+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2021. május 3. hétfő, 07:10
Hargita és Kovászna megyében alig van valaki az oltási várólistákon. A csíkszeredai polgármester szerint a román állam tehet erről, egy másik polgármester szerint viszont a székelyek mindig utolsók, ezért semmi furcsát nem lát abban, hogy az oltásban sem jeleskednek. A székelyföldi fiatalok viszont oltakoznak, hogy eseményre mehessenek és utazhassanak.

Még múlt héten írtunk arról, hogy Romániában

 

a lakosság oltakozási kedvének annyi.

 

Ezért hogy felpörgessék az oltáskampányt, különböző látványos akciókat is tartottak keleti szomszédunknál. Temesváron hétvégén mobil oltópontokon háromnapos oltási akció zajlott, Kolozsváron amerikai mintára drive-through központ is nyílt. Múlt kedden a román sajtó arról számolt be, hogy az ország több nagyvárosában – így az olténiai régió központjában, Krajován, valamint a fővárosban, de a moldvai Jászvásáron is – megismétlik a tömeges oltási akciót.

 

A FENTI TÉRKÉPEN A SZABAD IDŐPONTOKKAL RENDELKEZŐ OLTÓPONTOK LÁTHATÓAK. A SÖTÉTZÖLD MEGYÉKBEN VAN A LEGTÖBB. FOTÓ: VACCINARE-COVID.GOV.RO

 

A román állam a hibás, mert románul kommunikál

 

A román hivatalos oltási statisztikában nem szerepel nemzetiségi bontás, ezért nem igazán tudjuk, hogy az erdélyi magyarok oltakozási kedve hogyan alakul a teljes román lakossághoz viszonyítva. A román vakcinakampányért felelős hivatalos szerv által működtetett Vaccinare-Covid.gov.ro oldal szerint

 

a 74 százalékos magyar többségű Kovászna megyében április végén (április 30-án) konkrétan senki sem szerepelt a várólistán.

 

Mivel a szám hihetetlennek tűnt, ezért mi is regisztráltunk, hogy oltóközpontokra lebontva utánanézzünk, valóban így van-e. Az eredmény: a Kovászna megyei oltóközpontok üresek (megjegyezzük, hogy ez a várólista csak az első adagra várakozókat mutatja).

 

A KOVÁSZNA MEGYEI OLTÓKÖZPONTOKBAN ÜRES HELYEK VANNAK TÖMEGIVEL, VISZONT OLTÁSRA VÁRAKOZÓK NEM IGAZÁN. FOTÓ: PROGRAMARE.VACCINARE-COVID.RO

 

De hasonló a helyzet a 83 százalékos magyar többségű Hargita megyében. Ott 35-en vannak a várólistán, míg a történelmi Székelyföld egy részét is magába foglaló, már 53 százalékos román többségű Maros megyében 5634-en várnak oltásra. Az erdélyi megyék közül a legtöbben, 5950-en Kolozs megyében vannak a várólistán, míg az országos első helyet természetesen a főváros, Bukarest viszi. Ott a péntek esti adatok szerint 10 519-en szeretnék magukat mielőbb beoltatni.

 

A KOLOZS MEGYEI OLTÓKÖZPONTOK ESETÉN LÁTHATJUK, HOGY PÉLDÁUL A KOLOZSVÁRTÓL ÉSZAKNYUGATRA FEKVŐ, VELE MÁR ÖSSZENŐTT TELEPÜLÉSEN, KISBÁCSBAN (AMELY KOLOZSVÁR BUDAÖRSE VAGY ÉRDJE), A VÁRÓLISTÁN 400-AN SZEREPELNEK, ÜRES HELY PEDIG MÉG NINCS. FOTÓ: PROGRAMARE.VACCINARE-COVID.RO

 

Korodi Attila, a székelyföldi Csíkszereda RMDSZ-es polgármestere az állami tájékoztató kampány kizárólag román nyelvű jellegével magyarázta az Azonnalinak a székelyföldi magyarok alacsonyabb oltakozási kedvét.

 

„A vakcinakampányért felelős szerv magyarul egyáltalán nem kommunikál, ami kommunikáció van, azt egyes megyei egészségügyi hatóság, vagy egy-egy magyar szakember teszi meg”

 

– mondta a polgármester. Ő még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy – kizárólag a csíkszeredai oltóközpontokról beszélve – az oltási kedv olyannyira lecsökkenhet, hogy „nyáron a központok nem fognak tudni teljes kapacitással működni”. Sőt: azt is előrevetítette, hogy előfordulhat, hogy a román vidékeken magasabb lesz az átoltottság a nyáron.

 

CSÍKSZEREDA 2020 ŐSZÉN MEGVÁLASZTOTT POLGÁRMESTERE. FOTÓ: RMDSZ 

 

A polgármester ezt egyrészt a székelyföldi megyék és települések általános zöld vagy sárga járványügyi besorolásával magyarázta. A regionálisan eleve sokszínűbb Romániában a járványügyi védekezés differenciáltabb ugyanis, mint a magyarországi. Színkódok alapján sorolják az ország megyéit és településeit, a színkód megállapításánál pedig az elmúlt 14 nap során elvégzett tesztek pozitív eredményeit vetítik ezer főre, és ez alapján állapítják meg a fertőzöttségi rátát, az ún. ezreléket. Ezek a színkódok nem csak a járvány intenzitása közti különbséget jelzik, a különböző színkóddal jelölt megyékben eltérő járványügyi intézkedések is vannak érvényben.

 

„Nincs az a nagy veszélyérzet Székelyföldön, ismerhetünk barátot, rokont, aki meghalt, ennek ellenére alacsony marad a veszélyérzet. Inkább kivárnak a székelyek, megnézik, hogy mi lesz ezzel az egész világjárvánnyal” – magyarázza Korodi. A polgármester elmondta még, hogy ahogyan változik az erdélyi magyarság demográfiai jellege – vagyis a székelyföldi tömbmagyarságtól haladunk a vegyes települések és szórványtelepülések felé – úgy az oltási kedv is emelkedik, mert a román állami kommunikáció eljut az ezen településeken élőkhöz.

 

Korodi a hivatalos román kommunikáció mellett még azt is hozzátette, hogy az online térben a vakcinák kapcsán

 

a székelyföldi magyarok körében rengeteg összeesküvés-elmélet és fake news terjed.

 

A székelyek szavazáskor is utolsók, így most is

 

A Kolozsvár melletti Kalotaszeg több településből álló néprajzi régiója magyar szigetet képez a román többségű települések között, ám a Székelyföldhöz képest ott a román-magyar hétköznapi interakciók is sokkal gyakoribbak.

 

HA HIRTELEN NEM TUDNÁD, HOGY HOL VAN: AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPRAJZI RÉGIÓK TÉRKÉPEN KALOTASZEG A 26-OS. FOTÓ: KÁNTOR LAJOS / WIKIMEDIA COMMONS

 

A körülbelül 70 százalékos magyar többségű, ám román lakossággal is rendelkező Kalotaszentkirály RMDSZ-es polgármestere, Póka András György az Azonnalinak elmondta, hogy konkrét számai nincsenek a kalotaszegi magyarok oltakozási kedvéről, viszont „azért csak menegetnek az emberek oltásra”. A község polgármestere úgy látja, hogy a településén a magyar közösség oltási kedve fölötte áll a románokénak, nem véletlen, hogy a román államelnök, Klaus Johannis maga kérte a román ortodox egyházat, hogy segítsen népszerűsíteni az oltást. A polgármester emlékeztetett: az erdélyi magyar egyházaknak nem kellett tájékoztató kampányt folytatniuk, mert a magyar közösség oltási hajlama magasabb (volt).

 

KALOTASZENTKIRÁLY LÁTKÉPE. FOTÓ: ALEXANDRU BABOȘ / WIKIMEDIA COMMONS

 

A kalotaszegi település polgármestere nem lát hátrányt a román nyelvű kommunikációban, mert mint mondta, „azon településeken, amelyeket magyarok vezetnek, a kommunikáció kétnyelvű”. Nevetve hozzátette még, hogy

 

„a székelyek szavazásra se mennek el. Akkor is utolsók a székely megyék a részvételi sorrendben, most az oltásban is.”

 

Hogyan látják a fiatalok az egészet?

 

Egy csíkszeredai, Budapestről nemrég hazaköltözött fiatal, Szabolcs elmondta, hogy ő azt tapasztalta, hogy

 

„Székelyföldön erős oltásszkepticizmus van”.

 

Eleve rámutatott arra, hogy az oltakozási kedv régiófüggő, mert a magyar lakossággal is rendelkező Kolozsváron, vagy a főváros, Bukarest esetében jóval nagyobb, mint a cikk elején láttuk, tele is vannak a várólisták. Egy másik székelyföldi fiatal arról mesélt az Azonnalinak, hogy azt vette észre, hogy Csíkszeredában alacsony az oltási kedv, de ezt nem csupán a népszerű összeesküvés-elméletekkel, hanem objektív tényezőkkel is magyarázta. Szerinte Csíkszeredában a járvány során eleve nagyon kevés volt a fertőzött – a város járványügyi besorolása szinte végig a zöld vagy a sárga tartományban mozgott – „sok ember pedig nem ismer senkit, aki nagyon beteg lett volna, vagy meghalt volna”.

 

Egy harmadik fiatal saját személyes példát mesélt el. Mint mondta, az

 

anyja olyan oltóközpontban dolgozik, ahol AstraZenecával oltanak: „előfordult olyan nap, hogy nyolc óra alatt egyetlen embert oltottak be”.

 

Megtudtuk: Kolozsvárról többen kisebb városokba utaznak oltásért, mert ott nem akkora a várólista, vagy az akár üres is volt. De olyan esetet is hallottunk, hogy külföldiek Romániába jöttek oltásért Magyarországról, vagy akár Németországból is.

 

ITT PEDIG A VÁRÓLISTÁRA IRATKOZOTTAK MEGYEI BONTÁSBAN. A ZÖLD MEGYÉKBEN VANNAK A LEGKEVESEBBEN FELIRATKOZVA, MÍG A FŐVÁROSBAN, ILLETVE KOLOZS ÉS MAROS MEGYÉBEN TÖBB TÍZEZREN. FOTÓ: VACCINARE-COVID.GOV.RO

 

Székelyföldi riportalanyaink úgy látják, hogy leginkább a fiatalok és valamilyen módon az egészségügyhöz kötődők oltatják be szívesen magukat. Szabolcs elmondta, hogy olyan ellentétes esetről is tud, hogy sokan még felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül is „hallani sem akarnak az oltásról”. Egyik másik riportalanyunk szerint az oltást már megkapott csoportok inkább a fiatalok közül kerülnek ki, akik azért oltották be magukat, hogy „majd mehessenek eseményekre vagy utazni”. Az idősebbek pedig inkább a vírustól való félelem miatt oltatják magukat. 

 

Szabolcs a Pfizert választotta, de Romániában eleve csak az EU-s vakcinabeszerzés oltóanyagai közül lehet választani, a „Pfizer meg megbízhatóbbnak tűnt, mint az AstraZeneca”. Egy másik csíkszeredai fiatal nem válogatott különösebben, mivel AstraZenecát adtak, ezért azzal oltotta be magát.

 

 

Hogy áll az országos oltási kedv?

 

Keleti szomszédunknál a múlt héten fordult elő először a december 27-én elkezdett oltási kampány során, hogy

 

több vakcina állt rendelkezésre, mint ahányan már regisztráltak oltásra.

 

A közel húszmillió lakosú Romániában vasárnap estig összesen 5,3 millió adag vakcinát használtak fel, amivel összesen 3,35 millió embert oltottak be. Ez azt jelenti, hogy a valós védettséget szerzett emberek száma – akik mindkét adag oltást megkapták már – nagyjából 2 millió, míg csak az első oltását nagyjából 1,3 millió ember kapta meg, ami az EU-s átlagtól egy kicsivel elmarad.

 

NYITÓKÉP: Drive-through típusú oltóközpont Kolozsváron. Fotó: RoVaccinare / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás