+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2021. május 3. hétfő, 18:56
A francia szélsőjobboldali voksokért nem csak Marine Le Pen harcol. Ha túl sok jelölt indul el azon az oldalon a 2022-es államfőválasztáson, akkor a második fordulóba jutást is veszélyezetik. Egy kisebb szélsőjobboldali párt elnöke ezért most az összes lehetséges jelöltet egy közös indulásra szólította fel.

Noha a francia szélsőjobboldalról külföldön általában csak a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülést szokás ismerni,

 

a széljobbos voksokért eddig minden államfő-választáson több jelölt is versengett. Most is úgy néz ki, hogy többen indulhatnak el.

 

Persze Le Penre a legveszélyesebb az lenne, ha Eric Zemmour iszlámellenes publicista is bejelentkezne, ő ugyanis elvihetne annyi voksot Le Pentől, hogy végül egyikük se jusson tovább a második fordulóba.

 

A zsidó származású Zemmour maga még nem jelentette be, hogy indulna, de támogatói már akadnának: egy márciusi felmérés szerint 13 százalékra lenne esélye. Hívei el is indítottak egy oldalt, ahol alá lehet írni mellette – ez azért is fontos, mert francia elnökjelölt csak az lehet, aki legalább 500 valamilyen választott tisztségviselő támogatását megszerzi.

 

Egy hete pedig Aix-en-Provence városában – a délfrancia Provence hagyományosan a szélsőjobboldal egyik bástyája – egy hatalmas Zemmour-plakát jelent meg, amely már gyakorlatilag elnökjelöltként hirdette őt, noha a publicista tagadta, hogy bármi köze lenne ehhez. Már létrejött egy „Z-generáció“ nevű csoport, amely főleg Zemmour fiatal támogatóit tömöríti.

 

ERIC ZEMMOUR MELLETTI PLAKÁT A DÉLFRANCIA AIX-EN-PROVENCE-BAN. FOTÓ: MARC EYNAUD / TWITTER

 

De Zemmour mögött már most felsorakoztak széljobbos húzónevek, többek között Jacques Bompard, aki egykoron Jean-Marie Le Pennel volt közösen a Nemzeti Frontban, de mivel a mára Nemzeti Tömörüléssé vált pártot túl mérsékeltnek tartja, ma Déli Liga néven szervez új pártot – egyben több, mint negyedszázada a délfrancia Orange városának polgármestere. Vagy Morgan Trintignant, aki a Napóleon-párti szélsőjobboldal egyik vezéralakja (a napoleonisták állították a Zemmour-plakátot is), valamint a 27 éves Sarah Knafo, aki hivatalosan még a konzervatív Republikánusoknál van. A szefárd zsidó származású Knafo a Zemmour mögötti értelmiségi világot szervezi. Knafo

 

tudatosan próbálja meg Marine Le Pen mögül kiszervezni a szélsőjobboldalt,

 

amennyiben két ellenlábasával, egyrészről unokahúgával, Marion Maréchal Le Pennel és az Előre Franciaország párt elnökével, Nicolas Dupont Aignant-nal közösen szervez konferenciákat. Egyedül a királypártiakat nem tudták még meggyőzni, ők Marine Le Pen mellett tartanak ki. Zemmour magát inkább a bonapartista (napoleonista) hagyományban helyezi el,

 

szerinte Franciaországnak ma is egy Napóleonra lenne szüksége.

 

A CHARLIE HEBDO FEBRUÁRI CÍMLAPJA SZERINT LE PEN LENNE A KISSÉ BARBÁR SZÉLJOBB, ZEMMOUR PEDIG A BONAPARTISTA SZÉLJOBB JELÖLTJE. AZ ÚJSÁG ÜZENETE ENNEK KAPCSÁN: NEM A MÚZEUMOK MEGNYITÁSÁRA! FOTÓ: CH / FB

 

Maga Zemmour is hozzájárul ahhoz, hogy esetleges indulásáról szólnak a hírek. Nemrég a konzervatív Le Figaro napilapban Jacques Bainville egykori royalista esszéistáról írt cikket, és afeletti sajnálkozásából, hogy Bainville a két világháború között nem mert egyértelműbb politikai szerepet vállalni, nem mert publicistából politikussá válni, sokan azt hallották ki, hogy Zemmour éppen erre a váltásra készülne.

 

Ha azonban Zemmour tényleg elindul, azzal csak Macronnak és a baloldalnak kedvez, elvégre megosztja azt a szélsőjobboldali tábort,

 

amely Marine Le Pen mögött egy második fordulóban 40 százalék felett szerezne (egy esetleges baloldali ellenjelölttet szemben pedig győzne is). Ráadásul ha Zemmour nem is indul, Le Pen akkor sem egyedül versenyez a széljobb voksokért – nagy valószínűség szerint ott lesz a jelöltek között:

 

+ Nicolas Dupont-Aignan, a konzervatív-széljobbos Előre Franciaország elnöke;

 

+ Florian Philippot, a Nemzeti Tömörülés egykori alelnöke, akinek azonban megromlott Le Pennel a viszonya, mert nem értettek egyet abban, hogy a Nemzeti Tömörülés legyen-e az új munkáspárt (Philippot emellett van, és ezt a széljobbos-szociális programot ma a Patrióták párt keretében képviseli);

 

+ François Asselineau, az EU-ból való kilépést (azaz a frexitet) támogató Népi Republikanus Unió elnöke.

 

Szintén a széljobbra mehettek volna rá, de már bejelentették, hogy nem indulnak: Michel Onfray filozófus, Marion Maréchal Le Pen, Le Pen unokahúga, vagy Pierre de Villiers, a francia hadsereg egykori főparancsnoka (noha őt egy tavalyi felmérés szerint már az első fordulóban 20 százalék ikszelte volna). Zemmour tehát az egyetlen bizonytalan tényező.

 

Most azonban éppen az egyik biztos jelöltnek számító politikus, Dupont-Aignan tett közzé egy nyílt levelet a szélsőjobboldali Valeurs actuelles hetilapban (ebben az újságban jelent meg az egykori katonák „puccsfelhívása“ is), amiben a szélsőjobboldal lehetséges jelöltjeit, illetve fontos értelmiségijeit arra kéri:

 

álljanak össze már az első fordulóban egy közös jelölt mögé. Dupont-Aignan felhívása azonban Le Pen gyengítéseként is értékelhető.

 

Ahelyett ugyanis, hogy a Nemzeti Tömörülés elnöke mellett állna ki, azt kéri számos széljobbos politikustól és értelmiségitől – többek között a már említett Zemmourtól vagy a filozófus Onfray-től –, hogy „válasszák ki a legjobb jelöltet“, aki győzelemre viheti a szélsőjobboldalt Macronnal szemben. Azaz gyakorlatilag egyfajta előválasztást szorgalmazna – mintha egyébként nem lenne világos, hogy Le Pen a legnépszerűbb ezek között.

 

NICOLAS DUPONT-AIGNAN MÁR 2017-BEN IS ELINDULT AZ ELNÖKVÁLASZTÁSON, AKKOR MAJDNEM ÖT SZÁZALÉKOT SZERZETT. HA NEM LESZ SZÉLJOBBOS EGYSÉG, 2022-BEN IS RAJTHOZ FOG ÁLLNI. FOTÓ: NDA / FB

 

Ez azzal is összefügghet, hogy

 

a szélsőjobboldal konzervatívjainak nem mindenben tetszik Le Pen.

 

Miközben a politikus egykori baloldali gazdaságpolitikáját már feladta, és apjához hasonlóan maga is neoliberális nézeteket vall e téren, az állam és a vallás kapcsolatában olyan laicista politikát ígér, amely a monarchistáknak és az ultrakatolikusoknak – akik főleg Marion Maréchal Le Pen és Dupont-Aignan mögött sorakoznak – kevéssé tetszik, ők elvárnák, hogy család- és egyházpolitikában is sokkal katolikusabb irányt vegyen Le Pen. E téren amúgy Zemmour is a tradicionalistákkal van, és elutasítja a francia laicista modellt.

 

NYITÓKÉP: Nicolas Dupont-Aignan és Marine Le Pen a 2017-es választásokon / David Rachline, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Covid, Szalai Ádám, Felcsút, Orbán, magyar ultrák.

1991. június 19-én Viktor Silov altábornagy 15 óra 01 perckor elhagyta Magyarország területét. Hazánk szuverenitása ezzel 47 hosszú év után helyreállt.

Az alkotó lesiben lefilmezte a mellette a kampuszon elhaladó nőket, majd olyan kategóriákba sorolta őket, hogy szépek, közepesek, megbocsáthatóan és megbocsáthatatlanul csúnyák.

Mint írják, kiállnak mindenki mellett, aki ellenzi a jogszabályt, és szolidaritást vállalnak azokkal, akiknek a méltóságát elvitatták és megalázták.

Ezzel az előválasztás Újbudán szintén két szereplősre sorvadt: a DK és a Jobbik támogatottságát is élvező főpolgármester-helyettes, Gy. Németh Erzsébet és Orosz Anna fog megmérkőzni egymással.

Legyen szó konzervatív családképről, a gendernyelv elutasításáról, vagy épp több patriotizmusról: a német társadalom továbbra is alapvetően konzervatív.

A cseh magánvasút, a RegioJet után a MÁV is újraindítja dalmáciai nyaralóvonatait. De melyik társasággal éri meg jobban Dalmáciába utazni?

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás