+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. május 4. kedd, 08:05
Egy walesi kutatócsoport nem lebomló nehézfémeket talált a járvány alatt tömegesen gyártott sebészi maszkokban, amik vízben feloldódnak és felhalmozódnak.

Elterjedt konteó volt az eldobható, sebészi maszkok kapcsán, hogy azokban férgek tanyáznak, amik meleg víz hatására láthatóan mozogni kezdenek – és mi ezeket a maszkokat viseljük nap mint nap. Mint azóta kiderült, ennek az elméletnek semmi alapja nem volt: a mozgó „férgek” valójában csak a hőváltozás vagy a statikus elektromosság hatására mozogni kezdő szövetszálak, amik a gyártás folyamán, vagy a kicsomagolás során kerülnek rá a maszkokra.

 

A megdőlt urban legend ellenére azonban közel sincs minden rendben a sebészi maszkokkal – állítja a walesi Swansea Egyetem kutatócsoportja, ami kémiai szennyező anyagokat talált az általuk vizsgált többezer maszkban.

 

A novemberben indult kutatás célja eredetileg az volt, hogy kiderítsék: a maszkgyártáshoz használt műanyagok mennyire szennyezik a környezetet. A kutatók azonban az idő előrehaladtával, több ezer maszkot megvizsgálva azt találták, hogy

 

sok – főleg Ázsiában, és különösképpen Kínában gyártott – maszk színezőanyaga kis mennyiségben tartalmaz nehézfémeket (antimont és kadmiumot).

 

Hogy ezek a sebészi maszkot viselő emberekre ilyen formában veszélyesek-e, arról a kutatás nem szólt, arról viszont igen, hogy az eldobott maszkokban található kémiai anyagok bizony komoly károsító hatással lehetnek a környezetünkre:

 

azok vízben kioldódnak a maszkokból, és ahelyett, hogy lebomlanának, felhalmozódnak a vízben.

 

Ahogy a kutatásban résztvevő egyik tudós, Geraint Sullivan fogalmazott: az eredmény számára sokkoló volt, és a koronavírus-járvány alatti megnövekedett maszkgyártásnak köszönhetően a felelőtlenül eldobott sebészi maszkok a tágabb környezetünkre is potenciálisan romboló hatással vannak.

 

A kutatást vezető Sarper Sarp – aki egyébként a walesi kormány pandémiával foglalkozó tudós tanácsadócsoportjának is tagja – azonban hangsúlyozta: az eredményekkel nem azt akarják sugallni, hogy az emberek ne viseljenek maszkot – hiszen az ehhez kapcsolódó járványügyi előnyök magasak –, csupán azt, hogy a maszkgyártáshoz használt alapanyagokból kioldódó és felhalmozódó káros anyagok a jövőben még komoly problémát okozhatnak.

 

Sarp hozzátette: arra viszont biztosan szükség lenne, hogy

 

újfajta, standardizált szabályrendszert alkossanak a döntéshozók a maszkgyártás és az ennek során használt alapanyagok minősége tekintetében.

 

A walesi kutatócsoport hangsúlyozta azt is, hogy mindehhez, valamint a lehetséges, hosszú távú környezeti hatások felmérésére további kutatások szükségesek a sebészi maszkokról és azok gyártási körülményeiről.

 

NYITÓKÉP: nursetogether.com / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás