+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2021. május 3. hétfő, 18:56
A francia szélsőjobboldali voksokért nem csak Marine Le Pen harcol. Ha túl sok jelölt indul el azon az oldalon a 2022-es államfőválasztáson, akkor a második fordulóba jutást is veszélyezetik. Egy kisebb szélsőjobboldali párt elnöke ezért most az összes lehetséges jelöltet egy közös indulásra szólította fel.

Noha a francia szélsőjobboldalról külföldön általában csak a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülést szokás ismerni,

 

a széljobbos voksokért eddig minden államfő-választáson több jelölt is versengett. Most is úgy néz ki, hogy többen indulhatnak el.

 

Persze Le Penre a legveszélyesebb az lenne, ha Eric Zemmour iszlámellenes publicista is bejelentkezne, ő ugyanis elvihetne annyi voksot Le Pentől, hogy végül egyikük se jusson tovább a második fordulóba.

 

A zsidó származású Zemmour maga még nem jelentette be, hogy indulna, de támogatói már akadnának: egy márciusi felmérés szerint 13 százalékra lenne esélye. Hívei el is indítottak egy oldalt, ahol alá lehet írni mellette – ez azért is fontos, mert francia elnökjelölt csak az lehet, aki legalább 500 valamilyen választott tisztségviselő támogatását megszerzi.

 

Egy hete pedig Aix-en-Provence városában – a délfrancia Provence hagyományosan a szélsőjobboldal egyik bástyája – egy hatalmas Zemmour-plakát jelent meg, amely már gyakorlatilag elnökjelöltként hirdette őt, noha a publicista tagadta, hogy bármi köze lenne ehhez. Már létrejött egy „Z-generáció“ nevű csoport, amely főleg Zemmour fiatal támogatóit tömöríti.

 

ERIC ZEMMOUR MELLETTI PLAKÁT A DÉLFRANCIA AIX-EN-PROVENCE-BAN. FOTÓ: MARC EYNAUD / TWITTER

 

De Zemmour mögött már most felsorakoztak széljobbos húzónevek, többek között Jacques Bompard, aki egykoron Jean-Marie Le Pennel volt közösen a Nemzeti Frontban, de mivel a mára Nemzeti Tömörüléssé vált pártot túl mérsékeltnek tartja, ma Déli Liga néven szervez új pártot – egyben több, mint negyedszázada a délfrancia Orange városának polgármestere. Vagy Morgan Trintignant, aki a Napóleon-párti szélsőjobboldal egyik vezéralakja (a napoleonisták állították a Zemmour-plakátot is), valamint a 27 éves Sarah Knafo, aki hivatalosan még a konzervatív Republikánusoknál van. A szefárd zsidó származású Knafo a Zemmour mögötti értelmiségi világot szervezi. Knafo

 

tudatosan próbálja meg Marine Le Pen mögül kiszervezni a szélsőjobboldalt,

 

amennyiben két ellenlábasával, egyrészről unokahúgával, Marion Maréchal Le Pennel és az Előre Franciaország párt elnökével, Nicolas Dupont Aignant-nal közösen szervez konferenciákat. Egyedül a királypártiakat nem tudták még meggyőzni, ők Marine Le Pen mellett tartanak ki. Zemmour magát inkább a bonapartista (napoleonista) hagyományban helyezi el,

 

szerinte Franciaországnak ma is egy Napóleonra lenne szüksége.

 

A CHARLIE HEBDO FEBRUÁRI CÍMLAPJA SZERINT LE PEN LENNE A KISSÉ BARBÁR SZÉLJOBB, ZEMMOUR PEDIG A BONAPARTISTA SZÉLJOBB JELÖLTJE. AZ ÚJSÁG ÜZENETE ENNEK KAPCSÁN: NEM A MÚZEUMOK MEGNYITÁSÁRA! FOTÓ: CH / FB

 

Maga Zemmour is hozzájárul ahhoz, hogy esetleges indulásáról szólnak a hírek. Nemrég a konzervatív Le Figaro napilapban Jacques Bainville egykori royalista esszéistáról írt cikket, és afeletti sajnálkozásából, hogy Bainville a két világháború között nem mert egyértelműbb politikai szerepet vállalni, nem mert publicistából politikussá válni, sokan azt hallották ki, hogy Zemmour éppen erre a váltásra készülne.

 

Ha azonban Zemmour tényleg elindul, azzal csak Macronnak és a baloldalnak kedvez, elvégre megosztja azt a szélsőjobboldali tábort,

 

amely Marine Le Pen mögött egy második fordulóban 40 százalék felett szerezne (egy esetleges baloldali ellenjelölttet szemben pedig győzne is). Ráadásul ha Zemmour nem is indul, Le Pen akkor sem egyedül versenyez a széljobb voksokért – nagy valószínűség szerint ott lesz a jelöltek között:

 

+ Nicolas Dupont-Aignan, a konzervatív-széljobbos Előre Franciaország elnöke;

 

+ Florian Philippot, a Nemzeti Tömörülés egykori alelnöke, akinek azonban megromlott Le Pennel a viszonya, mert nem értettek egyet abban, hogy a Nemzeti Tömörülés legyen-e az új munkáspárt (Philippot emellett van, és ezt a széljobbos-szociális programot ma a Patrióták párt keretében képviseli);

 

+ François Asselineau, az EU-ból való kilépést (azaz a frexitet) támogató Népi Republikanus Unió elnöke.

 

Szintén a széljobbra mehettek volna rá, de már bejelentették, hogy nem indulnak: Michel Onfray filozófus, Marion Maréchal Le Pen, Le Pen unokahúga, vagy Pierre de Villiers, a francia hadsereg egykori főparancsnoka (noha őt egy tavalyi felmérés szerint már az első fordulóban 20 százalék ikszelte volna). Zemmour tehát az egyetlen bizonytalan tényező.

 

Most azonban éppen az egyik biztos jelöltnek számító politikus, Dupont-Aignan tett közzé egy nyílt levelet a szélsőjobboldali Valeurs actuelles hetilapban (ebben az újságban jelent meg az egykori katonák „puccsfelhívása“ is), amiben a szélsőjobboldal lehetséges jelöltjeit, illetve fontos értelmiségijeit arra kéri:

 

álljanak össze már az első fordulóban egy közös jelölt mögé. Dupont-Aignan felhívása azonban Le Pen gyengítéseként is értékelhető.

 

Ahelyett ugyanis, hogy a Nemzeti Tömörülés elnöke mellett állna ki, azt kéri számos széljobbos politikustól és értelmiségitől – többek között a már említett Zemmourtól vagy a filozófus Onfray-től –, hogy „válasszák ki a legjobb jelöltet“, aki győzelemre viheti a szélsőjobboldalt Macronnal szemben. Azaz gyakorlatilag egyfajta előválasztást szorgalmazna – mintha egyébként nem lenne világos, hogy Le Pen a legnépszerűbb ezek között.

 

NICOLAS DUPONT-AIGNAN MÁR 2017-BEN IS ELINDULT AZ ELNÖKVÁLASZTÁSON, AKKOR MAJDNEM ÖT SZÁZALÉKOT SZERZETT. HA NEM LESZ SZÉLJOBBOS EGYSÉG, 2022-BEN IS RAJTHOZ FOG ÁLLNI. FOTÓ: NDA / FB

 

Ez azzal is összefügghet, hogy

 

a szélsőjobboldal konzervatívjainak nem mindenben tetszik Le Pen.

 

Miközben a politikus egykori baloldali gazdaságpolitikáját már feladta, és apjához hasonlóan maga is neoliberális nézeteket vall e téren, az állam és a vallás kapcsolatában olyan laicista politikát ígér, amely a monarchistáknak és az ultrakatolikusoknak – akik főleg Marion Maréchal Le Pen és Dupont-Aignan mögött sorakoznak – kevéssé tetszik, ők elvárnák, hogy család- és egyházpolitikában is sokkal katolikusabb irányt vegyen Le Pen. E téren amúgy Zemmour is a tradicionalistákkal van, és elutasítja a francia laicista modellt.

 

NYITÓKÉP: Nicolas Dupont-Aignan és Marine Le Pen a 2017-es választásokon / David Rachline, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás