmondott, hogy Szlovákiában rengeteg magyar vonatkozású műemlék van nagyon rossz állapotban, és ő minden olyan javaslatot támogat, ami ezek megmentését szolgálja. 

Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártjának elnöke szintén nem kíván nyilatkozni a konkrétumok ismerete nélkül, később azonban annyi közölt az Azonnalival, hogy „a megnyilvánulásra Magyarország belpolitikai harcának részeként tekintünk, amiben nem kívánunk részt venni”.

A HATÁRSÁV SÁRGA JELÖLÉSE EGYÁLTALÁN NEM PONTOS, A VÁRNÁL VALAMENNYIRE IGEN, A JELÖLÉSSEL CSAK ANNAK MEGLÉTÉT PRÓBÁLTUK ILLUSZTRÁLNI. FOTÓ: TAKKK / WIKI

Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke nem tartja reálisnak a javaslatot. Mint az Azonnalinak elmondta, az eddigi területcserék esetében ártéri területek, mezők cseréltek gazdát, viszont ebben az esetben egy várról van szó. Mózes nem tudja elképzelni, hogy az arányosság jegyében Magyarország felajánlana vagy fel tudna ajánlani Szlovákiának cserébe egy másik várat, és nem hiszi, hogy „két legelőért” cserébe odaadná Szlovákia Magyarországnak Somoskőt. De az Összefogás elnöke szerint

 

már csak azért sem mennének bele a szlovákok Somoskő cseréjébe, mert attól tartanának, hogy az egy sor hasonló határmódosító igény megjelenésével járna, a határmódosítás pedig eleve érzékeny téma a szlovák közéletben.

 

Mózes a Momentum képviselőjelöltjének felvetését inkább marketingfogásnak tartja, amivel magára igyekszik irányítani a figyelmet.

És mit szólnak, akik ott élnek?

„Somoskő várának Magyarország általi visszaszerzését nemhogy reálisnak nem tartom, de szükségszerűnek sem” –  írta Agócs Attila, a Most-Híd alelnöke, a Somoskőtől 16 kilométerre északra található Fülek polgármestere az Azonnalinak eljuttatott közleményében. Agócs szerint Horváth felvetése „a Momentum regionális ötletbörzéjének egyik pontja”. A politikus így nem is a Híd nevében nyilatkozott, hanem a nógrádiként benne kialakult képet osztotta meg velünk.

 

Agócs úgy gondolja, a határok nélküli schengeni övezetben ez a felvetés „nem több, mint a szimbolikus javakkal operáló identitáspolitika hasznának keresése”. A politikus szerint, aki egyébként néprajzkutató, nincs értelme határmódosítással igazságot keresni egy olyan két nemzetállam között felosztott régióban, aminek az „etnikai térmozaikja a szén- és kőbányászat miatt a szokásosnál is színesebb”. „A somoskői vár az elmúlt években a Novohrad-Nógrád Geopark, a világ első határon átnyúló UNESCO geoparkjának szimbolumává vált. Mint ilyen a térségben élők számára az Európai Unió egységét is jelképezi, a természetes egymásrautaltságot és a közös gyökereket” – fogalmaz Agócs, aki szerint azt kell keresni, ami összeköt, nem azt, ami elválaszt: „Számomra ez a természetes, nem a kuruckodás.”

A somoskői vár a határtól négy kilométerre északra fekvő Sátorosbánya (Šiatorská Bukovinka) kataszterében fekszik. A falu polgármestere, Peter Badinka az Azonnali megkeresésére hangsúlyozta, hogy a vár Sátorosbánya község tulajdona, valamint „nemzeti kulturális emlék”, és a polgármester „nem tudja elképzelni”, hogy milyen műemléket kaphatna a faluja a vár helyett. Badinka felidézte, hogy történt már területcsere a két ország között, ami érintette Sátorosbánya kataszterét:

 

két évvel korábban azért cseréltek el egy darab területet Somoskőújfaluval, mert a magyarországi falu a csatornarendszerének egy részét Szlovákia területére építette.

Horváth felvetésének célja Badinka szerint mindössze a szavazatszerzés. A polgármester egyértelművé tette: Sátorosbánya határozottan ellenezne egy ilyen javaslatot. Badinka kiemelte: a község Salgótarjánnal jó kapcsolatokat ápol, és települések közötti találkozók során soha nem merült fel a somoskői vár átadásának lehetősége. A polgármester arra is emlékeztet: Somoskő lakosainak ugyanúgy szabad bejárásuk van a várba, mint a sátorosbányaikanak.

 

Az Azonnali megkereste a szlovák külügyminisztériumot is, hogy megkérdezze, mit szól a felvetéshez, van-e annak realitása, és ha igen, akkor kinek és hol kell kezdeményeznie egy ilyen területcserét, de nem kaptunk tőlük választ. Nem válaszolt kérdéseinkre a magyar külügy sem, tőlük is azt szerettük volna megtudni, hogy mit gondolnak Horváth felvetéséről. Mivel a momentumos politikus szerint a labda a felvetését követően a magyar kormánynál pattog, a kérdést a kormányinfóra is beküldtük, de ott sem olvasták azt be.

 

NYITÓKÉP: Somoskő. A falu Magyarország, a vár Szlovákia területén van. Ladislav Luppa / Wikimedia Commons

 

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek