+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. május 3. hétfő, 20:24
2022 végéig összesen 500 millió adag vakcinával száll be a Moderna a szegény országok vakcinához jutását segítő COVAX-egyezménybe, de most az a 20 millió vakcina hiányzik, amit India nem szállít le.

Még február végén számoltunk be részletesen arról, hogy míg a nyugati világon már sikeresen elindították a tömeges oltáskampányokat, addig a világ szerencsétlenebbik felén még mutatóba se igen kaptak vakcinát – pedig az országok korábban elkötelezték magukat, hogy a globális pandémiára globális választ adnak. Ezt a célt szolgálná az ún. COVAX-egyezmény – vagy teljes nevén Covid-19 Vakcinák Globális Hozzáférése –, amit egy globális egészségügyi partnerség, a Gavi, illetve az ENSZ vezet.

 

A program – mint arról már áprilisban írtunk – nem bukott el teljesen, de az eredetileg kitűzött célja, hogy egységes, globális megoldást találjanak a vakcinaelosztásra és úgy alapvetően a járványhelyzetre, nem igazán teljesült. Így jelenleg a COVAX realistább célkitűzése az, hogy 2021 végére a programban részt vevő szegény és fejlődő országok társadalmainak 20 százalékát átoltsák – ami nagyon messze van a nyájimmunitáshoz szükséges, körülbelüli 60-70 százalékos átoltottsági szinttől.

 

Ezen a helyzeten javíthat az, hogy – miután a WHO szombaton megadta az ehhez szükséges vészhelyzeti felhasználási engedélyt –

 

a Moderna hétfőn arról kötött megállapodást a GAVI-val, hogy a COVAX számára 500 millió adag vakcinát fog leszállítani 2022 végéig

 

– ebből 34 milliót 2021 végéig, további 446 millió adagot pedig a jövő év folyamán.

 

Ezzel négyre bővült a COVAX keretében felhasználható vakcinatípusok száma: a Moderna a Pfizer-BioNTech, az AstraZeneca, valamint a Johnson & Johnson vakcingyártókhoz csatlakozott a WHO veszélyhelyzeti engedélyezését tekintve.

 

„Elismerjük, hogy sok országnak limitált hozzáférése van a Covid-19 elleni vakcinákhoz” – mondta Stéphane Bancel, a Moderna vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a vakcinagyártó elkötelezett a COVAX céljai és a pandémia mihamarabbi megfékezése mellett.

 

Abban Stéphane Bancelnak biztosan igaza volt, hogy sokan nem jutnak hozzá a vakcinákhoz:

 

a világ 27 leggazdagabb országa kapta eddig a vakcinák 36,1 százalékát, miközben ezen államok a Föld populációjának mindössze 10,9 százalékát teszik ki.

 

Ráadásul a Moderna beszállása a COVAX-ba rövid távon nem segítség – márpedig vakcinákra most is égető szükség lenne a szegény és fejlődő világban, főleg most, hogy az eddigi egyik legnagyobb vakcinagyártó és vakcinaexoprtőr ország (a világon beadott vakcinák közül minden ötödiket ott gyártják), India pénteken blokkolta a vakcinaexportot arra hivatkozva, hogy a rohamosan romló járványügyi helyzet miatt először az indiai lakosokat kell beoltani.

 

Így most a COVAX-nak a semmiből gyorsan pótolnia kéne 20 millió adag vakcinát 2021 második negyedévében

 

– erre az is csak szépségtapasz, hogy Svédország hétfőn a COVAX vakcinamegosztási mechanizmusának keretében felajánlott egymillió adag AstraZeneca-vakcinát a rövid távon az indiai döntés miatt kieső készlet pótlására.

 

Svédország azonban még mindig az élen jár, már ami a vakcinamegosztást illeti a szegény és fejlődő országokkal: eddig rajtuk kívül mindössze Franciaország küldött körülbelül 100 ezer adag AstraZeneca-vakcinát, az Északnyugat-Afrikában elhelyezkedő Mauritániának, miközben 500 ezer vakcina megosztására vállalt kötelezettséget.

 

NYITÓKÉP: GAVI / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás