Óriási lehetőséget adott a járvány a szabadságjogokat csorbítani akaró politikusok kezébe

A világ számos országában a járványügyi védekezés egyfajta paravánként szolgál arra, hogy aránytalanul korlátozzanak szabadságjogokat, derül ki egy friss jelentésből.

A Föld számos országa még nehezebbé tette polgárainak, hogy tegyenek a társadalmi igazságtalanságok, a diszkrimináció és a környezetkárosítás ellen. A járvány nem a fő oka ennek, de jelentősen hozzájárult a tendenciák erősödéséhez: ez derül ki a német evangélikus egyházhoz közelálló Brot für die Welt emberi jogi szervezet civil társadalmat vizsgáló friss jelentéséből. Azt vizsgálták, hogy a pandémia alatt hol mennyire korlátozták a vélemény-, a gyülekezési és az egyesülési szabadságot. 

+ A Föld népességének több, mint fele olyan országban él, ahol a szabad véleménynyilvánítás és a gyülekezés alig vagy egyáltalán nem lehetséges. Noha Magyarországot nem sorolják ide, itt szintén tilos tüntetni a veszélyhelyzet alatt, a nyitásért tüntetőket februárban alaposan meg is bírságolták (és bizony még ún. jogvédők sem akarják képviselni őket), ezt a gyakorlatot megszüntetni csak a kormánytöbbség tudja, kéri is az ellenzék egy ideje.

+ A Föld népességének mindössze 3 százaléka él olyan országban, ahol problémák nélkül élhet a jogaival. Ez nem sok helyen van így: Kanada, Új-Zéland, Uruguay, Tajvan, Németország, a skandináv országok, Izland, Portugália, Németország, Dánia, Svájc, Csehország, Ausztria, Írország, a Benelux-államok, Észtország és Litvánia. Két EU-s ország nagyon hiányzik innen: Franciaország azért, mert kiterjesztették a rendőrség jogköreit, a tüntetéseken egyre gyakoribbá vált a demonstrálókkal szembeni rendőri erőszak. Olaszországban pedig azt emelik ki, hogy a rendőrség a lezárásellenes tüntetésekről tudósító újságírókkal bánt erőszakosan. A bolygó népességének összesen 12 százaléka pedig korlátozásmentesen megteheti ezt, azaz

+ A legkeményebb változáson a 107 millió lakosú Fülöp-szigetek esett át. Itt az országot 2016 óta vezető Rodrigo Duterte elnök a világ talán legszigorúbb lockdownját vezette be, ami annyira durva volt, hogy a gyerekek hónapokon át például ki se mozdulhattak otthonaikból. A rendőrök házról házra járnak covidtüneteket vizsgálni, a szomszédoknak jelenteni kell, ha valaki szerintük gyanús a közelben. Rengetegen elszegényedtek az intézkedések miatt, közben az elnök olyan törvényeket fogadtatott el, amelyek egyre csak növelték a hatalmát: 2020 júniusában például azt a terrorellenes törvényt, ami alapján nagyjából bárki terrorristagyanúsnak vagy épp terrortámogatónak számíthat, akire azt mondják, ezáltal 90 napig legálisan megfigyelhetik, 24 napig őrizetbe vehetik, bírósági ítélet nélkül zárolhatják a bankszámláját. Duterte kritikusai már a demokrácia haláláról beszélnek, ami nem következett volna be, ha nem ad rá okot a járvány.

+ Zimbabwéban annyira rossz a helyzet, hogy tavaly augusztusban az ország püspökei álltak ki nyíltan a kormány ellen egy nyílt levélben, amiben a korrupciót, a gazdasági összeomlást, az egyre csak növekvő szegénységet és éhezést, az országnak juttatott járványellenes segélyek ellopását, és a kormány ezekre adott válaszát kritizálva feltették a kérdést: tényleg ilyen országot akarunk? A 2017-ig Robert Mugabe által vezetett 15 milliós országban a járvány elején az egészségügyi dolgozók hónapokon át sztrájkoltak, mert a kormány semmiféle védőeszközt nem biztosított nekik, ellenben a kórházigazgatóknak vett jó pár külföldi autót. Aki ezt szóvátette, arra rendőrt küldtek, és nem az állt bíróság elé, aki pénzt ellopott, hanem az, aki ezt szóvátette, legyen akár egészségügyi dolgozó, akár újságíró.

+ Általánosságban a Közel-Keleten és Észak-Afrikában vannak a legrosszabb helyzetben lévő társadalmak, de a Szaharától délre is évről évre egyre rosszabb állapotokat jelentenek. A Civicus nevű civil szervezet jelentésére támaszkodva megjegyzik: a 2019-es világszerte 1126 dokumentált emberijog-sértés 2020-ra 1455-re nőtt, az akkori 250 bebörtönzött újságíróból tavalyra 405 lett, 250 meghurcolt ellenzékiből 340. Megjegyzik: ezek nem a tényleges számok, hanem a Civicus partnerszervezetei által közöltek.

+ Magyarországot is említik a jelentésben, a rémhírterjesztéses Btk-módosítást és a járvány alatti Alaptörvény-módosítást főleg, kiemelve, hogy az Orbán-kormány autoriter tendenciáinak megerősítéséhez pont jókor jött a vírus. (Nem mintha amúgy ne lenne kétharmada a Fidesznek.) Az egyes országos besorolásán

A vezetői összefoglalóban külön ki is emelik, hogy az EU-ban egyedül Magyarországnak van ennyire rossz besorolása. Ez a sárga színkód annyit jelent, hogy civil szervezetek léteznek ugyan, de az állam bürokratikus eljárásokkal, megfigyeléssel, nyilvános megalázással ellenük dolgozik. Noha az állampolgárok gyülekezési joga adott, a rendőrség gyakran a rendőrséggel oszlatja fel tüntetéseiket (ez történt ugye itthon a nyitáspártiak és a Gődény-féle mozgalom demonstrációival). Vannak ugyan szabad médiumok és szerkesztőségi függetlenség, de az újságírókat akad, hogy bántalmazzák vagy épp rendszeresen bíróság elé citálják.

A környéken ennél a velünk egy szintre sorolt Szerbián, Ukrajnán és az eggyel rosszabb Belaruszon, Törökországon és Oroszországon kívül mindenki jobb besorolást kapott. Fun fact: Izrael és az USA besorolása is ugyanolyan, mint Magyarországé.

Általánosságban tehát azt jegyzik meg, hogy a pandémiát arra használták ki jellemzően a kormányok, hogy elkezdjék megfigyelni a polgáraikat és kritikusaikat, az ehhez szükséges járvány miatti korlátozásokat vagy épp jogi rendelkezéseket (helló, mutánsok miatt már most őszig meghosszabbított veszélyhelyzet) pedig épp ezért fenntartják akkor is, amikor már nem indokolja azt semmi.

FOTÓ: Vass Csaba / Azonnali