Hargita és Kovászna megyében alig van valaki az oltási várólistákon. A csíkszeredai polgármester szerint a román állam tehet erről, egy másik polgármester szerint viszont a székelyek mindig utolsók, ezért semmi furcsát nem lát abban, hogy az oltásban sem jeleskednek. A székelyföldi fiatalok viszont oltakoznak, hogy eseményre mehessenek és utazhassanak.
Még múlt héten írtunk arról, hogy Romániában
Ezért hogy felpörgessék az oltáskampányt, különböző látványos akciókat is tartottak keleti szomszédunknál. Temesváron hétvégén mobil oltópontokon háromnapos oltási akció zajlott, Kolozsváron amerikai mintára drive-through központ is nyílt. Múlt kedden a román sajtó arról számolt be, hogy az ország több nagyvárosában – így az olténiai régió központjában, Krajován, valamint a fővárosban, de a moldvai Jászvásáron is – megismétlik a tömeges oltási akciót.
A román állam a hibás, mert románul kommunikál
A román hivatalos oltási statisztikában nem szerepel nemzetiségi bontás, ezért nem igazán tudjuk, hogy az erdélyi magyarok oltakozási kedve hogyan alakul a teljes román lakossághoz viszonyítva. A román vakcinakampányért felelős hivatalos szerv által működtetett Vaccinare-Covid.gov.ro oldal szerint
Mivel a szám hihetetlennek tűnt, ezért mi is regisztráltunk, hogy oltóközpontokra lebontva utánanézzünk, valóban így van-e. Az eredmény: a Kovászna megyei oltóközpontok üresek (megjegyezzük, hogy ez a várólista csak az első adagra várakozókat mutatja).
De hasonló a helyzet a 83 százalékos magyar többségű Hargita megyében. Ott 35-en vannak a várólistán, míg a történelmi Székelyföld egy részét is magába foglaló, már 53 százalékos román többségű Maros megyében 5634-en várnak oltásra. Az erdélyi megyék közül a legtöbben, 5950-en Kolozs megyében vannak a várólistán, míg az országos első helyet természetesen a főváros, Bukarest viszi. Ott a péntek esti adatok szerint 10 519-en szeretnék magukat mielőbb beoltatni.
Korodi Attila, a székelyföldi Csíkszereda RMDSZ-es polgármestere az állami tájékoztató kampány kizárólag román nyelvű jellegével magyarázta az Azonnalinak a székelyföldi magyarok alacsonyabb oltakozási kedvét.
– mondta a polgármester. Ő még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy – kizárólag a csíkszeredai oltóközpontokról beszélve – az oltási kedv olyannyira lecsökkenhet, hogy „nyáron a központok nem fognak tudni teljes kapacitással működni”. Sőt: azt is előrevetítette, hogy előfordulhat, hogy a román vidékeken magasabb lesz az átoltottság a nyáron.
A polgármester ezt egyrészt a székelyföldi megyék és települések általános zöld vagy sárga járványügyi besorolásával magyarázta. A regionálisan eleve sokszínűbb Romániában a járványügyi védekezés differenciáltabb ugyanis, mint a magyarországi. Színkódok alapján sorolják az ország megyéit és településeit, a színkód megállapításánál pedig az elmúlt 14 nap során elvégzett tesztek pozitív eredményeit vetítik ezer főre, és ez alapján állapítják meg a fertőzöttségi rátát, az ún. ezreléket. Ezek a színkódok nem csak a járvány intenzitása közti különbséget jelzik, a különböző színkóddal jelölt megyékben eltérő járványügyi intézkedések is vannak érvényben.
„Nincs az a nagy veszélyérzet Székelyföldön, ismerhetünk barátot, rokont, aki meghalt, ennek ellenére alacsony marad a veszélyérzet. Inkább kivárnak a székelyek, megnézik, hogy mi lesz ezzel az egész világjárvánnyal” – magyarázza Korodi. A polgármester elmondta még, hogy ahogyan változik az erdélyi magyarság demográfiai jellege – vagyis a székelyföldi tömbmagyarságtól haladunk a vegyes települések és szórványtelepülések felé – úgy az oltási kedv is emelkedik, mert a román állami kommunikáció eljut az ezen településeken élőkhöz.
Korodi a hivatalos román kommunikáció mellett még azt is hozzátette, hogy az online térben a vakcinák kapcsán
A székelyek szavazáskor is utolsók, így most is
A Kolozsvár melletti Kalotaszeg több településből álló néprajzi régiója magyar szigetet képez a román többségű települések között, ám a Székelyföldhöz képest ott a román-magyar hétköznapi interakciók is sokkal gyakoribbak.
A körülbelül 70 százalékos magyar többségű, ám román lakossággal is rendelkező Kalotaszentkirály RMDSZ-es polgármestere, Póka András György az Azonnalinak elmondta, hogy konkrét számai nincsenek a kalotaszegi magyarok oltakozási kedvéről, viszont „azért csak menegetnek az emberek oltásra”. A község polgármestere úgy látja, hogy a településén a magyar közösség oltási kedve fölötte áll a románokénak, nem véletlen, hogy a román államelnök, Klaus Johannis maga kérte a román ortodox egyházat, hogy segítsen népszerűsíteni az oltást. A polgármester emlékeztetett: az erdélyi magyar egyházaknak nem kellett tájékoztató kampányt folytatniuk, mert a magyar közösség oltási hajlama magasabb (volt).
A kalotaszegi település polgármestere nem lát hátrányt a román nyelvű kommunikációban, mert mint mondta, „azon településeken, amelyeket magyarok vezetnek, a kommunikáció kétnyelvű”. Nevetve hozzátette még, hogy
Hogyan látják a fiatalok az egészet?
Egy csíkszeredai, Budapestről nemrég hazaköltözött fiatal, Szabolcs elmondta, hogy ő azt tapasztalta, hogy
Eleve rámutatott arra, hogy az oltakozási kedv régiófüggő, mert a magyar lakossággal is rendelkező Kolozsváron, vagy a főváros, Bukarest esetében jóval nagyobb, mint a cikk elején láttuk, tele is vannak a várólisták. Egy másik székelyföldi fiatal arról mesélt az Azonnalinak, hogy azt vette észre, hogy Csíkszeredában alacsony az oltási kedv, de ezt nem csupán a népszerű összeesküvés-elméletekkel, hanem objektív tényezőkkel is magyarázta. Szerinte Csíkszeredában a járvány során eleve nagyon kevés volt a fertőzött – a város járványügyi besorolása szinte végig a zöld vagy a sárga tartományban mozgott – „sok ember pedig nem ismer senkit, aki nagyon beteg lett volna, vagy meghalt volna”.
Egy harmadik fiatal saját személyes példát mesélt el. Mint mondta, az
Megtudtuk: Kolozsvárról többen kisebb városokba utaznak oltásért, mert ott nem akkora a várólista, vagy az akár üres is volt. De olyan esetet is hallottunk, hogy külföldiek Romániába jöttek oltásért Magyarországról, vagy akár Németországból is.
Székelyföldi riportalanyaink úgy látják, hogy leginkább a fiatalok és valamilyen módon az egészségügyhöz kötődők oltatják be szívesen magukat. Szabolcs elmondta, hogy olyan ellentétes esetről is tud, hogy sokan még felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül is „hallani sem akarnak az oltásról”. Egyik másik riportalanyunk szerint az oltást már megkapott csoportok inkább a fiatalok közül kerülnek ki, akik azért oltották be magukat, hogy „majd mehessenek eseményekre vagy utazni”. Az idősebbek pedig inkább a vírustól való félelem miatt oltatják magukat.
Szabolcs a Pfizert választotta, de Romániában eleve csak az EU-s vakcinabeszerzés oltóanyagai közül lehet választani, a „Pfizer meg megbízhatóbbnak tűnt, mint az AstraZeneca”. Egy másik csíkszeredai fiatal nem válogatott különösebben, mivel AstraZenecát adtak, ezért azzal oltotta be magát.
Hogy áll az országos oltási kedv?
Keleti szomszédunknál a múlt héten fordult elő először a december 27-én elkezdett oltási kampány során, hogy
A közel húszmillió lakosú Romániában vasárnap estig összesen 5,3 millió adag vakcinát használtak fel, amivel összesen 3,35 millió embert oltottak be. Ez azt jelenti, hogy a valós védettséget szerzett emberek száma – akik mindkét adag oltást megkapták már – nagyjából 2 millió, míg csak az első oltását nagyjából 1,3 millió ember kapta meg, ami az EU-s átlagtól egy kicsivel elmarad.
NYITÓKÉP: Drive-through típusú oltóközpont Kolozsváron. Fotó: RoVaccinare / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.